Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-09-16 / 38. szám
1928. szeptember 16-án. 3-ik oldal. A „Magyar Hét“ a hazai iparpártolás első hatalmas megnyilvánulása lesz. Álljanak a küzdők sorába Szatmár—Bereg megyék iparosai és kereskedői is! A „Szatmár és Bereg" számára irta Sesztina Jenő kereskedelmi és iparkamarai elnök, felsőházi tag. A magyar közgazdasági életnek nincs ma nagyobb problémája, mint a külkereskedelmi mérleg folyvást növekvő passzivitása. Lehetnek kérdések, amelyek a közgazdasági, és politikai élet pillanatnyi érdeklődését jobban magukra vonják, — a nagy takarmány hiány miatt az állattenyésztés nehézségei, a fokozódó drágaság, — de jelentőségben valamennyi kérdés eltörpül a külkereskedelmi mérleg passzivitása mellett. Mig 1925-ben a behozatali többlet csak 45 millió aranykorona volt, 1926-ban már 83 millióra emelkedett, hogy 1927-ben 346 millióra szökjön fel. A folyó év adatai a lezárt félévi adatok mellyet még ennél is szomorúbbak lesznek. Bármilyen szépitő magyarázatot is adunk ennek a felduzzadt deficitnek, — az megcáfolhatatlan maradt, hogy a mi viszonnyaink között, ahol a külkereskedelmi mérleg egyet jelent csaknem a fizetési mérleggel, — ez a hiány a fizetési mérlegnek óriási hiányát, következésképen pedig, ha ez így megy tovább, országunk lassú elvérzését jelenti. Vannak pesszimisták, akik ennek az elszomorító mérlegnek láttára azt mondják, hogy a magyar munka a jelenlegi határok között szükségképen meddő, eredménytelen deficites kell, hogy legyen. Magam is elboruló szemmel nézem ezeket a számoszlopokat. — azonban úgy gondolom, hogy nem szabad magunkat átadunk tehetetlen reménytelenségnek, mert maradt mindaddig, „mig a haladó kor föl nem -emelte szavát s ki nem rántotta ama fertőből, melybe a kényuralom dobta.“ Már a hatvanas évek elején általános volt az óhaj, hogy az „iskola alacsony helyzetéből kiragadtassék s az V. VI. osztállyal fejlesztessék.“ A város sja rendőrfőnökével történt hosszabb tárgyalás után az ügyet végre is György gróf intézte el közbenjárván a magas minisztériumnál s újból is magára vállalván újabb „Kegyúri adományokat." így nyílt meg az 1859—79. tanévben az V.— VI.-ik osztály is s a gimnázium egy igazgató és nyolc tanár vezetése alatt tovább működött. A város közönsége a 6 osztályos gimnáziumot most már nyolc osztályúvá kívánta fejleszteni. A fejlesztésnek fő akadályul a régi, rozoga iskolaépület állott. Az iskola még 1776-ban épült, melybe a poezissal és retorikával bővült gimnázium költözött. Az idő vasfoga őrölte a régi épületet, úgy annyira düledezővé vált, hogy a tankerületi főigazgató az 1884. év folyamán a polgármesteréhez intézett leiratában többek közt ezt írja: „A gimnázium épülete s a tantermek felszerelése is az elmaradottság oly béez a jelenség kell, hogy a magas kormányzatot épenugy, mint a társadalmat is, a legerősebb cselekvésre inditsa. Az első lépés, az első tett a kereskedelmi és iparkamaráktól indult ki. Mi ez a tett ? A „Magyar Hét“ rendezése. i Nem csodatevő árkánum ez, de az első lépés az utón, mely a magyar közönségnek a magyar ipar termékeinek megszerettetéséhez vezet. Mi a célja a Magyar Hétnek? Az ami célja volt a hatalmasan fejlett Angliában az Old England Week-nek, az iparilag kiválóan fejlett Svájcban a Schweitzer Wochenak, Ausztriában az Oesterreichísche Wochenak. 1. Bemutatni az ország lakosságának, hogy mit termel a magyar gyári és kézműipar; ezzel egyidőben 2. meggyőzni a közönséget a magyar ipari termékek ár- és minőségbeli versenyképességéről és így 3. rábírni a vevőközönséget arra, hogy elejtve a külföldi árukkal szemben tapasztalt, ma már indokolatlan előszeretetét, ezentúl fokozottabb mértékben keresse és vásárolja a magyar gyártmányú árukat. Dicséretére legyen mondva, a magyar kereskedelem ezt a törekvést meleg szerettei és szívvel felkarolta és a hazai iparpártolásnak és a honi iparcikkek propagálásának ezt az első hatalmas megnyilvánulását pártfogolja. A hazai kereskedelmi és iparkamarák valamennyi országos ipari és kereskelyegét viseli magán, hogy e tekintetben — fájdalom — kerületem utolsó gimnáziumának mondható s jelen állapotában meg nem tartható.“ Majd újból leirat alapján — miután a város képviselőtestülete a radikális megoldást követő nagy kiadástól húzódozott — a társadalom tette magáévá az ügyet, A társadalmi mozgalom meg indítója, vezetője dr. Serly Dénes vármegyei főorvos volt, a „tanügy és az ifjúság önzetlen barátja." „Építő bizottságot szervezett a városban, mellyel iparkodott megnyerni a szentügynek gazdagot, szegényt; igyekezett meggyőzni mindenkit, hogy az ügy el nem odázható." A bizottság tettre sarkalta a minden nemes eszméért lelkesülő városi és vidéki közönséget. Eljár az illetékes magas köröknél is, A bizottság mindenütt a legkedvezőbb fogadtatásra talált, mert belátták, hogy itt nem egy város, hanem egy egész környék kulturális érdeke forog szóban. Az uj épület tervét maga a közoktatásügyi miniszter készíttette el. Azután jött a grófi család ajánlata. Gróf Károlyi Tibor, a család megbízottja, leiratában építés céljára 8000 forintot utalványozott és a jelenlegi épületet a város örök tulajdonába átadta. delmi érdekképviselet bevonásával elhatározták, hogy ez év november 3—11-íke között az egész országban magyar hetet rendeznek, amely nagy általánosságban nem lesz más, mint egy óriási, sajtóban, filmen, rádión keresztül, nyomtatványok tömegében, az iskolákban, kirakat versenyeken megnyilvánuló propaganda: Vásároljatok magyar árut! A debreceni kamara területén a részleteket a kereskedelmi és iparkamara fogja intézni. Mint a kamara elnöke, szeretettel hívok íel Szatmár és Bereg megyében is minden kereskedőt és iparost arra, hogy hivó szavunkra álljon a küzdők sorába. De kérem a fogyasztó közönséget is, figyeljen fel a meginduló munkára és legyen nemcsak szavában, hanem tettében is magyar. Magyar akkor, amikor magyar munkát, magyar kezet kell támogatni. Ne értsenek bennünket félre : nem kínai falakkal akarjuk magunkat körül zárni, nem ringatjuk magunkat abban a téves bitben, hogy minden szükségletünket a magunk termelésével fedezni tudjuk, hanem azt akarjuk, hogy azokban a cikkekben, amelyekben úgy minőségben, mint árban kielégítő a magyar termelés, ott a fogyasztó közönségbe bele- gyökeredzett külföldi áru imádatot ügyes és okos propagandával megszüntessük és megszerettessük a magyar árut. Én azt hiszen, hogy a „Magyar Hét“-nek, mint egy országos megmozdulás első lépésének meg is lesz a maga ' sikere. Meg lesz akkor, hogyha valamennyi termelő réteg a fogyasztókkal egyben, a saját vérének: a magyarnak sze- retetében összeforr ! HÁROM SZERETTEM. (Emlék 1920-ból.) Özvegy anyám bús sírása Magát a telkembe ássa. „Visszatérsz-e még valahai“ — Kérdi könnyekbe fűlt szava. Vigasztalnám, de nem bírom, Én is magamat elsírom. Hugóm imádkozik értem: „Atyám! Elmegy a testvérem. Könyörgöm szent színed előtt, Hozd vissza őt minél előbb!..“ Édes húgom, te kis árva, El ne hervadj akkorára! Kis öcsikém a harmadik, Ö már régóta álmodik. Álmában a csatatéren Vágtat aranyos mentében, S mig minden székely nem szabad, Álmának vége sem szakad. Engem messze hágy az álom. Hajnal első jelét várom. Amikor jő, elbúcsúzom: „Isten áldjon, édes húgom! Isten áldjon, kedves öcsém, S te szenvedő, drága szülém!“ Hodász. K. Szabó Károly. KÉRJE AFŰSZERKERESKEDÉSBEN A MOST MEGJELENT, , 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. , SZÍNES képekkel illusztrált D? OETKER-féle . A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény ?“ cimü könyvecskét kívánatra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm. Rablótámadás meséjét töltötte a csendorségen egy i!fi napszámos. Egy Bravics József nevű napszámos megjelent a nagydobosi csendőrségen és elpanaszolta, hogy rablótámadásnak esett áldozatul. A Vásárosnaményból Ilk község felé vezető utón, ott, ahol a vitkaí vicinális ut be- torkolik, egy ember álldogált, amikor Bravics József hazafelé tartott. — Jöjjön barátom — szólt hozzá az idegen — segítsen ezt a csomagát feladni. Bravics a kérdéses csomag után nyúlt és amikor lehajolt, has- barugták, torkonragadták, le- teperték, a száját betömték homokkal, ruháját letépték és elrabolták mintegy 300 pengőt tartalmazó pénztárcáját. A szenvedett sérülések miatt a kisvárdaí kórházba szállították. A csendőrség széleskörű nyomozást indított az országút rablóinak kézrekerítésére, de a nyomozás során kiderült, hogy a rablótámadásból egy szó sem igaz. Bravics Józsefet két munkástársa: Szécsi Ferenc és Bori Károly együtt töltött korcsmázás után meglesték és megverték ugyan, de nem rabolták ki. Bravicsra azért haragudtak, mert mindig kevesebbet fizetett nekik, mint amennyi járt. A két verekedő barát ellen súlyos testisértés címen indult meg az eljárás.
