Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-12-23 / 52. szám
Mátészalka., 1928. december 23. Ara 20 Sillér. Vili. évfolyam 52. szám. gyetemi Kor ■ !■ esBkbcb fief.Kollégium ... i-i i ir\Miy i mhdaua lM I ES KÖZ GAZDASÁGI HETILAP.-Debrecen Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN S ÁÍN D O R Kiadja: „Szatmár és Eereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. ki ige megtestesült Názárethben s azóta a betlehemi jászol felől csodálatos világosság fénye sugároz. A szentséges éjszaka varázsa népek lelkét tölti meg évezreken át s az örök háborúság embere a karácsonyest angyal-szavával hirdeti az örök béke igéit. Óh isteni ajándék, betlehemi jászol, a legszentebb demokrácia igazságát hadd lássuk benned ezután is boldogan, mind az idők végezetéig!'. Óh áldott szegénység örök boldogsága, adj nyugtató erőt most is a mindennapok elégedetlenségének! Óh királyi jászol, hajlítsd ma is alázatra bölcsek, gazdagok kevélységét! Óh, ragyogó csillag Betlehem felett, világíts és adj irányt a tévelygő világnak, hogy mindörökre te maradhass a világ világossága! Szeretetnek diadala, tégy óh igazságot a hazugságok földjén, hogy meg ne fogyatkozzunk sohasem az isteni igazság hitében! Óh Isten fia, áldott Gyermek, váltsd meg újra a világot, mert nélküled elveszünk ! (f. s.) A 3'43 százalékos kulcs szerint fizetendő öregségi, rokkantsági, öz- vegységi és árvasági biztositásí járulékok összege napibér osztályok szerint a következő: hat vagy hét napra, illetőleg egy teljes naptári (bérfizetési) Elkészült az öregségi és rokkantsági biztosítás járulékát szabályozó népjóléti miniszterl rendelettervezet. A munkásoknál a járulék 3'43 0/a-a, a tisztviselőknél és kereskedősegédeknél 4'28%-a lesz a napíbérnek. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928. évi XL. te. az 1929. évi január hó 1-ső napján lép életbe. A népjóléti minisztérium már elkészítette és megküldötte a kereskedelmi és iparkamarának azt a rendelettervezetet, amely az öregségi és rokkantsági biztosításban alkalmazandó napibérosztályokat és átlagos napibéreket fogja megállapítani. A tervezet szerint 20 napibérosz- tály lesz, melyek közül az első napibér osztályba tartoznak azok, akik napi egy pengőig, a második napibér osztályba tartoznak, akik napi két pengőig, a harmadik napibér osztályba, akik három pengőig és így tovább a huszadik napíbér osztályba tartoznak azok, akik 12 pengőn felül terjedő napi javadalmazással vannak alkalmazva. A tervezet szerint a munkásoknál fizetendő járulék kulcsa az átlagos napibér 3‘43 százalékát, a tisztviselőknél, a kereskedősegédeknél és általában a hasonló állásban levőknél pedig az átlagos napibér 4'28 százalékát fogja tenni. fizetendői öregségi, rokkantsági, özibérosztály hétre : I. —•24 P II. —'36 P in. —•60 P IV. —■84 P V. 1-08 P VI. 1-32 P VII. 1’56 P VIII. 1-80 P IX. 2-04 P X. 2-28 P XI. 2-52 P XII. 276 P XIII. 3-00 P XIV. 3.24 P XV. u> 00 P XV I. 372 P XVII. 3-96 P XVIII. 4-20 P XIX. 4-44 P XX. 00 P 4‘ 28 százalékos kulcs szerint vegységi és árvásági biztosítási járulékok összege napibérosztályok szerint a következő : hat vagy hét napra, illetőleg egy teljes naptári (bérfizetési) ibérosztály hétre: I. —•30 P II. — •46 P III. —■76 P IV. 1-60 P V. 1-36 P VI. 1-66 P VII. 1-96 P VIII. 2-26 P IX. 2-56 P X. 2-86 P XI. 3-16 P XII. 3-46 P XIII. 3-76 P XIV. 4-06 P XV. 4-36 P XVI. 4'66 P XVII. 4-96 P XVIII. 5-26 P XIX. 5-56 P XX. 5-86 P Karácsonyi ajándék^ H vásárlását eszközölje a st/iTMáK t% mmm KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN. m m Magyarok Kevés-szavú, álmodó, bús keleti fajta, ezerév végzetes rendelése rajta. Ha akarta, lehetett, az Isten ostora, ám népek átka lenni nem tudott soha. Kardját retteghették, még se volt garázda, hivta, várta s védte őt az áldott jó barázda. S mikor a kegyetlen sors villáma vágta, világ-égés tiizét is délibábnak látta. Mert hiába minden tragédiás útja: sorsát nagynak, szépnek csak álmodni tudja. Kevés-szavú, elesett, bus, keleti fajta — ezerév végzetes rendelése rajta. Fábián Sándor. A szatmpi kétkartaoiiy köze. Irta : Szendrey Zsigmond (Budapest). Akármilyen nagy idő is 1000 év, a maga állandó nemzeti és vallási torzsalkodásaival, hosszú és pusztító tatár- és törökjárásával, magyargyilkos kuruc-labanc küzdelmeivel s annyi más istencsapásával, melyek az Európa közepébe ékelt testvér- telen magyaron végigzugtak: a falusi magyar nép hü ellenálló erején még sem birtak diadalmaskodni. A falusi magyar nép emlékezete máig tele az ősvallás, az ősi szokások és ősi költészet emlékével és töredékeivel. Hadd idézzek erre két ismert nevet. Zsitvay Tibor, képviselőházunk elnöke, ezt írja: „Amit nálunk általánosságban babonának hisznek, az még az ősvallás maradványa“. A mi Móricz Zsigmondunk szerint pedig: „A babona az ősi népvallások ittmaradt törmeléke. Olyan emlék a lelkekben, mint az ásatásoknál felmerült cserepek“. Ne csodálkozzék tehát senki, ha napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a magyar néprajz felé, mert azok a jelentékteleneknek, sőt nevetségeseknek látszó néphagyományok ma már ott is választ tudnak adni nem egy fontos történelmi kérdésre, ahol az eddig tudományosnak tartott vizsgálat csődöt mondott. Milyen bölcs átértéssel és milyen szép szavakban hivatkozott népha- gyományaínk történelmi értékére épen lapunkban egyszer Tiszaháti, a szatmármegyei irodalmi kör megalakításának elodázhatatlan szükségességéről Írott cikkében ! Az a pár markáns sor, mint a reflektor, úgy világított rá a néphagyományok nagy tudományos, nemzetpolitikai és pae- dagógiai értékére. S ez az Ő nagy igazsága magyarázza meg a magyar néprajz nagy tudományos előretörését. És teszi érthetővé, hogy Hollandiában épen most jön ki sajtó alól egy „Magyar népmese és népmonda gyűjtemény", s hogy e sorok írója épen a napokban kapta meg a kül- és közoktatásügyi minisztérium megbízását az amerikai „Old Tales from many nations" cimü gyüjtamény számára egy magyar népmese-kötet összeállítására, s hogy végül a magyarbarát lord Rothermere oly nagy örömmel fogadta a Magyar Néprajzi Társaság által neki megküldött „Magyar Népművészet Könyvé“-t. S külföldi barátaink e nagy érdeklődése mellett épen mi ne érdeklődjünk saját népünk lelki hagyományai iránt ? ! . . . Ezek a gondolatok töltötték el lelkemet, amikor a „Szatmármegyei Népköltési Gyűjtemény" anyagát rendezgetvén épen most a két- karácsony közti szokások és babonák céduláinak feldolgozásához fogtam, Mily sok érdekes és mennyi ősi van ez anyag között! pedig mily csekély része ez annak a kétkará- csonyközi hagyománynak, amit még a szatmármegyei nép lelkében őriz! S amikor e sorok Szerkesztőnk magyar és szatmármegyei lelkének mély érzéséből lapunk hasábjain megjelenhetnek, még az a remény is biztat, hátha több ilyen és más népi adattal szaporíthatom a mi népköltési gyűjteményünket! Lássuk hát mit mond ez az eddig kezünkben levő anyag alapján. Hagyjuk el a betlehemest, a kán- tálást és köszöntőket, mint amelyekben amúgy sincs semmi magyar Aranyi Gyula óra és ékszerüzlete MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — Mindennemű órák és ékszerek javítása gyorsan és jutányosán, jótállással. — Minden darab a m. kir. Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—
