Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-09-16 / 38. szám
Ara 20 fillér. VIEL évfolyam 38. szám. cs I POLITI KAI, TÄRSADALMI E'S KÖZGAZ DASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. S. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő : Dr. F ÁB IÁN SÁNDOR Kiad|a: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: Félévre 4 P 80 5. Negyedévre 2 P 40. „Alig virrad, máris alkonyul!“ Mátészalka, szept. 15. Ennek a gyönyörű, régi magyar nótának bánatos melódiáját visszhangozza ma a kishitű magyarok lelke. Hány ajakról hangzik fel itt is, ott is: „Valahogyan nem úgy mennek a dolgaink, mint ahogyan vártuk! Mi van a Rothermere-akcióval? Hát ez alighanem befagyott vagy be fog fagyni! Magyarország dolga nem halad előre! — Az optán- sok dolgában a világ napirendre akar térni. Területi engedményekre egy szomszéd állam sem hajlandó. A lordra saját hazája sem ad sokat. Mit várjunk tőle?!“ Az ilyen és hasonló kesergé- sek és kifakadások a magyar tö- megpszihének igen jellegzetes kifejezései. Mi, a világ egyik legtehetségesebb és képességekkel pazarul megáldott nemzete, egyhez nem értünk, egy nagy tudományhoz, aminek a neve: várás. Az Úristen malmaival szemben kifogást emelünk nem egyszer lelkűnkben. — Ha kerekeit gyors és ránk nézve kedvező forgásban nem látjuk, akkor kétségbe vonjuk azt is, hogy megőrlik-e a szemet valóban? Pedig megtanulhattuk volna százszor is, ezerszer is, úgy a saját vérrel, köny- nyel és verejtékkel megirt történelmünkből, mint a világtörténelem egész folyásából azt, hogy Isten malmai szünetlenül őrölnek, de „lassan őrölnek“. Ha jó a mag, jó a föld, jó az időjárás és irtjuk a vetés ellenségeit, úgy bizonyos az, hogy az elvetett mag kikel és reményünk van aratásra. De már a mag kikelését siettetni nem szabad. Annak a természet törvényei szerint meghatározott ideig a föld mélyében kell megpihennie. De, ha már ki is kelt, akkor is mily hosszú idő választja el a vetést az aratástól. — Mindezt mi magyarok, mint gazdanép, a természet életében beh jól tudjuk és mégis mennyire elfeledjük, ha nem fizikai, hanem szellemi magvetésről van szó. Ily szellemi magvetés a nemes lordnak alig egy évvel vagy valamivel hosszabb idővel megkezdett akciója. Tegyük hozzája még azt is, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények közt és a leghálátlanabb talajba, a sziklára ejtett magvetés volt az övé. 1927. év júniusának 21-ik napjáig a világ közvéleménye Trianon pusztításáról, mint reá nézve teljesen közömbös és érdektelen, mint saját sorsával, az ő hite szerint a legkisebb összefüggésben sem álló eseményről, tudomást sem vett. Mi az egész világ Hekubái voltunk. A cigánysoron mi voltunk az utolsók. Ezt mind tudta nemes barátunk és mégis hozzákezdett el- kedvetlenedés nélkül akciójához: A magvakat befogadni nem akaró sziklakemény talajra termőmagot szórt már első cikkével. És az elsőt hány hasonló követte! Ki volt az, aki a mi ügyünkért nem restéit Amerikába, Olaszországba elmenni? Ki volt az, aki Párizs jégpáncélján is rést nyit lassacskán számunkra? Ki az, akinek sikerült egy éven belül ezt a nem is ismert és félreismert parányi országot a világérdeklődés középpontjába állítani? Ki az, aki egyaránt megnyerte nekünk az angol múlt és angol jövő két egymással szembenállóit, talán még ma is szembenálló pólusát: Lloyd Georgot és Mac Donaldot? Kinek interwiewjára nyíltak meg eiőször az egész világnak szólóan Mussolininak addig hallgatagon összeszoritott ajkai? Ki nyerte meg akciójának Amerika legnagyobb külügyi hatalmasságát: Borah szenátort? Ki tanulta meg egy éven belül hazánk történelmét oknyomozóan oly alapossággal, mely egy magyar történelem-professzornak is becsületére válnék? ! Van-e vagy volt valaha külföldi, ki a magyar nép leikébe annyira behatolt volna és azt annyira ismerné, mint megint csak a mi lordunk? És végűi ki az, aki hétről-hétre nem unja el nekünk megüzenni azt: „Ne csüggedjetek, a ti dolgotok jól áll!“ És akkor még mindig akadnak kishitüek, akik azért, mert a világ máról-holnapra nem változtatja meg a trianoni határokat, mert a nemes lord terjesztette fénysugár világitó csóvájába időközönként árnyak is lopóznak, mert a hatás és ellenhatás örök törvényéből eredően az ő akciója többé-ke- vésbbé sikeres ellenakciót is vált :i, mindjárt elcsüggednek és már Iiikonyra gondolnak?! Félre a kishitüekkel! Csütörtökön délelőtt 10 érakor tartja őszi rendes közgyűlését vármegyénk törvényhatósági bizottsága. Péchy László főispán Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlését az 1928. évi szeptember hó 20-iki (csütörtök) napján délelőtt 10 órájára Mátészalkára, az egyesitett vármegye székházának nagytermébe egybehívta. Az őszi közgyűléseknek mindig hatalmas tárgysorozatuk van s igy ezidén is számos programmpontot kell a közgyűlésnek letárgyalnia. Az alispán időszaki jelentése után napirendre kerül a Kormányzó ur Ofőméltóságának köszönő leirata a törvényhatósági bizottság hódolatáért és gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök köszönő leirata a törvényhatósági bizottság üdvözléséért. Van még a belügyminiszternek is egy leirata Kántorjánosi község nevének végleges megállapítása tárgyában. Tárgyalni fogják a földművelésügyi minister rendeletét a gazdasági cselédlakások építésére vonatkozó szabályrendelet alkotása tárgyában, a kereskedelemügyi minister leiratát Mílota, Tíszabecs és Uszka községek részére nyújtandó útépítési kölcsön ügyében és ugyancsak a kereskedelemügyi minister leiratát a maíolcsi Szamos-hid feljáróinak fenntartása tárgyában. A törvényhatóságok átiratai közül tárgyalásra kerül Vasvármegye közönségének átirata az „Egyke“ rendszer pusztításainak meggátlása tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának hasonló szellemű támogatása iránt s ugyancsak Vasvármegye törvényhatósági bizottságának átirata a vármegyei közúti alapok megfelelő dotálása érdekében. Nevezetes programmpont az alispáni előterjesztés a közigazgatási bizottság újjáalakítása tárgyában. A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya is újjáalakul a közgyűlésen. Tárgyalásra kerül az alispáni jelentése a mátészalkai vármegyei közkórház építése ügyében s a fehérgyarmati vármegyei közkórház javítása tárgyában,továbbá a csengeri „Csillag“-szállónak az ottani szol- gabirói hivatal elhelyezése céljából (Folytatás a 2-ik oldal I-ső hasábján.) Az ország legoevesEtil) gaHMi vesznek részt a Szalolcs-SzaMr vármegyei Galamblövö-Egyesölet mátészalkai versenyén. Megirt már a „Szatmár és Bereg“, hogy a Szabolcs-Szatmár Vármegyei Galamblövő Egyesület nyíregyházai nagysikerű versenye után most szombaton, 15-én és vasárnap, 16-án Mátészalkán is megtartja szokásos versenyét. A verseny iránt, mint az várható volt, igen nagy érdeklődés nyilvánult meg úgy, hogy az ország legnevesebb lövői vesznek részt a versenyen s a megyebeliek mellett távoli vidékekről is jelentkezett versenyző. A két napos verseny programmja a következő: **** Szeptember hó 15-én délután 2 órakor. 1. szám. Megnyitó verseny 20 agyaggalambra. Táv. 12 m. Nevezési dij 5 P. Nyitva I—II. dijat nem nyert lövők számára. Tiszteletdij I—Il.-nak, Plakett III—IV.-nek. 2. szám. Egyesületi dij. Tét. 15 P. egy élő galambra. Két távolságról. Tiszteletdij és a tétek 40—30%-a az I—Il.-nak, III.-nak plakett és a tét, IV.-nek plakett. 3. szám. Poulok megállapodás szerint. Szeptember hó 16-án délelőtt / órakor. 4. szám. Handicap 1 élő galambra. Tét. 20 P. Díjazás, mint a 2. számnál. 5. szám. Handicap 30 agyaggalambra. Nevezési dij 8. P. L, II., III.-nak tiszteletdíj, IV—V.-nek plakett. 6. szám. Szatmárvármegyei Hölgyek dija 50 agyaggalambra. Nevezési dij 10 P. Táv. 15 m. I., II., III.-nak tiszteletdij, IV—V.-nek plakett. 7. szám. Főverseny 7 élő galambra. Táv, 27 m. Tét. 20 P. I., II., III. tiszteletdij és a tétek 30—20— 10%-a, IV. és V.-nek plakett. 8. szám. Poulok megállapodás szerint. Vasárnap este díjkiosztás és vacsora a Kaszinóban. ____________*? mw*8 ,■ legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — Äm eyi Uyillä Óra és ékszerüzlete M^enncmU órák és ékszerek javítása gyorsan w r ^ J cs jutányosán, jótállássá!. — Minden darab a m. kin MÁTÉSZALKA, Grói Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—
