Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-08-19 / 34. szám

Mátészalka, 1928. augusztus 19, Ara 20 fillér, Vili. évfolyam 34. szám, ( % PUU'I IRÄI,TÄRSÄDÄLMI E'S KÖZGA2DASÄGI HETILAP. ägyetemi Kör Debrecen Hef.Kollégium II É Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megelevenedik a dicső magyar múlt Augusztus 19-én és 20-án Bu­dapestre seregük az ország népe Szent István l-ső királyunk em­lékünnepének ünneplésére. Egy királyság alapitója áll az ünnep­lés előterében. Királyságé, mely 1000 éves s alapitóé, kinek mü­vén harminc nemzedék zivatarai sem vehettek erőt — Trianonig. Ezer esztendő alatt a Magyar- országgal egykorú birodalmak vagy széthullottak, vagy elváltoz­tak, legtöbbjének nyoma sem maradt s soknak még az emléke is elveszett. Minden nemzet és államképződmény átalakult, meg­változott, csak a magyar király­ság állott, ahová I. István király állította, — Trianonig. Trianonhoz hasonló csapás tTK^g nerq ért bennünket. Az ezer­éves birodalmat ellenségeink da­rabokra tépték s azóta szenvedő, szegény, kifosztott gyermekei va­gyunk az egykor tejjel-mézzel fo­lyó országnak. Elhagyottan állunk. Magunkra maradtunk. Vájjon nehéz bánatunkban hi­tet, hol merítsünk, vigaszt, hói keressünk? A halhatatlan magyar őserő­ben, ezer éves történelmünk szen­vedésekkel teleirt, de dicsőség­ben ragyogó lapjain és emlékein. Hányszor volt úgy, mintha elve­szett volna végleg a magyar? Mégis volt feltámadás úgy a tatá­rok pusztítása, mint a török sa­nyargatás után. Mohács nagy te­metőjéből uj élet fakadt. A maj- tényi síkon letörött a zászló, — Világos és Arad a nemzet nagy­péntekje volt és mégis elkövet­kezett a feltámadás ünnepe. A jelen súlyos megpróbáltatá­saiból nekünk kell hazánkat át­mentenünk. Erőt, hitet, bizalmat ehhez történelmünk kimagasló vezéreire, királyaira, hőseire való emlékezésből meríthetünk. A folyó évi Szent István napi ünnepségek keretében megele­venedik előttünk a dicső magyar múlt. Soha nem látott látványos­ságban lesz részük az ünnepsé­gek ideje alatt Budapesten tar­tózkodóknak. — A Városligetben rendezendő történelmi diszfelvo­Megjcleník minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. nuláson megelevenedik első nagy királyunk alakja, ki nemcsak ki­rálya, hanem prófétája is volt népének. Életre kelnek mind, Szent László, Nagy Lajos, Hu­nyadi János, Mátyás király, az erdélyi fejedelmek . . . Fejedelmi pompával kél életre Rákóczi és köréje sereglenek a kurucok s mind azok, kik ott voltak az idő megérésekor. Elvonulnak mindany- nyian, vállukon tigrisbőr kaca- gánnyal, fürge lovakon, szilaj pa­ripákon vágtatva. — Soha nem látott, felejthetetlen képek soro­zata bontakozik ki ott egymás után a néző előtt. Mátyás király fekete serege, a 48-as idők ki­magasló vezérei, Kossuth, a vér­tanuk, a honvédek. Szemléltetővé teszik a néző előtt a galambdu- cos székely kapukat, az abauji muskátlis magyar kúriákat és az ország egyes vidékeinek, tájai­nak az emlékezetbe idézése ál­tal figyelmeztetnek mindenkit, hogy a Bánság, Erdély bércei, a Kárpátok, a Maros völgye, a Har- gitta alja, Muraköz humusza mind Magyarország örök földje. A városligeti történelmi disz- felvonulás pompája és nagy ará­nya nemcsak első nagy királyunk emlékét idézi föl lelkűnkben, ha­nem magában foglalja egy meg­csonkított, agyongyötört ország­nak és népének jaj-kiáltását is és egyben azt, hogy élni akarunk ! Ez az élni akarás sürgesse és hajtsa az egész magyar társadal­mat boldogabb állapotok terem­tésére, illetve kivivására! Tisztán áll előttünk, mint a leghatározot­tabb feladat: Trianon összetörése, mellyel már nemcsak mi, de fog­lalkozik az egész világ! Az iparos egység felé 1 A „Szatmár és Bereg" számára irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. A magyar kézmüiparosság Szent István napján Szolnokon iparos kongresszust tart. Ez az idei kon­gresszus méreteiben és tömegeiben felíilfogja múlni az eddigi iparos kongresszusokat, mertha a magyar kézmüiparosság a szabad ipar rom­boló befolyása alól nem is tudja már magát teljesen kiszabadítani, de mégis az iparos-kérdésben nemcsak a felső köröket sikerült megmoz­gatni, hanem az iparosság halálos közönye is kezd már lassan meg­törni. A parlamenti kézműipari blokk hangot adott azoknak a kívánsá­goknak, amelyeket a magyar kéz­müiparosság lelkében régen táplál, de meghallgatásra nem talált, mert egyes köröknek az volt a felfogá­suk és érdekük, ha minél későbben jut az iparosság a maga kívánságai­nak teljesítéséhez, annál jobb. Minden törekvésem az, hogy az iparosság különböző szervezeteit kö­zös nevezőre hozzam és megtalál­juk azt a formát, amelyen a becsü­letes és őszinte iparos vezetők ta­lálkozhatnak. Ez az egység, amely el fog jönni és amelynek el kell jönnie, még nagyobb súlyt fog adni az iparos kívánságoknak és hiszem azt, hogy a következendő parlamenti kampány a magyar kéz­müiparosság számára igen jelentős lesz, mert nem­csak az Országos Kézmű­ves Kamarát, hanem a rokkantság és nyugdíj biz­tosítást is meg fogja hoz­ni a magyar iparosság szá­mára. A nyugdíj-biztosításnak még az is a jelentősége, hogy egyszerre megol­dódik a magyar kézmüiparosság hi­tel kérdése is, mert azok az összegek, amelyek az iparos osztálytól, ré­szint az alkalmazottak és munkások nyugdíj alap­ján, részint az iparos osz­tály saját nyugdiján be­folynak, kell, hogy meg­oldják az iparosságnak ol­csó hitellel való ellátá­sát is. Igen termékeny idők ezek a ma­gyar kézmüiparosság részére. De az idők méhében élő ideákat csak egy­ségesen gondolkodó és egységesen fellépő iparos osztály képes mara­dandóan megoldani. A sok akna­munka, amely megindult az iparos­ság önálló megszervezése és füg­getlen érdekképviselete ellen, mu­tatja azokat a hatalmas érdekeket, amelyeket az iparosságnak meg kell védelmeznie. Ha az iparosságnak ez a feltörekvése kicsi jelentőségű volna, akkor nem támadt volna az iparos­ság „jó barátaiban“ hatalmas akti­vitás, amellyel álbábák módjára min­den önálló megmozdulást csirájában akartak elfojtani. Ám az iparosság emelkedését, szervezkedését, öntu­datra ébredését senki meg nem akadályozhatja. Bízom is fanatikus hittel, hogy az ősz meg fogja hozni az egybefo­nódó iparosságnak saját tagjai fe­lett való győzelmét és az iparos kongresszus az idén megteremti az iparos egységet. Óvoda-ünnepély Nyír­meggyesen. A centennáriumok idejét él­jük. Csaknem minden évben fellobog az emlékezés lángja egy-egy magyar vagy külföldi genie születésének, korszakot, eseményt jelentő alkotásainak százéves évfordulója alkalmá­ból. Ilyen lángot gyújtott az elmúlt vasárnap Nyírmeggyes község páratlanul buzgó óvó­nője: Thamássy Emilia a szi­vek parányi tűzhelyein annak emlékére, hogy a nemeslelkü nagyasszony, a poraiban is áldott Brunsvick Teréz grófnő 100 évvel ezelőtt meg szervezte Budán az első magyar óvo­dát, amely szerény kezdetből sarjadzott ki s nőt a hatal­mas mintaszerű intézménnyé. Thamássy Emilia, ez az izig-vérig magyar óvónő, aki hivatásszeretet, hozzáértés, ügybuzgalom és fejlett intele- gencia tekintetében elismerten a legelsők között foglal helyet az óvónői karban, — valósá­gos bűvésznek bizonyult a va­sárnapi óvodai emlékünne­pély előkészítése és insceniro- zása körül. 4—5—6 éves csöpp­ségeket tanított meg igazán bámulatos kitartással, türe­lemmel, példás pedagógiai ér­zékkel versekre, világi és haza­fias dalokra s szinrehozatott velük egy olyan élőképet, mely sokkal idősebb gyermekeknek V-: Aranyi Gyula óra és ékszerüzlete MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely, — Mindennemű órák és ékszerek javítása gyorsan és jutányosán, jótállással. — Minden darab a m. kir, Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents