Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-08-05 / 32. szám
2-ik oldal. SZATMAR C| Bilit 1928. augusztus 5-én. Gsonha-Magyarország életkérdése. II. Már az előbb közölt megállapításokból is következtetni lehet gondolatmenetünkre. Ez az, hogy miként lehet olcsóbbá, tehát dumpingárassá tenni importcikkeinket ? Idebenn nem tudunk arra hatni a külföldön, hogy nekünk alacsonyabb árakat szabjanak importőrjeink, hogy t. i. dumpingáron árusítsanak nekünk. Belső általános árnívó emeléssel kell tehát előidézni az importcikkek viszonylagos alacsonyabb árát. Ez a mód, passzív kereskedelmi egyenleggel záródó mérleg mellett könnyen keresztülvihető, ha a pénzegység belső értékét emeljük és nálunk például azt mondjuk, hogy úgy a jövedelmek, mint a kiadásoknál, tehát az áruáraknál, a pengő egység helyébe a dollárérték lép, vagyis akinek ma például 100 pengő jövedelme van, ezután 100 dollárra emelkedik jövedelme és ebben az arányban kiadása is. Ebben az esetben miként alakult a termelés kalkulációja ? Az importcikk ára a termelés számára marad annyi, amennyi volt, tehát a dollár: pengő 9 arányban csökken az importáru ára. A belső munkaérték azonban emelkedik Az anyag, munkabér, eladási ár viszonylatban tehát, az említettük belső általános áremelkedés feltételezése esetén, a mai ugyanezen viszonyszámmal szemben eltolódás jelentkezik. Az anyag olcsóbbá lett. Két eset lehetséges, hogy a jövedelemtöbblet miként kezeltessék. Vagy meghagyjuk a termelő birtokában, ez esetben azonban az export-dumping táplálására nem adunk módot, vagy ezt a jelentkező jövedelemtöbbletet az exportáruk árainak csökkenthetésére foglaljuk le. Utóbbi esetben számítás eredménye, hogy a jövedelemtöbblet milyen mértékű részét használjuk fel az exportárak csökkentésére és mekkora részét a belső árképződés apasztására, esetleg a termelő jövedelmének fokozására, Ha fenti okoskodásunkat példával illusztráljuk, a kép világosabbá válik. Feltesszük, hogy a ma 200 pengő havi jövedelmű lakosnak 1 öltőzet ruhája 100 pengőbe kerül, amelynél az anyagérték és munkaérték viszonya 4:1, vagyis anyagérték: 80 pengő, munkaérték : 20 pengő. Ez esetben, ahol a számok csak a kép megfestését célozzák, az illető lakos havi jövedelmének 50 százalékát teszi egy öltözet ruhája értéke. Ha mármost gondolatmeneiünk szellemében számítunk, akkor az importált anyagérték, (a dollárt egyszerüság kedvéért 5'— pengőre véve,) változatlan marad és lesz 80 ; 5 ... 16'— Dollár az anyagérték, ehhez hozzáadva a 20 dollár munkaértéket, a ruha ára leszU 36'— Dollár, amikor az illető lakosnak havi fizetése 200 Dollár lévén, a ruha ára, a jövedelemhez képest, ennek már csak 18 százalékát teszi. Igaz hogy a ruha ára a maihoz képest, a mai 20 Dollárról felemelkedett 36 Dollárra, tehát 80 százalékkal, de a fizetés, illetve jövdelememel- kedés a mai 40 Dollárról a 200 Dollárra, 400 százalékot tesz. Feltettük a kérdést, hogy vájjon azt a differenciát, amely az elgondolásunk szerint alakult ruhaár és a változatlan jövedelmi és kiadási tételek mellett keletkezett, példánkban tehát a 36 Dolláros kalkuláció és a 100 Dolláros viszonylagos emelkedése közt a ruhaárnak keletkezik, tehát a mutatkozó 64 Dollárt mármost mire fordítsuk? Juttassuk-é a fogyasztónak, vagy a termelőnek, vagy pedig használjuk-é fel a mező- gazdasági termékek exportárainak dumping- jára, vagy pedig osszuk-é meg a számítások adta módon úgy, hogy jusson ebből mindhárom célra ? Ez kalkuláció dolga, melyet a Khuen Héderváry Károly gróf említette statisztikai adatok felhasználása mellett tudnánk megállapítani. De az okoskodásunk azonban, hihetőleg minden, termelésnél szerepet játszó importált anyagra nézve, az illető anyag minőségének és felhasználhatóságának mértékéhez mérten fennállhat. A mezőgazdaság importál a termelés céljára sok olyan árut, amelynek értéke a termelés kalkulációjánál súllyal bir. Minden ilyen áru ára pedig előző okoskodásaink alapján, hatással van az önköltségek csökkentésére. Ha pedig a mezőgazdaság termelő költségeinek apasz- tását a mai adózási, vasúti szállítási, vámpolitikai viszonyok között is, tehát az összes egyéb feltételeknek változatlan fenntartása mellett, de a belső árképződésnek mesterséges emelésével fel tudjuk idézni, akkor máris megtaláltuk a módját az exportlehetőségeknek fejlesztésére, mert dumpingáron szállíthatunk ki. versenyre kelhetünk az amerikai és argen- tiniai búzával és emellett még viszonylagos jövedelemtöbbletet tudunk . < nyújtani az ország lakosságának, az államgazdaságnak és az árcsökkentéssel emelni tudjuk a lakosság életstandardját, jobb megélhetéséi, a pénznek gyorsabb fluktuációját, ezzel a kereseti lehetőségeknek szaporítását. Különös figyelmet kell azonban fordítani a fentiek mellett a fizetőeszköz szaporodásának meggátlására. Szigorúan őrizkedni kell az inflációtól, mert ez mindent tönkretehet, ha nincsen megfelelő korlátok közé szorítva. Ennek elkerülése végett és a feltétlenül jelentkező pénzhiány okozta zavarok meggátlására, a csekkforgalomnak kötelezővé tételét, legalább kezdetben, okvetlenül el kell ken- rendelni. Ez a csekk- és kliring-forgalom természetesen nem a mindennapi kisebb fizetések területén, hanem a kereskedelmi és ipari, sok tekintetben pedig a mezőgazdasági pénzszükséglet terén is kötelezővé teendő, aminek módját megállapítani, nem e rövid cikk keretének körébe tartozik. Az uj ut tehát, melyet keresünk, a fentiekben röviden vázoltán előttünk áll. Dr. Kállay Miklós főispán a bortermelésnek, a magyar nemzetgazdaság e fontos ágának exportjára és általában e termelési ág racionálissá tételére dolgozott ki olyan tervet, amely mellett a keresett uj ut egyik ága ki van jelölve. Az export-dumpingnak azonban nem csupán a borra, hanem általában, az összes gazdasági termékekre kell terjednie. Ez a Kállay-féle terv szerint lehetséges is, ha figyelemmel leszünk a fenn mondottaknál arra, hogy nem csupán az exportdumping, hanem éppen passiv kereskedelmi mérlegünkre tekintve, az import-dumping is megoldandó. Az import-dumping elérésére a belső áraknak emelése vezet, amely mellett nemzetgazdaságunk válsága megoldható, ha a gondolat minden részletében kellő kidolgozást talál. E részletek feldolgozásához szükségesek a Khuen Héderváry Károly gróftól említett statisztikai adatok, amelyeknek mérlegelése mutathatja meg pontosan az uj utat hazai termelésünk és existenciánk talpraállitásához. Ha azután a földmivelésügyi kormányzat eddig ismert tervei és törekvései, valamint azok a megszívlelendő tanulmányok is kellőkép értékeltetnek, amelyeket a különféle szak- és napilapok hasábjain sokszor olvashatunk és amelyek a többtermelés racionálissá tételét célozzák, elérkeztünk a sorsunkat a Trianon teremtette helyzetben is elviselhetővé tétel állomásához. A kettő egymástól függetlenül is és parallel is elérhető. Ha tehát nem ragaszkodunk mai fizető- eszköz egységünkhöz és nem irtózunk a nemzetgazdaság beléletében a mai árakhoz miért többszörös árak és fizetésektől, akkor passzív mérlegünk mellett is rátérhetünk a boldogulásnak uj útjára, amelyen a most fennálló terhek és vámtételek csökkentése is elérhető lenne. Nyíregyháza. Pisszer János. Harminc kilométeres bolyongás az épülő Turcsatorna pariián. 1928. julius hó. I. Reggeli órákban indultam el Tisza- kóród község északi kijáróján át az építés alatt álló Tur-csatornának mintegy 30 kilométer hosszúságban való megtekintésére. A csodásán tiszta égboltozat acélkéken tükröződött vissza a Tisza viztengerén. A Tisza partján kígyózó poros dűlő utón haladok északnak. Itt-ott ember-csoportokkal találkozom. Mindannyian a határban fekvő kis földjeikre sietnek dolgozni. A dülő-ut két oldalát apró kökénybokrok szegélyezik. A bokrok mögött a fűzfa erdőn belül a Tisza szőke vize rohan északnak. A Tisza jobb partja itt már cseh megszállt területre esik. A kora reggeli órákban a nevető tiszta kék ég alatt sehol egy hang. Mozdulatlanul állanak a Tisza-part jegenye fái — a szemhatáron elvesző nagy távolságban mindenfelé egyhangú némaság terpeszkedik szét a Tisza két oldalán. Keletre a lombos zöld fák közül Mezővári, Ba- dalló, Halábor községek karcsú templom tornyai villannak elő. A kígyózó, poros dülőut mentén katonás sorrendben vannak egymás mellé rakva az érett kalászu búzatáblák. A táblák végén — délben — piros cseréptetős tanya látszik. Báró Kende Zsigmond tanyája ez. A halábori szeggel szemben a túlsó oldalon — cseh megszállt területen — rejtelmes titokzatos hullámzással ringnak ide-oda a Tisza alacsony partját borító törpe füzes fái. Kocsin döcögök oda, hol az uj Tur-csatorna fog a Tiszába torkollani. Oda, hol a Túr kékes vize a Tisza szőke vizével fog nemsokára ölelkezni... Lassan érem el az I. számú fixpontot. Itt már az „Uj Túr-csatorna“ mintegy 720 méter hosszban teljesen készen áll. A csatorna két oldalát hatalmas töltések övezik. Itt csatlakozik a csatorna töltése a Tiszakóród— Szatmárcseke Selé újonnan kiépitelt Tisza töltésével és kígyózik tovább nyugatnak Kölese Selé, majd egy hatalmas körívet leírva Sut délnek a magyar - cseh-román-hármas határ leié. — Utam mindenütt a csatorna kitűzött vonalán vezet nyugatnak, majd délnek. A 12-\-00 szelvénytől azonban már csak a fehérre meszelt csatorna karók mutatják az utat, illetve a csatorna vonalát. Régen jártam erre, de a Nagy- Deje tanya épületei közel a csatornán építendő hid mögött, egy gyümölcsös kellő közepén, még mindig vihar tépte szalma fedeles tetővel állanak. Szalma tetejük van az épületeknek még most is, mint öt évvel ezelőtt, mikor erre jártam. A tanya előtt elterülő virágzó burgonya földeken — a csatorna partján fiatal lányok kapálnak. Kellemesen csengő hangon dúdolják „Halvány sárga rózsa Ha tudnál szeretni...“ szövegű dalt. A tanya előtt, a Szatmárcseke—tiszakóró- di útnál, a 11. és 12-{-00 szelvények között, hol a csatornán vasbeten-hid fog épülni, már serényen folyik a munka. A kisajátított területen hatalmas kavics-depóniák emelkednek, Különböző vastagságú fenyőgerendák és deszkáktól tarka az ut két oldala. Mésznitrogént, szuper foszt át ot, valamint az összes bel- és külföldi műtrágyákat, birtokosoknak és bérlőknek, a 14.300/1928 F. M. számú miniszteri rendelet alapján tizenegy havi kedvezményes hitelre szállít. 500 holdig teljes kamatmentességgel a községi elöljáróság igazolása alapján (községi bélyegző, bíró 31—34 és jegyző aláírás) 500—2000 holdig Sél kamatmentességgel a megyei gazdasági felügyelőség igazolására — FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász, műtrágya és eladási iroda és raktára Nyírbátor, Kossuth Lajos-utca 7. szám. Telefon 77. Szükséges nyomtatványokat kívánatra küldjük és további felvilágosítással készséggel szolgálunk. Telefon 77.
