Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-07-29 / 31. szám
Mátészalka, 1928. julius 29. Ara 20 fillér. Vili. évfolyam 31. szám. PO LIT l Kai, ® 4 KEK I M m ■dl E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A közeledő zivatar. Mátészalka, julius 28. Fényes villámcsapás hasított keresztül a nagy magyar éjszakán és egy percre meghasadtak a magyar ég sötét kárpitjai. Gyanúsan közeledő távoli mennydörgés kiséri nyomon és jelzi a felénk tartó zivatart. Talán elmossa majd ez a jótékony vihar a már túlságosan felgyülemlett szeny- nyet és megtisztítja a nyomasztó légkört, felüditi a bágyadt és már-már elcsüggedt emberiséget. Nagy és nevezetes fordulatához érkezett el a trianoni béke- revizió ügye. Bethlen István gróf miniszterelnök elérkezettnek látta az időt arra, hogy ünnepélyesen és ország-világ előtt hivatalosan rámutasson a trianoni békeszerződés ürügye alatt elkövetett visszaélésekre és ennek alapján a szerződés tarthatatlanságára. Az. előzmények ismeretesek. Az angol parlament felsőházában ismételten is szóvá tették a lordok azt az igazságtalan bánásmódot, amelyben Magyarország legutóbb Genfben részesült. Ebben az ügyben nyilatkozattételre szólították fel Chamberlain külügyminisztert és megkérdezték tőle azt is, vájjon hajlandó-e kezdeményező lépéseket tenni az ügy újabb helyes mederbe terelésére. Chamberlain külügyminiszter erre talán kissé elhamarkodva és meggondolatlanul azt válaszolta, hogy ebben az ügyben a Népszövetség tanácsa már végérvényesen döntött és mivel az ügy további tárgyalását a maga részéről lezárta, Chamberlain sem szándékozik újabb lépéseket tenni. Ez a válasz világszerte nagy feltűnést keltett és e kijelentés nyomán a magyar felsőházban interpelláció hangzott el. A miniszterelnök az interpellációra válaszolva tette meg nagyfontosság u nyilatkozatát. A miniszterelnök bejelentette, hogy ha a Népszövetség végérvényesen kitér az erdélyi magyar optánsperben a trianoni békeszerződés következtében reáháruló jogának és kötelességének teljesítése elől, akkor nincs értelme annak, hogy ragaszkodjunk a békeszerződés érvényben tartásához, mert ez csakis súlyos kötelezettségeket ró reánk, hiszen azokat a szakaszokat, melyek jogokat biztosítanának nekünk, sem a szerződő felek, sem a Népszövetség nem akarja végrehajtani. Ennek pedig végzetes következményei lehetnek. Nem kevesebbet jelent ez, minthogy a Nép- szövetség meghúzza a lélekharangot a trianoni békeszerződés rendelkezései felett, ha pedig a velünk szerződött népek szerint a békeszerződés megváltoztatása háborút jelent, akkor, mivel mi háborúra felszerelve nem vagyunk, a békeszerződéseken kívüli állapot lép életbe, mert egyoldalú békeszerződések nem állanak fenn. Nem képzelhető el ugyanis olyan kétoldalú szerződés, amely csak az egyik részre alkalmazza a jogokat, mig a másik részre vonatkozó jogok érvényesítését megtagadja. Amig csak halogatás történt, addig volt kibúvó és mentség, de a rideg megtagadás és elutasítás a szerződés felbontását és érvénytelenítését jelenti. Ezt követeli a szerződésbe vetett hit és a becsületes jóhiszeműség. A magyar közvélemény osztatlan helyesléssel fogadja azt a fordulatot, amellyel Bethlen István gróf miniszterelnök Anglia becsületes politikusaihoz intézte szózatát annak alapján, hogy Anglia is aláírta a trianoni szerződést és mint ilyen a szerződésben foglalt jogokat biztosította Magyarország számára. Chamberlain szava lehet egy angol miniszter véleménye, de nem lehet az angol nép és az angol társadalom döntő súlyú megnyilatkozása. Minden reményünk megvan arra, hogy a hatalmas angol nemzet nem fogja cserbenhagyni önmagát, hanem minden bizonnyal levonja a békeszerződés aláírásából reáháruló kötelezettségeket és az igazságért folytatott küzdelmében nem hagyja magára a Balkán kapujában őrt- álló ezeréves magyar nemzetet, mely most bizalommal tekint feléje. A tisztitó zivatar, a trianoni béke revíziója pedig már közeledik. A Szalmát* vármegy es Lóverseny Egylet augusztus hó 12-én lódíjazást rendez F ehérgy armaton. A Szatmár és Bereg tudósítása. — Hívatottságát és közérdekű céljait teljesen megértő lóverseny egyesületünk évről-évre jelentős eredménnyel igazolja szerepének fontosságát vármegyénk gazdasági életében. Ez idei programmja során legelőször lódíjazást rendez az egész megye kisgazdáinak lovai számára s ezen a lódijazáson értékes dijakat oszt ki. A dij ázás Fehérgyarmaton lesz augusztus 12-én délelőtt fél 11 órakor a levente gyakorló téren. Programm a következő : Kanca díjazás: bármely korú csikós vemhes kancák számára I. dij 250 pengő értékben s diszoklevél, II, dij 100 pengő értékben s diszoklevél, III. dij 50 pengő értékben s diszoklevél, IV.—VI. dij diszoklevél. Csikó díjazás: bármely nemű 3—5 éves csikók számára I. dij 250 pendij gő értékben s diszoklevél, II. 100 pengő értékben s diszoklevél, III. dij 50 pengő értékben s diszoklevél, IV.—VI. dij diszoklevél. Fogat díjazás: lőcsös szekér 3—5 fogatú szekerek számára I. dij 200 pengő értékben és diszoklevél, II. dij 80 pengő értékben és diszoklevél, III. dij 50 pengő értékben és diszoklevél. Levente lóverseny: kisgazdák lovai leventék által lovagolva, sikver- seny táv kb. 1000 m. I. dij 80 P. II. dij 50 P. III. dij 30 P. értékben. Ezenkívül remény van rá, hogy megjelenik a honvédelmi Miniszter kiküldöttje, ki a legjobb katonalónak értékes tisztelet dijat ad. Azonkívül megjelenik a nyíregyházi lóavató bizottság elnöke, ki a remondának megfelelő lovakat vagy ott a helyszínén megveszi vagy őszi vásárlásaira előjegyzésbe veszi. így a kinek 3—6 éves remondának megfelelő lova van, saját érdekében vigye el a díjazásra. Távolról érkezők istálló végett forduljanak Christoph Frigyeshez Fehér- gyarmaton. Csonka-Magyarország életkérdése az a nagy nemzetgazdasági probléma, amelybe bennünket Trianon taszított, hogy miként lehet ezen az országcsonkon úgy megélnünk, amint az'emberhez méltó, amint ahhoz minden ember jogot kell, hogy formáljon és hogy emellett az élet mellett a ránk kitervezett és Trianonban lefektetett biztos elpusztulást kivédjük. Nagy kérdése ez ennek a szerencsétlenné tett nemzetnek, sokkal súlyosabb, mint azt a felületes szemlélő, a maga ügyesbajos dolgával bíbelődő és kínlódó ember látja. És ha az emberek nyomorúságba taszított voltunk közepette a saját bajaikkal elfoglaltan nem is látják ennek a kérdésnek nagy fontosságát, a romlásnak a nemzet testébe történő határozott belévágását mégis érezniük kell, mert ha ma még nem is, de mindinkább közelebb elkövetkezik az az idő, amikor mindenki érezni fogja a mai gazdasági állapotok tarthatatlanságát, saját magán is megállapíthatja a pusztulásnak elkövetkeztét. Azt, hogy a fennmondottak nem rémképek, vagy rémlátások, nagy erővel bizonyítják azok a panaszok, amelyeket lép- ten-nyomon hallhatunk az egyének szájából, de beigazolják főként azok a nagy- sulyu megnyilatkozások, amelyeket egyrészt a közgazdasággal foglalkozó Írók tollából olvashatunk, másrészt azokon a gyűléseken hallhatunk, amelyek éppen a súlyos gazdasági helyzet megvitatását célozzák. Még azok is, akik a közgazdasági kérdésekkel hivatásszerüleg nem is foglalkoznak, látják, érzik, tudják, hogy olyan kór pusztít ezen a nemzettesten, amely csak az elpusztuláshoz vezethet. Jól mondja tehát a N, U. ez évi julius 1-i számában a Mezőgazdasági rovat Írója, hogy a a termelés és termésértékesítés problémájának megoldása életbevágó és fontos kérdése nemcsak mezőgazdaságunknak, hanem iparunknak és kereskedelmünknek is egyaránt. Ennek a problémának megoldása, illetőleg előbbrevitele külkereskedelmi mérlegünk passzivitása szempontjából is különösen elsőrendű fontossággal bir s éppen ezért bárhonnan hangozzanak is el a válság megoldását célzó javaslatok, azokat min- nenkor megfelelőleg kell értékelnünk. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr. Kállay Miklós szabolcsi főispán, a szőlőtermelés és borértékesítés súlyos válságával foglalkozva, tervet dolgozott ki ennek a kérdésnek megoldására. A Felső- dunántuli Mezőgazdasági Kamara Győrött tartott közgyűlésén pedig Khuen Héderváry Károly gróf újonnan megválasztott elnök, székfoglalójában szintén a magyar termelés kérdésével foglalkozott és reámutatott arra, hogy az eddigi védővámos politika helyett uj nyomokon kell elindulni, ha a magyarja 0 íj legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — jOL MIIVl m gWlH §2% nrst PC pUc7PrtÍ7lpfp Mindennemű órák és ékszerek javítása gyorsan r&AaUJA °ra eS CKSZerUZieiC és jutányosan, jótállással. — Minden darab a m. kir. MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—