Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-07-22 / 30. szám

# 6-ik oldal. tm Mát és bmm 1928. julius 22-én. HÍREK. FURCSASÁGOK. A villanyvilágítás áldásait sok­félekép kezdik érezni községeink. Tyúkodon például a borbély esti vendégeit a — közvilágítási lámpa alatt borotválja. * Elvégre ez is gazdaságpolitikai kérdés. Aztán még mondja valaki, hogy a közháztartások mellett — szenved a magángazdaság. Hátralékos előfizetőink szives fi­gyelmét ismételten felhívjuk az ese­dékes dijak rendezésére, mert lapunk legközelebbi számát már csak azok­nak fogjuk megküldeni, akik tarto­zásban nincsenek. Bírói kinevezés. A kormányzó az igazságügymíníszter előterjeszté­sére a mátészalkai kir. járásbíróság­hoz dr. Schőber Emil mátészalkai ügyvédet járásbiróvá kinevezte. Eljegyzés. Erdélyi Erzsikét el­jegyezte Szegedy Gyula. (Minden külön értesítés helyett.) — A szatmári egyházmegye magyarrészi helynöke. A folyó hó 9-én elhunyt Dr. Boromisza Ti­bor v. b. t. t. szatmári megyéspüs­pök elköltözésével elárvult a szat­mári egyházmegye. Az egyházi tör­vények előírása szerint azonnal ösz- szeült a Fő tisztelendő Káptalan, hogy a maga kebeléből megválassza Sza­bó István, nagyprépostot, pápai prelátust káptalani helynökké, ki a magyarországi területre azonnal ki­nevezte helyettesévé az elhunyt püs­pök eddigi bizalmi emberét és hely- nökét; Székely Gyula mérki plébá­nost, címzetes pápai proíonotáriust. A kinevezési iratot Székely Gyula Szatmáron vette kézhez, mikor az itteni terület papságával átment a megboldogult püspök temetésére. A mátészalkai ref. egyház javára tervezett augusztus 4-iki müsoros-estély megtartását a ren­dezőség szeptember hónapra ha­lasztotta el. — Szatmárvármegye népha­gyományai címmel két hónapon át folytatásokban közöltük azt a nagyértékü irodalmi értekezést, amelyben Szendrey Zsigmond tanár dolgozta fel gondosan népköltési anyagunkat. Az értekezés közlését mai számunkban befejeztük s ez al­kalommal méltó dolog, e helyről is köszöntenünk Szendrey Zsigmond tanárt, maradandó értékű munká­jáért. Belehalt a Szamosba egy por- csaimai lány. A nyári fürdőzések idején évről-évre szomorú szenzá­ciót jelentenek a gyakori vizbefulá- sok. Az elmúlt vasárnap Rápolton fürdött Kosztyu Péter porcsalmai lakos 18 éves leánya s délután 5—6 óra között a vízimalomnál, ahol alig valamivel előbb 3 halászember majd­nem odaveszett, meri csónakjukat a viz magával rántotta, a fürdőző leányt elsodorta az ár úgy, hogy megmenteni sem lehetett. A szeren­csétlen leány beleíult a vízbe. Csukaszürke krónika. Amit csak a szabó merészelt. Az alábbi történetet csak az tudja iga­zában a derült oldaláról megérteni és él­vezni, aki ismerte Mossóczy József al­ezredesnek a 12-ik honvéd gyalogezred parancsnokhelyettesének a katonai hivata­los ügyekben való kérlelhetetlen pontossá­gát és semmi holmi civilszerü engedékeny­séget, nem tűrő pedantériáját. Egy alkalommal beállított Mossóczy al­ezredes hivatalos helyiségébe Neumann sza­kaszvezető, a tiszti szabómühely minden hájjal megkent vezetőmestere és megkérte az ezer akta körül foglalatoskodó parancs­nokot, hogy Írjon alá a számára egy me­netlevelet. Mossóczy alezredes gondosan átolvasta a kitöltött rovatokat és az uta­zási okmánynak azt a részét, mely szerint „a menetdij a hadvezetőség terhére hite­lezendő", éppen át akarta huzni tollával- amikor a szabó ijedt arccal kérlelni kezdte a szigorú parancsnokot: — Alázatosan kérem, ne méltóztassék áthúzni. . . — Már hogy az ördögbe ne húznám át, csak igy szabályos ! — De akkor fizetni kell a vonatköltsé­get .. . kelletlenkedik tovább a szabó. — Persze, hogy fizetni kell — vála­szolta az alezredes. — Akkor alázatosan kérem vissza a menetlevelet, inkább mással iratom alá. . . Milyen kérdéseket intéztek a szatmári érettségi vizsgá­kon megbuktatott magyar ta­nulókhoz ? Szatmáron, amint meg­írtuk, az érettségi vizsgálatokon a magyar diákok felett alaposan vé­gigsuhant Anghelescu közoktatás­ügyi miniszter kegyetlenül éles „igazságosztó“ ostora. Rikító ko­szorút lehetne összefonni azokból a kérdésekből, amelyeket a „nagy- müveltségü“ regáti tanárok a ma­gyar diákoknak az érettségi vizsgá­kon feladtak. Szatmáron például a következő furcsa kérdés hangzott el a tanári emelvényről: — Mit érez az, akitől adófizetést követelnek ? Egy másik magyar fiútól ezt kér­dezték : — Milyen nádból készül a hegyi kunyhó teteje ? A meglepett jelölt, aki nyolc éven át latint, görögöt, franciát, algebrát, földrajzot és történelmet tanult, de soha kunyhó építéssel nem foglal­kozott, nem tudott erre a kérdésre válaszolni, megbukott. Ilyen és ehhez hasonló kérdések­kel gyötörték a magyar fiukat, akik felkészültek a tanult tantárgyakból való felelésre, de ilyen különös kérdésekről még csak nem is ál­modtak. A legtöbben a román iro­dalomból buktak el, mert soha nem hallott ismeretlen román Írók műveiről intéztek kérdést hozzájuk a tanárok. Az érettségi gyászos eredménye nagy elkeseredést vál­tott ki egész Erdélyben, Egy tívadari gazda megölte feleségét. A beregvármegyei Ti­vadar községben Szabó József nevű gazda megölte feleségét Dobos Má­riát. Szabó Józsefék az utóbbi idő­ben nem éltek zavartalan házaséle­tet. Az asszony féltékenységével gyötörte urát és emiatt napirenden voltak a veszekedések, majd Sza- bóné ez év február havában el is hagyta férjét, aki ellen tartásdíj ke­resetet indított. A vásárosnaményi kir. járásbíróság havi 15 pengő tar- tásdij fizetésére kötelezte Szabót, aki emiatt nagyon elkeseredett annyi­val inkább, mert visszamenőleg több, mint 150 pengőt kellett fizetnie az asszonynak. Tegnapelőtt este 9 óra­kor bezörgetett felesége lakására. Az asszony kinyitotta az ajtót és Szabó odaült véle szembe. Szabóné az ágy szélén, férje egy széken ült. így kérlelte feleségét, térjen vissza hozzá, de Szabóné csak azt hajto­gatta, hogy nem tér, fizesse csak továbbra is a tartásdijat ez nagyon megfelel az ő kívánságának. — Nem sokáig fizetem már, mondotta ingerülten Szabó és arcul ütötte fe­leségét, majd amidőn ez felemelke­dett, hogy védje magát, Szabó ki­rántotta kését és egyetlen szúrással, amely átütötte az asszony szivét, megölte feleségét. Szabóné még fel­kiáltott : Jaj Istenem, megszűrt, — mire a szobában alvó szülei és kis­fia felriadtak, de segíteni nem tud­tak az asszonyon, aki néhány perc múlva kiszenvedett. A csendőrök Szabó Józsefet bekísérték a nyí­regyházi kir. ügyészség fogházába. Négy középiskolát végzett jó házból való fiú fogtechnikus ta­nulónak felvétetik. Cim a „Szatmár és Bereg“ könyvkereskedésében. Engedelmet kérek. Folytatom, hol abba hagytam, x Nem szívesen, bár ne kéne, No de már egy ilyen eset, Mely nemrég itten esett, Rá való a toll hegyére! Szent vasárnap. — Tolul a nép Áhítattal a templomba S a lelkekbe belémarkol Zugó-bugó, méla hangon A toronynak hivó gongja. Szél se libben, por se látszik, Ma mindenki ünneplőt vett. ,. De feltűnik, amint nézem, Hogy a férfi s női kézben Alig látni imakönyvet. Egyszerre csak Uram Isten, Ebvonitás síró hangja Töri meg az ünnep-rendet. . . Sóbálványként mind megdermed A hívő nép, aki hallja, Hajrá, hajrá, fogd meg, fogd meg! A pecéri lárma hallik S ß villanó hurok-végen —• Ott a templom közelében — Egy szegény kutya vonaglik. Engedelmet kérek szépen Fórumok, az Ég nevében ! Mátészalka. Siorcz Albert. MOZI. Az Apolló-mozí műsora dicsé­retes módon igyekszik megküzdeni a kánikulai holt-szezonnal: hétről- hétre kitűnő filmek bemutatóját adja. Ma a Bagdadi szűz színe­sen élénk keleti történetét játszák, a jövő szombaton és vasárnap pe­dig az Annie Laurie cimü törté­nelmi színmű kerül bemutatóra. E Skócia hegyeiben lejátszódó XVIII, századbeli történet főszerepét Lillian Gish és Norman Kerry játsza. fetTMÄK ÉS iff» NYOMDAI ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG g Telefon 38. ? Folyószámla a Szatmár- vármegyei Gazdasági Banknál. KÖNYVNYOMDÁJA A Szatmár és Bereg szolid árakon és a legjobb előállításban ké- sziti a nyomdai szakmába végó összes munkákat, hivatalok, gazdaságok, iparosok, kereskedők és magáno- sok részére szükséges ügyke­zelési nyomtatványokat, számlákat, levélpapírokat, falragaszokat, röplapokat, cég­kártyákat, gyászlapokat, részvét­kártyákat, névjegyeket, eljegyzési ér­tesítéseket, lakodalmi és báli meghívókat az egyesített vármegyék egyetlen lapja. Hirdetései a legelőnyö­sebb és legeredményesebb eszközök, úgy az üzleti, mint a gazdasági és magánéletben elő­forduló adásvételek, stb. propagálására. Telefon 74. f Postatakarékpénztári csekkszámla 54.003.

Next

/
Thumbnails
Contents