Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-07-22 / 30. szám
PO LI TI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. ÍF3SÍS3 Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Sereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. ölhetett kézzel nézzük testvéreink Egy jajt hoztam Erdélyből. Egy sikongó jajt: a haldokló magyar iskolák halálhör- gését. Sorba zárják be az évszázados magyar iskolákat s a kultúra nagyobb dicsőségére a magyar nyelv használatát még azokban is korlátozzák, amelyek még elkerülték az oláh kultur-bárd csapását. Sietni kell és tenni valamit az erdélyi magyarság védelmére, mert különben a viszontlátás a temető fejfájánál lesz, ahol nincs magyar szó, magyar dal, magyar imádság. Sietni kell, mert az uj nemzedék már most sem tud magyarul Írni, olvasni és ha későn jön a segítség, a zengze- tes magyar szó helyett valami furcsa balkáni zagyvabeszédtől lesz hangos Erdély, a Bethlenek, Bocs- kayak hazája. Sietni kell a segítséggel, mert az erdélyi magyar iskolákba betolakodó csendőr szuronynak, félős, hogy rettentő romboló hatását nem lehet lesz visszacsinálni. Az erdélyi magyar iskolák haldoklása sem lehet ránk közömbös, hiszen mi is sokan ott nevelkedtünk s nagyjaink közül sokan onnan hoztunk imádságos magyar szerelmet, onnan sarjadt az igazi hazaszeretet. Kell, hogy a lelkűnkbe vágjon a haldokló fájdalmas jaja; kell, hogy felrázzon, felkorbácsoljon és valami emberfeletti küzdelemmel harcot kell hirdetni és vívni, mert Erdély nemcsak álmaink, ifjú szerelmünk ragyogó tündérkertje, hanem tárháza, kincses bányája, bástyája volt és kell, hogy legyen a jövőben is, az egész Magyarországnak. Hiszen ott van Kolozsvár, Segesvár, Brassó, Szatmár stb,, mindmegannyi gócpontja kultúránknak, történelmünknek. Vára, erőssége a magyarságnak, tanúi szent harcainknak, küzdelmeinknek. Óh hát ölhetett kézzel kell néznünk a magyar iskolák haldoklását? Csak a szivünk dobog egy kicsikét hevesebben, csak az emlékeink lesznek égetőbbekké és ezzel vége? Hát nincs senki, aki a hivatottak közül meglássa azt a magyar tragédiát, ami most Erdélyben dúl és pusztítja a reménységeinket? A haldoklónak joga van minden eszközhöz hozzányúlni, amellyel az életét biztosíthatja. Óh ne beszéljenek nekünk türelemről, mert az már nagyon is kifogyott! Ne beszéljenek nyugalomról, mert a haldokló édes anya haláltusáját nem lehet arca hideg verejtékének letörlésével elintézni. Nem lehet nyugalomról beszélni, mikor az elnémuló ajkak jajt susognak, amikor az üvegesedé szemekben a segítség kérésének utolsó tüzei lobbannak fel! Ha nincs népszövetség, ha nincs humanizmus, hát adjatok kardot a kezünkbe és ne engedjétek, hogy fojtogatását. Nagy jó Uraim! Segítség, segítség, amig nem késő, mert „a sirt, hol nemzet sülyed el“ a rabló szomszédok gunyhahotával veszik körül. Pünkösd ünnepén reggel az isten- tiszteletre bivó harangszó után, amikor a hodászi református hívek a templom kertjén át istentiszteletre indultak, a kert bejáratánál, borzalmas gyilkosság történt. Balog János hodászi cipész egy hatalmas, élesre köszörült csontnyelü késsel az előtte haladó Lakatos Bertalan hodászi gazda vállába döfött, majd amikor Lakatos hátra fordult, gyors egymásutánban 10 halálos szúrást ejtett rajta. Már összeesett az áldozat, a bo- szutól lihegő cipész rátérdepelt és igy folytatta öldöklését, míg sógora, Szilágyi József le nem rántotta a halottról. Balog újra rátérdelt, majd amikor elvonszolták, még egyszer visszaugrott és botjával a halott ellenfél fejére sújtott, aztán jelentkezett a hodászi jegyzőnél: — Agyonszurtam Lakatos Bertalant, aki megrontotta családom boldogságát! A csendőrök bekísérték Balog Jánost Nyíregyházára, ahol a kir. törvényszék csütörtökön vonta felelősségre irtózatos vadsággal elkövetett tettéért. Balog János a főtárgyaláson sem tagadott le semmit, csak azt hangoztatta, hogy esze ágában sem volt pünkösd reggelén az emberölés, de amikor a templom ajtóban Lakatos Bertalan visszafordult és gúnyosan rámosolygott, olyan vad szenvedély fogta el, hogy nem tudta mit csinál. A reggel kiköszörült kést, a mely- lyel a maga szerencsétlen életét akarta kioltani, igy emelte Lakatos ellen, kit élete megrontójának tartott. Kilenc évvel ezelőtt vette feleségül Veress Irmát, akivel boldogan éltek, Egy sikongó jajt hoztam Erdélyből. Óh hallja meg minden magyar ember és ne menjen el közömbösen e jaj elől, mert Erdélyé a lelkünk nagyobb fele. mígnem a faluban arról kezdtek suttogni, hogy Balognénak Lakatos Bertalan teszi a szépet. A pletykát terjesztőknek gondjuk volt rá, hogy a hir Balog fülébe is eljusson és ezek a híresztelések feldúlták nyugalmát. Azt is hallotta, hogy felesége állandóan levelez Lakatossal és a levelet a pajtában rejti el. Ő maga is látta karácsonykor, hogy Lakatos megcsókolja feleségét. El is váltak, de ő annyira szerette az asszonyt, hogy kérlelte, térjen vissza hozzá. Felesége, akit bántott a róla terjesztett hir, nem akart visszamenni hozzá. így annyira elkeseredett, hogy pünkösd ünnepén meg akarta magát ölni. Ehelyett Lakatost pusztította el. A súlyos gyilkosság ügyében egész sor tanú tett vallomást a kir. törvényszék Brenner-tanácsa előtt. Ezek után a vallomások nem erősítették meg Balognak azt a gyanúját, mintha felesége és Lakatos között belső viszony szövődött volna. A kir. ügyész vádbeszédében előre megfontoltolt szándékos gyilkosság bűntettével vádolta Balog János cipészt, aki alacsony, szikár barna ember és amint szúrós szemét az ügyészre szegzi, a haragos, könnyen felíngerlő ember benyomását teszi. Porkoláb Zoltán dr. nagyszabású védőbeszédében azt vitatja, —hogy magával ragadó szenvedelem hatására, legyőzhetetlenül erős felindulás alatt elkövetett emberölésről van szó. Balog János tudta, hogy Lakatosnak viszonya van az ő feleségével és amikor a templom ajtajában a gyűlölt vetélytársa még gúnyosan nevetett a szeme közé, . fellobbant haragja és elkeseredése, igy ölte meg Lakatos Bertalant. A kir. törvényszék a bizonyítás befejezése után tanácskozásra vonult vissza, majd Brenner Mihály tanácselnök kihirdette az Ítéletet, amely szerint a kir. törvényszék bűnösnek mondja ki szándékos emberölés bűntettében és ezért tizenkét évi fegyházbüntetésre, politikai jogainak tiz évre való felfüggesztésére, a költségek megtérítésének kötelezettségére ítélte. Az ítélet indoklása beható okfejtéssel mutat rá, hogy a kir. törvényszék miért nem adott helyt sem a kir. ügyész, sem pedig a védő ügyvéd felfogásának. Előre megfontoltságot nem lát a kir. törvényszék Balog tettében, mert ehhez a teljes szenvedelem nélküliség, a hideg ész számítása kellett volna és ekkor nem követte volna el a gyilkosságot Balog éppen pünkösd ünnepén, a templom kertjében, a legnagyobb nyilvánosság előtt. De erős felindulásban elkövetett- nek sem látja a törvényszék a véres bűncselekményt, mert a templomkert ajtajában történt gúnyos mosoly nincs tényként megállapítva, de ha meg is történt volna, nem elegendő a felindulás ily fokú felkeltésére. A kir. törvényszék enyhítő körülményül csupán a büntetetlen előéletet vette, beismerést nem, mert a nagy nyilvánosság előtt elkövetett gyilkosságot be kellett ismernie, valamint az önként való jelentkezést sem, mert szökésre nem is gondolhatott volna. Súlyosbító körülménynek vette a kir. törvényszék azt a vadállati kegyetlenséget, a mellyel Balog János áldozatát megölte. Az ítélet ellen mindkét fél felebbezett. Levélpapír külön legfess égek nagy választékban a „Szatmár és Be- reg“ könyvkereskedésben. E g é s z s é g é t ó v j a, kristálytiszta műjéggel hütenek. ha elelmiszeret ott vásárolja, ahol Vitéz Dr. Szoboszlay István. A nyíregyházi bír. törvényszék tizenhétéin fegyházra Ítélte Balog János cipészt, aki pünkösd ünnepén a hodászi református templom kertjében tiz késszorással megölte Lakatos Bertalan gazdát. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tudósítása. —
