Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-06-24 / 26. szám

Mátészalka, 1928. jtmius 24, Ara 20 fillér. VIII. évfolyam 26. szám. IS POL a-Al I E'S KÖZGAZDASA'Gl HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztárt csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A genfi játék* Csenger, junius 23. Nem tudjuk elképzelni, hogy a genfi bölcsek miért akarnak min­den áron a magyar érdekek hó­hérainak feltűnni. Mert valóban megdöbbentő az a képmutatás, amellyel a mi ügyeinket intézik. Ma már hozzászoktunk, hogy a nyugat hálátlanságát lépten-nyo- mon kimutassa, de azt mégsem hittük volna, hogy az igazság diadalának elébe merjenek vetni akadályokat, mesterséges gáto- kat; mert úgy is hiába, a mi igazságunk diadalmaskodni foga genfi poklokon keresztül is. Szegény népszövetség, mond­hatják a bírák, akik az igazság osztogatásához szoktak — még nagyon gyenge, a vizsgán meg­bukott, szemén hályog van, füle nincs, nem látja és nem hallja Justitia arcát, beszédét. Pedig az erdélyi optáns pprben látha­tott és hallhatott volna, össze­csapjuk a kezünket és fanyarul kérdezzük, hát ez a Népszövet­ség ?! Hát azért alakult az a fene társaság, hogy lépten-nyo- mon szemébe köpjön az igaz­ságnak? Na, de azért rpi nem esünk kétségbe, mert a ma küz­delmeit a holnap diadala fpgja felváltani; a ma jaia a holnap örömujjongásává fog változni és az erdélyi hegyek, folyók és bércek még tanúi lesznek a genfi bölcsek kudarcának és sunyi el- bujásuknak, mert azokat nem le* hét büntetés nélkül elkótya-ve- tyélni. A genfi játék nem fog sokáig tartani: érezzük, tudjuk, mert egy olyan testület, amely nem mer a kérdésre válaszolni, amely behunyt szemmel akar igazságot keresni, amely valóságos erkölcs­telen módon törekszik a rablott zsákmányok biztosítására, az a testület nem életképes. Szent meggyőződésem, hogy ott Genfben sohasem fognak nekünk kedvező döntést hozni, tehát nem is kell igazságért oda mennünk; egy olyan társaság­hoz, mely a rabló bandák szer­zeményének biztositó intézete, nem foglalhat helyet a magyar, az a magyar, amelyet a nagylel­kűség, igazságszeretet és becsü­letesség jellemez. Genf nem minket csúfolt meg, hanem önmagát és el fog jönni az idő, amikor mindenki kacagni fog r^jta. Kacagni fogják még a saját csahosai is: oláhok, cse­hek, de kacagni fogják a világ népei is és ebben az erkölcsi csődben a megbántott nemzetek fognak liquidálni. Ezt megjósolhatjuk. A mi hi­tünk lángja pedig tovább lobog, mert azt az igazság Istene éleszti, táplálja, hitünk gyönyörű tüzei már megfestik az eget s a csap­kodó lángok között Isten legszebb ígérete tündököl: feltámadunk, élni fogunk. Vitéz Szoboszlay látván dr. Választókerülete községeit fáradhatatlanul végig látogatja dr. Barthos Andor képviselő. Az aktuális politikai kérdésekről tájékoztatja választóit s meghallgatja a különböző közérdekű és egyéni kívánságokat Résztetesen hirt adtunk már ol­vasóinknak róla, hogy Dr. Barthos Andpr évek óta szokásos körútját ezidén is megtartja választókerüle­tében. A megállapított sorrend szerint e hó tórán, az elmúlt szombaton Vitkán kezdte meg útját a képviselő, más­nap pendig Olcsván és díszpolgári oklevelének átvételére Olpsvaapáti községben tartózkodott. A bensőséges olcsvaapáti-i ünnep­nap pián 18-án, hétfőn Szilágyi La­jos debreceni számvevőségi főtaná­csos és Kosa Ferenc kíséretében Szamosszeg községbe ment, ahol a községi kép­viselőtestület fogadta. Itt elpana­szolták a képviselőnek, hogy az Ecsediláp Lecsapoló Társulat föld­munkája a, legelő-területet megszü­ntette s azt is szóba hozták, hogy a község várva-várt utjának ezideig csak a fele épült meg. A képviselő tájékoztató nyilatko­zatában megértéssel tette magáévá a kívánságokat. Érdekes eseménye volt a szamos­szegi tartózkodásnak, hogy a kép­viselőnek vitéz Filep Endre szere­nádot adott. Délután fél 5 órakor Szamoskérre érkezett a képviselő, ahol a község­háza előtt a választók nevében Kosa Béla református lelkész üdvözölte és felhívta figyelmét a Szamos-part és töltés rendkívül veszedelmes vol­tára épen a községnél, amelyből egy utcát pár évvel ezelőtt elsodort az ár. Egy újabb áradás katasztrófával járhat az egész Szamosbalparti vi­dékre. Barthos képviselő személye­sen feljárta a veszélyeztetett parto­kat s a község kérelmét, ott nyom­ban megirt levéllel figyelmébe aján­lotta a földmivelésügyi miniszternek. Az esteli órákban Tunyogra hajtatott, ahol Balogh József községi bíró és Leövey Miklós ref. lelkész üdvözölte. Györtcíek meglátogatása után Kocsord községet kereste fel. Itt képviselő- testületi gyűlésen Brandt Dezső köz­ségi főjegyző üdvözölte, a képviselő pedig az aktuális politikai kérdé­sekről nyilatkozott. Csütörtökön este Mátészalka iparos, kereskedő és gazdaközön­sége gyűlt össze nagy számban a Székház dísztermébe, ahol az ér­kező képviselőt az elöljáróság ne­vében Csizmadia Ferenc községi főbíró köszöntötte, az iparosok üd­vözletét pedig Doby Antal ipartes­tületi elnök tolmácsolta. A képviselő válaszában mindé­SzaMrmeip népltagyományai. Felolvasta: Szendrey Zsigmond tanár, a Magyar Néprajzi Társaság rendes gyűlésén. YIL Babpnáink. A szalmásmegyei nép babonáiról ikonográfiájának néprajzi. fejezete azt írja (2ó9J, hogy % kálvinisták főzött Hevés a bahonaság, a svábok fófci ?s az pláhok között azonban fokozatosan babonásodnak, a tiszta mém községek is, mint pb Nagy­károly és Rozsály, Je a. Szamoson túl a Tisza fejé es$ kálvinista ma­gyarok csak neyetpek azokon T©r- mÚszetes, hogy sem ebben a meg­állapításban, sem. moáokolásban sem­mi, etnográfia* igazság sinfis,:, aszat­mármegyei pép oly babon#, mink % más, megyebeli és reformátusnak, éppen afmi babonája xun, mint % > babonáik nagy része foglalko­zásokkal kapcsolatos. Sok fokét, az MWprqp, küfonössn *ióslpy áppfo. és gyógyító a UÄUfon % veszettségig JjPOtásra, xéie&tej.re és fojefodelre vonatkozó, Ift azenfoy* é»p*e esek ogy Pás nagyop. tatkatak Császáriban a vásárra yitt tehenet az istállóból való kive­zetéskor nyirfaseprüvel veregetik meg, hogy jól keljen eí, — a tu- nyogiak a padláson lókoponyát tar­tanak. mert ez megvédi a házat min- den bajtól, stb. Van azután több halász- és Wc dászbabonájuk is,; pl. valamennyi tatárfalvi orvvadász úgy szenteli fel puskáját, hogy az áldozáskor az Ostyát nem nyeli le, hanem hazavi­szi s fojtásba téve kilövi, s ekkor nemcsak minden lövése talál, de puskája megmozdul a falon, ha ked­vező alkalmat érez. A foglalkQzáp-babonfik közül na­gyon érdekesek ph a nagybányai fo- zekasok babonái: az ördög a. ko­rong tányérjára piszkok ha —mun­kát abbahagyva. — rajta egy tányért nem hagynak, — ha az edényége­téshez való fozrakáskor zivatar tör kk aludni hagyják a tüzet, mert úgy sem sikerül az égetés, —. a kiégett edény kiszedése papján nem szabad árut eladjak — azt az edényt, ame­lyet mustrának folt., xásárra indu­láskor a kerékhez vágja, a fezokas, ahány darabra törik, annyi vevő fog hozzá, iönm, — ugyanek­kor s ugyanezért a ©saládfogok tö- rött edényt vágnak a szekér kerék’ hez. — ha, az utó«, bikával találko­zik, jó vásárja lesz, — ha útközben szénás vagy szalmás szekérrel talál­kozik, lopva kihúz belőle egy cso­mót, hogy jó vásárja legyen, —■ a vásár napján odahaza nem szabad a házat kiseperni, stb. Igen sok a féregüző, vető, ültető és termésjósló babona is és ezekben az az érdekes, hogy a szerelmi va­rázsláson kívül egy babonakörben sincs az obszcén és szekszuális ele­meknek olyan nagy szerepük, mint éppen itt. Aki vak kutya vagy macs- kakölyköt megfog, keze után egy növény sem fakad meg (Tunyog). A szerdán dugott palánta nem fogan meg (Kocsord). S hogy megfoganjon, ültetés közben a folyó felé kell néz­ni (u. oj. Kedden, pénteken nem szabad vetni (Tunyog). Nagypénte­ken és nagyszombaton ne vágd az ekét a földbe, mert Jézus e napo­kon volt benne (Ópályi). Szántáskor ne köpj, a földre, mert a verebek kiszedik: a szemet (Kocsord). S ne nyúlj, a feleségedhez sem, mert k©n- kolyos lesz a búza (u. o.)t Pénteki vetés nem lesz szerencsés (u. o.}. Moldujságkor hiába vetsz, nem lesz termés (Nagygóc). Vetés idején nem szabad kenyeret sütni, mert üszögös (Jármi), sem kenyeret pirítani, mert gazos; lesz a búza (PorcsahnaJ A vetnivaló tengerit két ünnep közt kell lefejteni (Tunyog). A kukorica annál pirosabb lesz, minél többször nézett vetője a napba (Penyige). Uborkát akkor vess, mikor bucsu- sok jönnek (Mátészalka). Mikor az asszony a tököt, dinnyét, krumplit elvetette, hirtelen a földre csapja ülepét, hogy akkorára nőjjön a ve- temény (Nyírcsászári). A nagypén­teken hajnalban meztelenül vetett dinnyemag nagy és piros termést hoz (Kántorjánosi). A holdtöltekor vetett káposztát megeszi a bolha (GacsáJy), Mákvetés közben nem szabad beszélni (Kocsord). Virágma­got nem szabad megköszönni (Tur- ricse). Violát virágvasárnap hetében vess, akkor lesz teljes (Turistvándi). Legjobb nagypénteken hajnalban meztelenül vetni (Tiszabecs). .Vagy pejig pecsétes ingből (Hodász). Fa­ültetéskor a csemetét bal kézzel kell megfogni, hogy megfoganják (Ópályi). A mérki asszony, akinek halott gyer­mekei vannak, szent János napján nem eszik földiepret, mert mennyor­szágban lakó kicsinyei elől enné el az étek; ugyanezért nem eszik gyü­mölcsöt pünkösdig a tunyogi asz- szony. S ugyancsak a tunyogiak mezei munka közben különösen óva­kodnak a tyukszexavirágtól, amely

Next

/
Thumbnails
Contents