Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-05-27 / 22. szám
4-ik oldal. igjitWlK Él BEMEÜ __________________________1928, május 27-én. Le vente dísz-szemle a kormányzó hatvanadik születésnapján. Vármegyék és városok válogatott leventéi lógnak felvonulni junius 18-án a budapesti Vérmezőn. — Társadalmi támogatással tegyük lehetővé a 26 főnyi mátészalkai disz-szakasz útját. — A „Szatmár és Bereg" tudósítójától. — Az Országos Testnevelési Tanács III-ik Szakbizottsága, — mint a levente intézmény legfelsőbb vezetősége — a Kormányzó Ur Ő Főméltóságának 60-ik születésnapján, folyó évi junius hó 18-án, Budapesten a Vérmezőn, ünnepélyes levente disz-szemlét tart, melyen az ország összes megyéiből és törvényhatósági joggal felruházott városaiból küldöttségi levente disz-szakaszok fognak tisztelegni a Nagyur előtt. Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegyékből a Mátészalkai Levente Egyesületből Sog egy válogatott s 26 Sőt számláló disz-szakasz Sel- vonulní. Ennek a szakasznak 3 napi felvonulási összköltségét — tekintettel, hogy a vármegyei törvényhatósági testnevelési alapból erre pénzfedezet nincs — az Országos Testnevelési Tanács III-ik Szakbizottsága fedezi 410 pengő adományával. Mi sem természetesebb, hogy ez az összeg a legminimálisabb. Az az általánosan nehéz helyzet, mely a magyar magángazdaságokat ma is változatlanul sújtja még, a kereskedelemben különösképpen fokozottabb módon érezteti kedvezőtlen hatását. Vármegyénk székhelyének kereskedői a legnehezebb esztendők válságát élik át s igy annál inkább érdeklődéssel várják mindazokat a remélhető köz- gazdasági eredményeket, amelyek az általános helyzet javulása mellett a kereskedelem érdekeit is szolgálni hivatottak. A vidéki kereskedelem helyzete napról-napra sulyosodik. Az eddigi kimutatások szerint a fizetésképtelenségek a főváros és a vidék között úgy oszlottak meg, hogy az insolventiáknak körül-belül kétharmada esett vidékre, egyhar- mada pedig Budapestre. Április havában ez az arány a vidék szempontjából nagyon romlott annyira, hogy Kormányzó ünneplése alkalmából esetleg ne nélkülözzenek — főleg élelmezés tekintetében — s más vármegyék jól ellátott leventéi mellett ne szégyenkezzenek s hogy Budapest nevezetességeiből egyet-mást meg is tekinthessenek, szükség volna a nagyközönség pénzbeli önkéntes adományok utján való támogatására. Mátészalka község közönsége mindig hazafias lelkesedéssel sietett segítségére a levente ifjúságnak, méltó dolog volna ezért ez alkalommal is, hogy anyagi támogatásban részesítse azt a válogatott csapatot, amely az egész ország leventéi között vármegyénk ifjúságát hivatott reprezentálni a Kormányzó előtt. Olvasóink áldozatkész támogatása — tudjuk — nem fog elmaradni. Az adományokat, melyeket lapunkban nyugtázni fogunk, a mátészalkai Levente Egyesület címére kérjük beküldeni. a fizetésképtelenségeknek 83 százaléka esett a vidékre és csak 17%-a a fővárosra. A vidéki kereskedelem, amint ebből kitűnik, nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ennek okát jórészt abban lehet megtalálni, hogy a mezőgazdaság is súlyos válságban van, a gazdaközönség nem tud fizetni és a pénzforgalom lecsökkent. A kereskedelem ilyen nehéz helyzetének orvoslásán az OMKE. vívja kemény harcát s erejének növelésére, tagszervezési tevékenysége keretében za egész ország területére kiterjedő szórakoztató- és tanulságos előadásokat rendez aktuális közgazdasági és különösen a kereskedőket érdeklő kérdésekről. Az előadások sorozatában Mátészalkára folyó hó 23-án szerdán került sor, amikor este 8 órakor a Kereskedők és Iparosok Székháza nagytermében az OMKE központ képviseletében Nádor Jenő titkár tartott nagyérdekü előadást. Az előadó esten szép számban vettek részt a megyeszékhely kereskedői. A hatóságok képviseletében N. Szabó István tb. főszolgabíró jelent meg. Rácz Emil vezérigazgató nyitotta meg az előadást üdvözlő szavakkal, maja Nádor Jenő titkár tartotta meg vonzóan érdekes, tárgyilagos előadását. A kereskedelem mai legfőbb problémáit tárgyalta, ismertette az általános adózási sérelmeket, megmutatta az orvoslás lehetséges módjait, beszámolt az OMKE forgalmi adó átalakítási küzdelmeiről, az egy fázisra való áttérés egyedül célszerű megoldásának helyességét bizonyítva. Vázolta a kereskedői szabott árak betartásának előnyeit magára a komoly kereskedelemre nézve, majd rámutatott arra, hogy csak a szervezettség ereje adhatja meg a kereskedők érdekeinek biztosítását helyi viszonylatokban is. Az értékes előadás nagy hatást váltott ki s az volt az impressziónk, hogy a helyi kereskedelem nevezetes tanulságokat szerzett belőle a maga számára. A vásárfia. Szeretném valahol megtalálni ennek az összetett szónak az ethimologiájái. Helyesebben azt, hogy miképen alakult ki az a jelentése, amit ma értünk alatta? Miért vásárfia a mézeskalács, a szájharmonika, a gumilabda, a perecmadzag, a pántlika, a porcellánbaba és igy további... De hány meg hány szónak a jelentésével vagyunk ma már igy?,.. Értjük, de ha gondolkodni próbálunk róluk, nem tudjuk, miken ment keresztül az értelmezésük, mig ma egészen mást jelölnek és magyaráznak, szóval, más a jelentésök, mint régen volt... A vásárok elég nagy szerepet játszanak még ma is a föld népének az életében. A falusi lakosság a vásáron kap pénzt és könnyelműen ott is szerzi be szükségleteinek nagy részét. Bár a mai rendszerű kirakodó vásárok elöbb-utóbb kimennek a divatból s helyüket elfoglalják az árumintavásárok — ami nagyon helyes és jó dolog lesz — és csak az állatvásárok fognak megmaradni, nekem nagyon jól esik megállapítanom azt, hogy ezen a vidéken vasárnap nincsenek vásárok, hála Istennek. Vásáron jártam a minap. Virágba borult illatos gyümölcsfák közt hagytuk el a falut. Mintha lakodalomhoz öltözött volna díszbe az egész határ!... A szántóföldek közt láttam, hogy haladt az eke után egy erős, ruganyos járású leány. Nem utolsó volt a faluban, mert az édesapja is ott szántott egy |másik ökör-fogattal. Igen, ennek már van értelme! Jó, a városi leány nem mehet szántani, kapálni, mert nincs rá terrénuma, tehát tornázik, hogy erős, egészséges anya lehessen belőle. Nem kell tehát kinevetni és megvetni a sportoló leányt azért, mert edzi a testét, de milyen más az, mikor a magyar falusi leány szánt, fogja az eke szarvát!... Ott a mezőn flörtölni nem lehet, csak merészen próbálgatni a napba nézést, versenyt dalolni a pacsirtával, fütyölni a szélre, esőre, hidegre-meleg- re, fáradtságra. Ezért esett aztán meg, hogy sok falusi asz- szony anyagilag jól járt, mikor özvegyen maradt dorbézo- ló férje helyett ő vette kezébe a gazdálkodást!... A háború alatt megszokott látvány volt a szántó-vető iskolás fiúcska és leányka gyászruhás édesanyjukkal, ma azonban már meg kell jegyezni, ha eladólány sétál áz eke után. (Óh nem a regiment után !...) A vásárok nemcsak üzleti, kereskedelmi célokat szolgálnak, hanem szórakoztatni is akarnak. Ez a szórakozásnak a legolcsóbb és leghitványabb neme: a vásári komédia. Komoly falusi ember nem is törődik vele. Jaj annak a kultúrának is, amit a vásár terjeszt! Selejtes, férc naptárak kerülnek ott leginkább eladásra — tisztelet a ritka kivételnek — rémes rabló és detektív történetek (ez a ponyvairodalom). Ezelőtt nagyobb kereslete volt a városokon a bibliának, ima könyveknek, Keresztyén Tanításnak, de ennek az időnek vissza is kell jönni ismét, ha boldog akar lenni a magyar!... A keresztyén szellemű olvasmányok és naptárak beszerzésében mindenkinek segít a saját lelkésze!... Minden könyvkereskedésnek kell tartania üzletében a keresztyén vallás szent könyveit. Kedves olvasóm ! Legközelebb ezek közül végy vásárfiát családod tagjainak. Szamoskér. Kosa Béla. pocsoJya.egct> -éri -Ar m»'esei De hogy leventéink a Az OMKE központi titkára tanulságos előadásban ismertette az aktuális köz- gazdasági kérdéseket Mátészalka kereskedőivel. — Eredeti tudósításunk —
