Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-08-15 / 34. szám

Mátészalka, 1926. augusztus 15. Ara.2500 korona VI. évfolyam, 34. mám. POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP. JÉ Szerkesztőség és kiadóhivat??’ Mátészalka, Kossuth-u. 447, — Telelő- 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bsreg" Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság. Augusztus 20. Irta: Jeney Béla j. h., a C;o ka-Szatmár- Ber. g-Ugocsai Egy. Fftisk. H. Köre elnöke Egyszerű dátumnak látszik, pedig nem az. Ez a nap Szent István napja, a nagv, a dicső, az első magyar király napja. Elgondolkozom. Eszembe jut Szent István, az első, a ke­resztény, magyar király. Min­den szón nyomaték van : első, keresztény, magyar Drága sza­vak — Tovább száll gondo­latom, eszembe jut Szent Ist­ván birodalma, Nagy Lajos. Mátyás birodalma s így to­vább Kérdem hová lett mindez? mivé lettünk? önkéntelenülfü lembe csendül a költő szava: „Óh nagy volt hajdan a ma­gyar, nagy volt hatalma s bir­toka“ — Igen, csak volt. S most? Erre is a költő felél, Bánk Bán költője, kinél soha megrázóbban és egyszerűbben az árvák és elhagyottak fájdal­mát szóval ki nem fejezték, ki igy sir fel az égre: „Nincs a világon vesztes csak én, Nincs a világon árvább, mint az én gyermekem“. — Ez vagyunk most. Az árvaságra jutott ma­gyar nemzet kiáltása ez, mert valóban nincs a világon vesz­tes, csak a mi hazánk s nin­csenek a világon árvábbak, mint mi, az 0 fiai vagyunk. Árva itt a gazdag, árva a sze­gény, a fiatal, az öreg De, hogy is ne volnánk árvák, hi­szen hőn szeretett Anyánkat, a magyar hazát veszítettük el, marcangolták szét a keblünkön melengetett kígyók. Szétszakí­tott hazánk ezer sebből vér­zik, körülöttünk pedig halotti tort ü!nek szomszédaink, „le­győzőink“, minden pillanatban készen arra, hogy reánk ro­hanva vonagló testünk teljesen szétdarabolják. S mi itt állunk egyedül, tehetetlenül, védtele­nül. A fájdalom könnyeket fa­kaszt szemeinkből, ajkunk resz­ket s szivünk keserűséggel te­lik meg látva azt, hogy nem akad nemzet, amely vedel­I müokre szót Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 80.099 K. Negyed évre 309 )0 K. emelne. (Pedig mi hányat megvédtünk puszta udvariasságból!) Rokontalan népink pusztulásával senki nem törődik, igazunkat nem látják, részvétet veiünk szem- b n nem éreznek. Magunkra maradtunk Segítség sehonnan nem érkezik Mi pedig ki­merültek s mi a legnagyobb baj, vádteienek vagyunk. A tőlünk eiszakitott területről a hozzánk hü testvéreink egy ré­szét kiüldözték, földönfutóvá tették, másrészét pedig kor­bács ütéssel, sanyargatással, gyakran pedig magas hivatal, előkelő adás kecsegtetésével vették rá arra, hogy tagadja meg a magyar hazat. A hata­lom zsarnok pribékjei, az aze­lőtti nemzetiségi egyenlőség s szabadság hangos vécéiéi min­den eszközzel igyekeznek ki­égetni szivükből a magyar fa- jiság, a magyar hazaszeretet és szabadság képét. Iskoláink tul- nyomórészét bezárták, amit meghagytak pedig szigorúan ellenőrzik, nehogy beolthassa a tanító a gyermekek fogékony leikébe kitörölhetetlen forró lángbetükkel a magyar haza­szeretetei, nehogy bevéshesse oda őseink magasztos képét. Idegen nyelven tanitják a ma­gyar gyermeket, hogy ezáltal idegen lelket is öntsenek bele. íme tehát a magyar jelen. Ide jutottunk, illetve sülyedtünk az 1926«iki Szent István napjára. Csüggednünk azonban még sem szabad, ügy ennél, mint minden bukásnál legyen a jel­szavunk : „Újra és ismét újra“. Ez legyen a jelszavunk s tart­sunk is ki, hiszen nemsokára eljön az a várvavárt idő, mi­kor azok a daliás, talpig de­rék magyarok, akiket Szent István napján avatnak a ma­gyar honvédség tisztjeivé, élé­re állnak a mi derék leventéink­nek. Élére állnak, hogy meg­vívjuk az utolsó csatát, mely­ben vagy életre kelünk vagy őrökre elpusztulunk: öntsön belénk Szent István, a legelső. keresztény magyar király em­léke erős hitet, kitartást és törhetetlen meggyőződést az- eiől, hogy amit Isten eggyé al­kotott, azt földi ember szét nem választhatja. Magyarok Istene, Hadúr ! adj nekünk minél előbb egy másik Szent Istvánt, aki ismét megalapítsa „Szent István birodalmáét, naggyá, hatalmassá, erőssé s kereszténnyé tegye azt ! Hétfőn uj képviselőtestületet választott Mátészalka közönsége. — R liberális lista súlyos veresége, — — A »Szatmár és Bereg» eredeti tudósítása. — Régi problémánk volt s mi több­ször foglalkoztunk is vele, hogy elérkezett az idő Mátészalka nagy­község képviselőtestületének újjá­alakításához. Mátészalka olyan ha­talmas fejlődést mutat, mióta megye- székhely lett s olyan lehetőségek előtt áll még, hogy uj és uj kérdé­sek megoldása, uj és nagyvonalú gondolatok megvaiósitása vár rá s ezeket a kérdéseket csak olyan képviselőtestület vállalhatja és old hatja meg, amelynek van érzéke és hozzáértése az uj helyzet uj kér déseinek felismerésére. Ai elmúlt héten örömmel adtuk éppen ezért hirül, hogy Mátészal­ka község képviselőtestülete újjá­alakul. Hétfőre ugyanis kihirdették a választás napját s ezen a napon a fontos eseményhez méltóan való­ban mozgalmas is volt a község­háza környéke. Még az utcákon is népes csoportok tárgyalták a vá­lasztási harc lehetőségeit s fökép a kortesek vitték a szót. Harc volt ez a választás és bizonyos oldalról nem éppen tisztességes eszközök kel. Mi erőpróbának látjuk ezt a választást és egyben őszinte meg­nyugtatásunkra szolgál, hogy hiába­való maradt minden liberális eről­ködés, minden terror és kortesfo­gás, mert a keresztény és általá­ban a komoly felfogású közvéle­mény olyan egységes erőt muta­tott, hogy a liberális lista csúfos vereséget szenvedett. Értékes nekünk ez a győzelem, annál inkább, mert meg kell vall­juk, egyáltalán nem voltunk felké­szülve erre a választásra. Első hiba mutatkozott mindjárt a választói névjegyzék körül. Olyanok marad­tak ki a névjegyzékből, akik az uj rendszer leghübb oszlopai. A győzelem igy is nagyarányú és fölényes. Két lista harcolt. Az egyiket a középosztály, az iparo- S-kkal, kereskedőkkel és gazdák­kal együttesen állította Össze. A másik, az erősen liberális lista a rniudig ellenzékiekből állott. Fel­vonultak ezen a liberális listán azok, akik személyes gyülöiségből es a mai rendszer iránt való ellen­séges érzésből olyan szélsőséges álláspontra helyezkedtek, hogy a község érdekeiért mérhetetlen so­kat dolgozd vezető egyéniségeket is ki akarták buktatni. Ez a törek­vésük azouban éppeu ellentétes eredményt hozott, mert a liberális lista hívei közt is a legtöbben hűek maradtak ezekhez a nevekhez. Az a kortesfogás is visszafelé sült el, amely felekezeti heccelődéssel igyekezett híveket szerezni. Hiába­való volt minden, a reggel 9 órá­tól délután 4 óráig tartott szava­záson a liberális lista elbukott, a győztes lista 276 : 103 arányban megvívta nagyszerű diadalát. A képviselőtestület újonnan vá­lasztott rendes tagjai lettek a kö­vetkezők : Pechy László, dr Kapri- nay Endre, dr Tóth Bálint, dr Gá- thy Árpád, Tóth Bálint szíjgyártó, Doby Antal, Suta Pál, Horváth Sándor, Lőrincz István, Báthory György, Csizmadia Ferenc, Gosz- lonyi Lajos, Ortutay Gyula, Erdé­lyi Bertalan, Aranyi Kálmán, Ko­vács Imre, Nagy István, Veress La­jos, Lőrincz Lajos, ifj. Nagy Lajos. Póttagok : ifj. Néma Mihály Szől- lőssy László, Mislay Sándor, ifj. Szabó Sámuel, Kurencs István. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a közvélemény túlnyomó több­sége, a keresztény választó közön­ség és a zsidóság számottevő, ko­moly körei egységesen sorakoztak fel a győztes lista mellett, ami ta­nulságul szolgálhat a közeledő kép­viselőválasztásokra. Az alkotó mun­ka jegyében egy táborban a helye mindazoknak, akik nem engedik megbontani a polgári társadalom egységét a maguk különféle szem­pontjai szerint. Első Szatmár vár megyei re .ítélkezési Vállalat Mátészalka. A Mónus Kálmán-féle TEMETKEZÉSI VÁLLALATOT ÁTVETTEM s azt mindeu igénynek megfelelően felújítva berendeztem- ‘ Kossuth-utca 445 szám. SZABÓ ISTVÁN, Telefon 64 szám. —

Next

/
Thumbnails
Contents