Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-06-27 / 27. szám

Mátészalka, 1926. junius 27. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 27. szám. POLITI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka. Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg" Nyomda- és Laokiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 60.000 K. Negyed évre 30930 K. Péter és Pál. Mátészalka, junius 26. Hosszú évek sora óta a leg­szebb magyar ünnep : Péter és Pál napja. Ezen a napon se­reglenek össze vidám, hangos nótaszóval a magyarföld mun kásái, ezen a napon csendül­nek meg a kaszák és ezen a napon veszi kezdetét magyar földön a bevetett földek leara- tása. Fölemelően szép és tartal­mas ünnep volt ez a nap min­dig nekünk magyaroknak, de különösen "nagy jelentőségre csak akkor emelkedett, mikor megszűntek Nagymagyarország régi, természetes határai s ek­kor ébredtünk annak a szó moru valóságnak tudatára, hogy hegyeinek, bányái- ^egyéb értékes területei- [vételével, Csonkama- ^re leszünk föl előttünk, két kezünk munká­jára utalt, dolgozó magyarok előtt. Ezen a napon magyar embernek fokozottan éreznie kell a magyar föld fontossá­gát s annak a szeretetnek szükségét, mely hozzáköt ben­nünket hazánk termékeny ta Iájához. Egyetlen életlehetőségünk, hajlékunk és mindenünk ez a magvar föld, mely a miénk és melyet minden erőnkből meg kell védelmeznünk. S most, mikor uj aratásra indulnak dolgos magyarjaink, mikor bizó nótaszó hirdeti az el nem tiporható magyar erőt és munkakedvet, Péter és Pál napján dobogjanak föl a ma­gyar szivek, harsanjanak föl a lelkes magyar dalok, egy el­jövendő nagy magyar győze­lem reményében. (S. L) Tízezer versenyző várja a nemzeti cserkésztábor megnyitását. Dr Streicher Hndor alispán vármegyénk főispánjával egyetértve nagyobb arányú gyűjtést indított a nemes cél érdekében. — A „Szatmár és Bereg* eredeti tudósítása. — oí- o ^ o ... *0 díirci w •rs t?, _ n Aj * XL ~ ^ ne % O - '<3 Iáng°-, tűk, b.M ti'%-S « megmarad 'S ~ meg fog iu « 4 “ Tudtuk, hogy0, |p ' magyar föld. m,^^, cséből ezer éven-, generációk nevelkedtek, ezután is meg fogja adni nekünk a mindennapi kenyeret, sőt szór gos munkánk segítségével azt is lehetővé teszi, hogy föl­gyógyuljunk a rajtunk ejtett súlyos sebek által okozott be­tegségünkből. Ez a hitünk a magyar föld szeJetetét megnövelte bennünk, erőnket'és bizalmunkat föltá- rnasztotta és megnövelte érté­két annak a szép ünnepnek is, melyen a magyar föld át­adja nékünk terméseit Péter és Pál napja megnagyobbodott minden magyar ember szivé­ben, mert nemcsak a szimbó­luma kapott uj fényt, hanem jelentősége is megnövekedett Pár rövid hét és a Szúnyog- szigeten kezdetét veszi a magyar cserkészek első nemzeti táborozá­sa. Olyan esemény lesz ez, amely­re példát a múltban hiába kere­sünk, mert annyi magyar fiú, ameny- nyi ebben a táborban együtt lesz, még sohasem gyűlt össze. A cser­készek ebben a táborban verse­nyezni fognak egymással cserkész­szellemben ős testi ügyességek^ en, amint az ős-görög olympiá- zckon is bsti és szellemi tornára ültek össze a görög birodalom heteden ifjai. Julius elsején tü' ;i a szigeten a liliomos cser- obogót és az ezt követő pár „ o„.n fognak a fővárosba érkezni á vidéki cserkészcsapatok az or­szág minden részéből, hogy részt vegyenek a nemzeti táborozáson Társadalmi szempontból egyelőre eléggé föl nem becsülhető jelentő­sége van az ifjúság e hatalmas arányú megmozdulásának, millió szem fog figyelni és ezrek fognak elzarándokolni erre a cserkész­szigetre, mely három hétig Magyar- ország ifjúságának virágos kertje lesz. Aki az ifjúság iránt csak valami érdeklődést is tanusit, bizonyára lelke mélyéből átérzi a cserkész nagytábor jelentőségét. Sok cser­készcsapat van azonban, amelyik a táborozás költségeit nem tudja előteremteni és igy segítségre szo­rul. A hazafias magyar társadalom­nak erkölcsi kötelessége tehát anya­gi segítséget adni a mozgalom si* keréhez. Ez a felismerés vezette Streicher Andor dr alispánt, amikor f’échy László főispánnal egyetértőén kör­levéllel fordult a törvényhatósági bizottság tagjaihoz és széleskörű gyűjtési akciót indított. Az emelkedett hangú felhívás a következő: Igen tisztelt törvényhatósági bizott­sági tag ur l A kormányzó ur legfőbb védősége, Teleki Pál gróf tb. főcserkész és Khuen Héderváry Károly gróf főcser­kész vezetése alatt álló Magyar Cser­kész Szövetség ezidén hatalmas nem zeti eseményt készít elő; a cserkész­versenyekkel egybekötött központi nagy tábort, Budapest közelében, az újpesti Népszigeten. Ebben a táborban a szövetség vala­mennyi cserkészcsapatának részt kel­lene vennie, egyrészt, hogy tanuljon a másiktól, másrészt, hogy azt a tu­dást, amit kitartó, csendes munkában elértek csapataink, egymásnak meg mutathassák és képességeiket egy hatalmas versenyben összemérhessék 380 csapatunk közül azonban már eddig 160 bejelentette, hogy a költ ségeket a saját erejéből nem tudja előteremteni és igy ha valami segít­ség nem áll rendelkezésére, anyagi okokból képtelen a nemzeti cserkész- versenyeken részt venni Nem akarom annak jelentőségét külön kifejteni, hogy ilyen nagy ará­nyú központi táborban való részvé­tel milyen végtelenül fontos, különö­sen az elkülönülten dolgozó vidéki csapatok színvonalának emelésére és jövő fejlődésére. Meg vagyok róla győződve, hogy címed átérzi ezt, épen ezért hiszem, hogy nem jog visszariadni némi anyagi áldozattól sem, ha ezzel elő­mozdíthatja sok szegény magyar cserkésznek a nagytdborban való megjelenését. Hiszen ezeknek a vi­déki cserkészeknek feledhetetlen él­mény s egész jövő fejlődésükre mély hatású esemény lesz az a nemes küzdelem, mely sok ezer magyar em­ber és a külföldi cserkészek repre­zentánsai előtt fog lejátszódni. A főispán úrral egyetértve e ne­mes célra nagyobb arányú gyűjtést indítok s felkérem címedet, szíves­kedjék a csatolt befizetési lapon szán­dékolt adományát hozzám eljuttatni legkésőbb julius 5 ig, miután a tá­borozás 9 én már kezdetét veszi. Abban a reményben, hogy ado­mányozásával címed is tanujelét ad­ja annak, hogy részt óhajt venni abban a nagy munkában, amelynek végső célja Magyarország fiaiban való újjászületése, vagyok Mátészalkán, 1926 junius hó 21. hazafias üdvözlettel: Dr STREICHER ANDOR alispán. Az aratóünnepek jelentősege. A magyar nép kezéhez és esze- járásához különösképen az aratás nehéz, de szép munkája nőtt hozzá. A magyar nép az aratómunkát nem« csak közönséges mezei munkának tekinti, hanem népi ereje és munka­bírása dicsőséges próbájának. Sok vidéken régi szép hagyomá­nyos ünnepséggel: az aratóünnep­pel fejezik be a munka elvégzését. Az aratóünnep szépsége és jelen­tősége azonban még kevésbé is­mert azokban a falvakban, ahol ez nincsen szokásban. A Falu szövet­ség, mely céljának tartja a falusi ember és a falusi munka kedély­világának nemesítését, programm- jába vette az aratóünnepeknek az ország legkülönbözőbb vidékein és összes községeiben való meghono­sítását. Ezért a hozzáforduló érdek­lődőknek részletes útmutatással szolgál. Akik az aratóünnepek ren­dezése iránt érdeklődnek, fordulja­nak a Faluszövetséghez (Budapest, V., Zoltán -u. 8) „NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZET! SZABÓ ISTVÁN és TÁRSA Örökittesse meg magát élet nagyságú tali képre olajv agy színesben. Óra- 5s nyakékfüggók és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autófuvarozásí vállalata az ország bármely részében személyszállítást jutányosán eszközöl. Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents