Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-30 / 23. szám
Mátészalka, 1926. május 30. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 23. szám. P OUTI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZ DASA'GI HETILAP.2 2 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Berea“ Nyomda- és Laokiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 60.000 K. Negyed évre 300)0 K. Trianon 1920. junias 4. A magyar történelemnek Mohács, Nagymajtény és Világos után a legszomorubb helye Trianon, ahol az ezeréves Magyarországot temették a győzők s amely temetést a magyarságnak megfogyatkozott erőinek tudatában összeszori* tott fogakkal, az erőszaknak, a kényszernek engedve volt kénytelen tudomásul venni s aláírásával megpecsételni. Mikor a magyarság megérte Trianont, nem tudta s nem is tudhatta, hogy mit jelentenek a ráparancsolt feltételek számára. A lefolyt évek taníthat tak rá meg mindenkit, hogy mit vesztettünk Trianonban, hogy milyen gyász szakadt az úgynevezett békeszerződéssel a nemzetre. Ennek dacára a békeszerződés aláírásának napja s Trianon emléke nem él úgy a magyarság lelkében, mint ahogy azt a magyarság jövője megkívánná. Az erőszak évei egyre őrlik. gyöngítik azokat a kötelékeket. amelyek az elrabolt területen sínylődő testvéreinkkel szorosan összefűztek. A családi kapcsolatok lazulnak, az érdekkörök szétválnak a munkásélet sodra szétágazó irányba tereli a lelkileg egységes magyarságot s azzal fenyegeti, hogy minden közvetlen nexus, amely a lelki egységet legjobban ébrentartja s az összetartozás érzésének uj és uj tápot ad, az idő múlásával egészen el fog sorvadni. Ha sokáig igy tart, nem marad más, csak sajgó magyar érzésünk a trianoni határon innen és túl, amelynek azonban kiestez a reális támasztópillérei. S ez mérhetetlen veszedelmet jelent a nemzeti együttérzés, a faji öntudat intenzitására és akcióképességére. Az emberi természet törvényeivel számolnunk kell, akármennyi re bizunk is a magyar faj hazafias érzületében, számolnunk kell azzal, hogy egyszer eltompul a fajdalom, hegedni kezd a seb s eljön az idő, amikor a magyarság Trianon fekete napját esetleg már csak szürkének fogja látni, Pedig ennek a napnak éjfeketének kell maradnia. Éjfeketének mindaddig, amig országunk csonka teste újra össze nem forr az elszakított részekkel, mig idegen járomban nyögő testvéreink fel nem szabadulnak. Triaron gyásznapjára az első fájdalom hevével kell visszaemlékeznünk, mig a bilincseit magunkon érezzük. Ennek a fájdalomnak eddig nem adtunk külső kifejezést A trianoni béke aláírásának napja eddig csak titkos gyászünnepe volt a magyar társadalomnak. Pedig minden azt követeli, hogy ne rejtegessük ezt a gyászunkat, mert ez a titkolózás immár egyetlen erősségünk, faji öntudatunknak gyöngüléséhez, közönyhöz és megalkuváshoz vezet. Adja meg a magyar társadalom a katasztrófád 1920 junius 4 emlékének ezután külsőleg is a gyász méltó kifejezését. Nem gondolunk munkaszünetre, pompázó ünnepi összejövetelekre és szónoklatokra. Sőt Legyen ez a nap a meg- feszitétt munka napja és száműzzön minden szórakozást. Legyen ez a nap a magányos magábaszállásé, hiszen az igazi gyász keresi a magányosságot. Legyen ez a nap a némaságé, hiszen az igazi gyász mindig néma. Néma nap ! Ne legyen az •ajkunkon, de égjen ott mindenkinek a szivében S hogy ott ég, adjunk ennek kifejezést úgy, ahogy ki-ki családi gyászának szokott kiféjezéSt adni. Mátészalkán fogják megörökiteoi a volt szatmári 12-ss honvédek emlékét. fli szatmári 12 esek nagysikerű ünnepélye Debrecenben. — Szatmár- megyét dr Streicher Andor alispán vezetésével küldöttség képviselte — A »Szatmár és Bereg- eredeti tudósítása. — A volt szatmári 12. honvédgyalogezred egykori tagjai Debrecenben pünkösdkor, május 22-én és 23 án nagyszabású és kitünően sikerült találkozó keretében ünnepelték meg az ezrednek Placz kowice-Kozineki és a X. Isonzó- csatabeli kostanjevicai győzelmeinek évforduóján az ezred emléknapot. Pünkösd vasárnap ünnepélyes tábori zenés misével kezdődött az emlékünnepély. Kilenc órakor kezdtek gyülekezni a vendégek a pé- terfiai honvédlaktanya udvarán, ahol zöld lombdisz borította a kaput, épugy, mint az udvar közepén álló kápolnasátort, amellyel szemben — jobbszárnyán a katonazenével — a nyíregyházi 12 honvédgyalogezrednek egy diszszázada állott fel. Csoportosával helyezkedtek el a vendégek a kápolnasátor köré. Feledhetetlen kép volt: nagyrészt tisztek, sok-sok hadikitüntetéssel; sokan a régi egyenruhában. Tisztes polgárok, másutt régi altisztek, ismét amott egyszerű föld- mivesemberek Szatmármegye fal- vaiból. A száznál több ezredtagon kivül, a nagyszámú érdeklődők és a küldöttségek. A sátor egyik oldalán a régi tizenkettesek foglaltak helyet, másik oldalán a helybeli csapatok és régi bajtársak küldöttségei, valamint az utód nyíregyházi, jelenlegi 12. honvédgyalogezred itt állomásozó tisztjei és legénysége is. Pontban féltizkor kürtszó harsant és körpényesi Kontz Sándor nyug. altábornaggyal, a 12 esek volt háborús ezredparancsnokával együtt megérkezett vitéz László Miklós tábornok, a debreceni vegyesdandár parancsnoka. Végiglépte a disz- századot s azután megkezdődött a mise. Az egyházi szertartás után Baur Nándor ezredes, a jelenlegi 12. honvédgyalogezred parancsnoka lépett a sátor elé és katonás beszédben üdvözölte a régi 12. ezred tagjait, megfogadva, hogy az uj ezred mindig, mint elődét fogja tekinteni a régi szatmári ezredet s fiúi kegyelettel fogja ápolni hőseinek emlékét s a régi ezred hagyományait. Utána Dr. Streicher Andor vármegyénk alispánja és a küldöttség szónoka üdvözölte a megye nevében a volt háziezred megjelent tagjait, majd Peleskey Sándor ref. lelkész, püspöki titkár, a régi 12. honvédgyalogezred volt tartalékos hadnagya, mondott magas szárnyalásu, gyönyörű beszédet és hazafias jövőbe vetett hittől tele imával zárta azt. Ezután a zene a Himnuszt játszotta, amely után a diszszázad ellépett a katonai elöljárók és a közönség előtt. De nem csak a diszszázad lépett el, hanem követte azt a régi 12 es legénységnek mintegy 25 főt számláló szakasza ; vegyesen a még jelenleg is szolgáló altisztek, a polgári ruhás régi katonákkal, akiknek mellén szintén ott diszlett a sok hadikitüntetés. Itt a múlt követte a jelent!... A diszgyülés. A programm következő pontja a diszgyülés volt, amelyet a volt ez- redtagok a tiszti kaszinó dísztermében tartottak meg. Itt Kontz Sándor nyug. altábornagy, legidősebb háborús ezredparancsnok elnökölve, kedves visszaemlékezésekkel tele ünnepi beszéddel nyitotta meg az ülést. Megvilágította az ezredtörténet megírásának fontosságát és szükséges voltát, lelkére kötötte a megjelenteknek a nagy munkában való közreműködést, az uj 12 es ezred tagjainak pedig azt, hogy a régi ezred tradici„NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZETI SZABÓ ISTVÁN és TÁRSA Örökittesse meg magát élet nagyságú tali képre olajv agy színesben. Óra- és nyakékfíiggők és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autó fuvarozási vállalata az ország bármely részében személyszállítást jutányosán eszközöl. Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.
