Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-02 / 19. szám
Mátészalka, 1926 május 1. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 19. szára. /*■ POUT I KAI, TÁRSADALM I E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka. Kossnth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁSIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bersg" Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik: minden vasárnap Előfizetési di j: Félévre 90.003 K. Negyed évre 30009 K. Bff££EIÍS>£JSlESL Ke legyen munksszíinet! Mátészalka, április 20 A nemzetközi szociáldemo kraták május 1 -ét a saját ünnepükké sajátították ki, amely alkalommal uzussá vált előttük minden törvényes alap nélkül a munkabeszüntetés. Csupán a társadalom és a törvényes rend türelmességének lehet tartani, hogy a szociálisták május 1-i munkabeszüntetését nem tekintetté sztrájknak, mert ha jogilag vizsgáljuk ezt a magatartást, nem találjuk semmi alapját sem annak, hogy egy társadalmi osztály saját kezdeményezéséből elhatározhassa magát arra, hogy önkényesen kitöröljön egy teljes napot a munka idejéből. A polgári társadalom türelme boldog időkben elnézte a szocialistáknak, hogy május 1 -ét „a gépek le állítására“ szentelte, de abban a pillanatban, amikor ezt a munkátlanul eltöltött napot osz- tályérdekekből politikai célokra használták ki, már probléma lett, hogy megengedhető dolog-e, hogy egy társadalmi osztály kiszakítva magát az állami rend egyetemességének tradícióiból és jogviszonyaiból önállóan iktasson a naptárba munkátlanságnak szentelt ünnepnapokat. A szociáldemokraták nem külön tagjai a magyar állam szervezetének, hanem polgárai a társadalomnak s éppen e^ért csak helyeselni tudjuk, hogy a belügyminiszter még csak hallgatólagos beleegyezését sem adta ahhoz, hogy május l*én tüntessenek a nemzetközi szociáldemokraták politikai elveik mellett. Az elvesztett háború nyomorúságait szenvedő nemzet nem engedheti meg magának, hogy ezrek és ezrek otthagyják a munkát s ezáltal mérhetetlen kárt okozzanak gazdasági életünknek. Osztatlan elismeréssel találkozik a belügyminiszter eme rendelkezése, mert az az ország, amelyiknek súlyos sebe a többek között a munkanélküliség is, nem engedheti meg azoknak a szerencsésebbeknek, akiknek munkaalkalmuk van, hogy ezzel visszaélve önkényesen a munka ellen tüntessenek. A polgári társadalom ezekben a súlyos esztendőkben nem tűrheti el, hogy a szeme előtt vörös zászlókat lengessenek, amikor any- nyi keserűség és nyomor emészti a nemzet széles rétegeit, hogy azon csak a megfeszített és soha le nem állított munka segíthet. (ms) A mezőgazdaság problémái. Buday Barna gazdasági főtanácsos nyilatkozata lapunknak A magyar földbirtok, a magyar falu, amely g háború alatt megsza* baduli adósságaitól, az utóbbi két esztendőben újból az eladósodás útjára került. Az általános gazdasági válság súlyosan érezteti hatá. sát és a magyar mezőgazdaság csak nagy erőfeszítések árán tudja magát fenntartani azon a színvonalon, amelyet a forradalom pusztítása után elismerésre méltóan elért. A kormányzat természetszerűen min dent elkövet abban az irányban, hogy enyhítse a mezőgazdaság válságát s a segilő munka terén már eddig is jelentős eredményekre mu tat rá, azonban még sok a teendő, hogy az ország legfőbb termelési ága kikerüljön válságos helyzetéből. Munkatársunk ebben az ügyben kérdéssel fordult a mezőgazdaság helyzetének egyik alapos ismerőjéhez, Buday Barna gazdasági főtanácsoshoz, az országos magyar gazdasági egyesület igazgatójához. Kérdéseinkre Buday Barna következő' két válaszolta : A mezőgazdaságot ma pillanatnyilag legjobban a hiíel- ii ség csizmája szorítja. A békeidőban Magyarország mai földterületén 2800 millió aranykorona volt a jelzálogteher. Akkor azonban félannyi, sőt még ennél is kisebb kamatra kapták a gazdák a köic^nt. Ma a magas kamat mellett ezermillió aranykorona annyi terhet jelent, mint a békeidőben 2800 millió aranykorona jelentett. Pedig figyelembe kell venni azt is, hogy ma kisebb a föld teherbíró képessége, mint a békében volt Ezermillió aranykoronára lehet tenni hozzávetőlegesen azt a terhet, amelyet csonkaország mezőgazdasága elbírhat és már nem sok hiányzik ehhez. Mit jelezt ez? Azt, hogy ez az összeg a közterhek viselésére, a háborús és forradalmi elzüllések orvoslására, megszállás okozta károk pótlására kellett. A birtokosok tehát felélték vagyonuknak egyré- szétvA mezőgazdaság válsága tehát a magas kamatozású kölcsönben jelentkezik főként. Ez a válság mindaddig fog tartani, amig a mezőgazdaság nem szerezhet olcsó kölcsönt. — Természetes, hogy a hitelválságot az idézi elő, hogy a gazdának olyan közterhea-kei kell számolnia, amelyeket nem tud fedezni a jövedelem s igy kénytelen kölcsönhöz folyamodni. Az adómérséklés is hozzátartozik tehát ahhoz, hogy a magyar gazdák jövedelmezőbb gazdálkodást folytathassanak. — Ezt nagyban elősegítené a mezőgazdasági és az ipari cikkek árai között mutatkozó nagy aránytalanság lefaragása is. Ma még mindig 35—40%-kal magasabban állnak az iparcikkek, mint a mezőgazdasági termények. Ennyivel mindenesetre kevesebb a gazda jövedelme, mint a békében volt. — Igen nagy baj, amely a gazdák jövedelmére- csökkenően hat, az értékesítés tecén mutatkozó nehézség. Ezen a helyzeten a kereskedelmi szerződések javítani fognak, de tisztában kell lennünk azzal, hogy egyre nagyobb feladatok elé állitja a magyar mezőgazdaságot a világ, verseny. A vámtételek még jobban fenyegetnek bennünket, mint a bé' kében, mert most még könnyebben diktálnak nekünk a külföldi államok. E tekintetben helyzetünkön csak azzal javíthatunk és csak akkor győzzük a versenyt, ha minél jobb minőségű gabonát termelünk és állatot tenyésztünk. — A mezőgazdaság fejlesztése és a minőség javítása érdekében nagy jelentőségű a minisztériumnak az a törekvése, hogy a földreform utján földhöz jutott kisembereket igyekszik alátámasztani és hozzá, segíteni ahhoz, hogy többen termelhessenek. — Most készül az a törvényjavaslat, amely ezeket a kisembereket hozzá akarja juttatni a még hiányzó termelési eszközökhöz. Traktorok közös beszerzése, a kisemberek tömörítése gépek beszerzésére, jó és olcsó vetőmag nyújtása a cél. Úgyszintén az, hogy szakembereket alkalmazzanak, akik a falu népének helyszíni kiszállással legyenek segítségére, tanácsok« kai lássák el a gazdákat és megtanítsák őket a jobb és jövedel« mezőbb termelésre. Ezt a célt szolgálja az alsóbbfoku szakoktatás kiépítése is. — Az értékesitési nehézség le* küzdése érdekében arra kell törekednünk, hogy termelvényeinket szárított és konzervált állapotban is nagyobb mennyiségben vihessük ki külföldre és nagyobb mennyiségben dolgozzuk fel szesszé is. — A magyar gazda megteszi kötelességét, a termelés elismerésre méltóan fel is lendült, csak a külföld elzárkózása és az európai fogyasztóképesség megcsökkenése nehezíti meg a helyzetet az értékesítés terén. — Ismétlem, a magyar mező' gazdaság megtette kötelességét és megteszi a jövőben is, csak igyekezzenek biztosítani a külföldi piacot és javítani az itthoni fogyasztást. A belföldi fogyasztás javítását a különböző munkálatok fellendülése meghozhatja. Fogyasztóképességünk emelkedése pedig előre viszi a mezőgazdaságot is. „NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZET! SZABÓ ISTVÁN és TÁRSA Örökittesse meg magát élet nagyságú faii képre olajv agy színesben. Óra- és nyakékfüggők és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autófu /arozási vállalata megnyitotta a forgalmat az elszakított városok felé. Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.
