Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-04-18 / 17. szám
2ÜLÄL SZATMAR és BEREQ 1926. április 18-án. kezetek nagy fontosságára s azok fejlődésére A közös cél érdekében egységes frontot kell megteremteni a gazdakőzönségnek. Ennek az egységes frontnak a kiépítését tűzte ki célul a Falu Országos Szövetsége. E fontos agráréidekeket felkaroló testület támogatására hivta fel a nagy gyűlés figyelmét. fi beregi mezőgazdaság katasztrofális helyzete Gulácsy Pál egyesületi elnök helyzetjelentésében élethűen ecsetelte a beregi gazda közönség szomorú helyzetét. Javaslatára a nagy gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el : Megállapítja a nagygyűlés, hogy a vármegye mezőgazdaságának termőképessége és jövedelmezősége annyira megcsökkent, hogy a gaz- dakőzönség az anyagi romlás küszöbén áll s a helyzet enyhítése és megszüntetése a gazda közönség hatáskörén és képességein kívül esik. Ennek köve keztében a vármegye gazdakőzönsége felterjesztést intéz a magyar kir. kormányhoz a ministerelnök a földmivelésügyi a pénzügyi és a kereskedelmügyi ministeínez az alábbi tisztelettel jes kérelmekkel : *l.a vármegye belvízmentesítésének tökéletes megoldása érdekében kéri a nagygyűlés a tervezett viz- átemelő szivattyútelep építésére engedélyezett kölcsö összegének felemelését. 2. Sürgős kormányhatósági intézkedéseket olyirányban, hogy a hiányzó utak mielőbb kiépíttessenek a vasúti a posta és táviróforgalom gyorsittassanak és a naponkénti postaszolgálat a falvak lakosságán nak is biztosíttassák. 3. Vásárosnaményból az ország belsejébe irányuló vasúti forgalomban a vasuii díjtételek általános mérséklését és a mezőgazdasági terményekre olyan arányú kedvezményes díjtételek megállapítását, hogy ez által a termények verseny- képessége helyreállittassék. Egyidejűleg kéri a nagygyűlése Budapest körül 100 kilométer körzetben tervezett vasúti díjmérséklésnek, mint amely rendszabály a távoli vidékek helyzetét még inkább háttérbe szorítaná, elejtését. 4. Sürgős intézkedést kér a nagygyűlés az iránt, hogy addig is amig a Beregszászban levő teiekkönvek áthozatala jelzálogkölcsönök felvételét lehetővé tenné a jelzálogos kölcsönök folyósítására engedélyezett állami összegből beregmegyei birtokok is részesittessenek. 5. Kéri a nagygyűlés, hogy az engedélyezett vetőmag kölcsönök az előző pontban említett kölcsönökből lennének törleszthetők. Amennyiben pedig ezen kölcsönök folyósii tása f. é. szeptember haváig meg nem történhetne, kéri a nagygyűlés, hogy a kölcsönök törlesztésére a 4 évi részletben leendő visszafizetés módozata engedéiyeztesék. 6. Felkéri a nagygyűlés a magas kir. kormányt az iránt, hogy a vármegye mezőgazdasági helyzetét és teherviselő képességét a nyíregyházai pénzügyigazgatóság ás a gazdasági felügyelőség együttes helyszíni eljárása alapján megállapítani és elrendelni méltóztassék. a. hogy 1926. évi vagyon jövedelemadó kivetések a megállapítana* dó tényleges helyzet alapján foganatosíttassanak, b. hogy a birtokok uj kataszteri osztályozása és a Tisza folyó által elmosott területek leirása végett benyújtott kérvények sürgősen elintéz- tessenek és a helyesbbitések foganatosíttassanak. A nagy körültekintéssel szerkesztett helyzetjelentés és javaslatok elfogadása után általános érdeklődés között emelkedett szólásra Dr. Scbandl Károly államtitkár. Háború előtt, mint a „Falu“ szövetség titkára járt ezen a vidéken. Elszomorodva állapiíja meg, hogy azóta a beregi gazda közönség helyzete nagyon megváltozott. A trianoni határ elrabolta tőlünk az igazságot. A reánk szakadt katasztrófa következtében egyes lelketlen izgatók önző céltól vezettetve sokat Ígértek a népnek és nagyon keveset adtak. A nép igazi barátja az, aki a népért és nem a népszerűségért harol. A háború 10 millió embert, kiszámíthatatlan gazdasági értéket pusztított el s a magyar nemzetre a legnagyobb igazságtalanságot zúdította. A nemzet érdeke parancsolóan követeli, hogy kötelessége minden igaz magyarnak összefogni a talpra áiiitás érdekében. A magyar kormány a talpra állítás munkáját becsületesen és tervszerűen igyekszik végrehajtani. Magyarország mártír miniszterelnöke ember feletti erővei küzd s céltudatos munkával igyekszik a talpra állítás nehéz munkáját befejezni. Gazdasági váltságunk egyik oka az volt, hogy a magyar koronának bizonytalan volt az értéke s mig egyesek milliárdokat szereztek a spekuláción, addig az ország zömét alkotó becsületes, magyar munkás nem tudott még betevő falatot sem biztosítani családjának, éhező gyermekeinek. A kormány megállította a korona zuhanását és külföldön is becsületet szerzett a magyar pénznek. A magyar pénz szilárdságára építhetett tovább. Megszerezte a külföldi kölcsönt, mely nélkül az országban elhangzó panaszokat nem tudta volna orvosolni. A legnemzetibb politikát folytatva ki tudta vinni, hogy a hadisarc fizetést 20 évre elhalasztották s ez által elejét vette az idegen rekvirálásoknak. Az állam pénzügyeinek rendbehozatala nagy operáció volt. Ezt az operációt végezte Magyarország miniszterelnöke: Gróf Bethlen István. (Lelkes éljenzés, taps). Igaz és való, hogy a magyar társadalom adózó polgárai nagy áldozatot hoztak az ország pénzügyeinek helyreállításáért s ma már .nem adó emelésről, hanem adó mérséklésről kell beszélni. Elérkezett végre az az idő, midőn az állam a magán gazdaságok szomorú helyzetén javíthat. A nagy operáció kezdi meghozni áldásos gyümölcseit. Örül, hogy eljött és beszámolhatok az itt látottakról és hallottakról. „Legyenek nyugodtak, — mondotta — hogy mi a becsületes földmüvelőnép barátai vagyunk s ezt a jóravaló beregi népet, Rákó- czy fejedelem népét nem fogjuk elhagyni“. Majd a határozati javaslatban felsorolt kívánságokat egyenként tárgyalva biztosította a nagy gyűlést a kormány legmesszebbmenő támogatásáról és jóindulatáról. A közgyűlés az államtitkár megnyugtató és reménytkeltő szavait nagy örömmel és megnyugvással vette s elnöki előterjesztésre Gróf Bethlen István miniszterelnököt és Mayer János földművelési minisztert táviratban kivánta üdvözölni s a beregi gazda közönség ragaszkodásáról biztosítani. Dr. Héjj Imre nemzetgyűlési képviselő, a kaszonyi választó kerület volt képviselője, ki a beregi helyi viszonyok alapos ismerője szólalt fel ezután a régi meleg barátság hangján és szólította a gyűlés tagjait a „Falu“ szövetség zászlaja alá. Ezután Dr. Rácz Lajos a Tiszántúli Kerületi MezőgazdaUtianpi az egyetemi és Iskolai Ugatok tiusvétí kultiir-estélyéta. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Ismét kevesebb lett eggyel azon esték száma életünkben, melyek búfeledésre vannak tartogatva számunkra. Egy gyönyörű emlékrózsát tűztünk ifjúságunk hervadó koszorújába. Egy este, ahol összeforr a mámoros életöröm, a feltörő meg- hatódottság édes könnyeivel, ahol a külső és belső harmónia ölelkezése jogosulttá teszi, hogy szürke napjaink egyikéhez odategyűk a „boldog“ jelzőt. Úgy összeforrni a mély élettartalom súlyos komoly ságával, a fékezhetetlen ifjú kedvvel és mindent bearanyozó derűvel, ahogy azt husvét másodnapjának estélyén a szatmári és beregi főiskolai hallgatók tették, csak egészséges szellemű, éplelkü, hazát feltámasztó magyar fiuk tudnak. * Csak végig keli nézni a magyar ifjak seregén, meg kell tőlük kérdezni, hogy honnan mentik azt a vigadni- szerető, munkátkedvelő, ideálokért a végletekig harcoló nagy, ki nem fogyó felbuzdulást! S huncutul ragyog a szemük ; a derű rózsaszín leplébe burkolják komolykodó szavuk : „Pajtás! ma ünnep van, mulatunk, hoinap reggeltől estig tanulok, mert júniusban jön a szigorlatom!“ Tiszta életfelfogás, egészséges gondolkodás ez. Talán a professzorok áldásthozó munkájának gyümölcse. * És mégis még mindig nem elegen voltak azok, legalább annyira, amennyire ők ezt megérdemelnék, akik igyekeztek fáradozásaikat méltányolni, céljaikat megérteni, ügyüket felkarolni s kedvükből meríteni igyekeztek volna. De azok, akiknek kezeibe van letéve a csonka megyék vezetésének súlyos gondja, éles szemmel figyelték a fiukat s úgy láttuk, s úgy hallottuk teljes megelégedéssel. Így vigaszunk, hogy éppen azok voltak legnagyobb pártfogóink, akiknek megértésére, támogatására leginkább vagyunk ráutalva. Péchy László főispán, Dr. Streicher Andor alispán, Madarassy István főszolgabíró, Dr. Kaprinay Endre kir. közjegyző, a vármegye. Mátészalka községe és a vármegyei Kaszinó részérői képviselve olyan nevek, melyekhez kommentárt tűzni, érdemeiket méltatni hacsak a ténymegállapításnál maradunk is, mindennél beszédesebb. * Ahol vannak még mások, akik hiányoztak?! Most többen jöttek, jobban mulattak, mint tavaly s jövőre, reméljük, még fokozzuk ezt. Így lesz meg az a társadalmi kié pitettség az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Köre és a vármegye közönsége között, mely érdeke minda- kettőnek ; az előbbinek célja kitűzésében és elérésében legelsőrangu, az utóbbinak hazafias és kulturális vonatkozásban nem kevésbbé olyan értékű. És hogy jövőre mindenki ott legyen s támogasson bennün* két, ez csak nagyobb intenzivebb munkára sarkal. * Ezt pedig derekasan elvégzik az egyetemi és főiskolai hallgatók. Mert a fővárosból előkészíteni egy olyan alaposan megrendezett, nagy körültekintéssel vezetett estélyt, ha számitásba vesszük ezt a munkát, amely a mai főiskolai hallgatók vállain nyugszik tanulás szempontjából, akkor csak dicsérő szavakat találhatunk érdemeik méltatására. A Kaszinó falai igen sokáig fognak várni ilyen zajos sikerű est megismétlésére. * Az előadásról csak keveset. Főleg a szereplő-hölgyek voltak nagyon bájosak. Ügyes játékuk, kedves megjelenésük nagy sikerhez vezette őket, amit a legteljesebb mértékben megérdemeltek. Kaprinay Juditka kétszeri ügyes zongorakisé- rete, Kéry Böske prologja, Leövey Lenke páros jelenete, nem hétköznapi számok voltak részünkre. A szereplő fiuk kötelességüket teljesítették itt is. Nekik, magyar fiuknak, ma minden kötelesség! Szépen nevettek, énekeltek, hegedültek, alakítottak és sok tapsot kaptak. Érezték ők az elismerést. * És a sok taps után ennek is vége lett s a cigány rápenditett immár hagyományos csárdásukra ... „jó estét kivánok, szép asszonyok, Iá' nyok . . .“ s úgy pezsgett a jókedv, mintha közös forrásból, ki nem apadó mélységből bőven hömpölyögne végig a kedélyeken. A
