Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-03-28 / 14. szám
/ Mátészalka, 1926. március 28. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 14. szám. P OUTI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg-1 Nyomda- és Laokfadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési dij; Félévre 69.000 K. Negyed évre 30910 K. II. Rákóczi Ferenc Nyircsaholy, márc. 27. Ma 250 esztendeje annak, hogy a zemplénmegyei Borsiban március 27-én megszüle* tett a magyar szabadsághős fennkölt ideálja: II. Rákóczi Ferenc. Történelmi korszak ragyogó csillaga, bus magyaroknak, Thököly kurucainak minden reménysége, erős bizodalma lett ő. És csakugyan élete a tanúbizonyság arra, hogy ide- álisabb, eszméiért élő hőst — mint Rákóczi - képzelni sem lehet. Az ő egyénisége nagy nemzeti tőkeként szeplőtelen tisztaságban áll az utókor előtt, mert nemcsak a nemzet törvényes jogait helyezte elébe minden anyagi kérdésnek, de a jogot és szabadságot, mint törvényes igazunkat képviselte még óriási vagyona, gyönyörű szép családi élete és- végül hontalansága árán is. És mégis Rákóczitól, akit a nagy felbuzdulás idején a marosvásárhelyi országgyűlésen a „haza atyja“-ként dicsőítettek, kamatostól szedtek el mindent, dicsőséget, érdemet, amikor a kurucok ügyére végzetes szatmári béke után két évvel az 1715 évi 45. te'ben törvénybe iktatták, hogy Rákóczi és mindazon társai, akik az egyetemes amnesztiát nem vették igénybe, „mint törvényes királyuknak és a hazának nyilvános ellenségei, hazaárulók és az igazi szabadság felforgatói, jelen törvény erejénél fogva száműzetnek s hogy meglakoljanak, üldözendők és elfogan dók “ Azután Rodostó és sok-sok év után Kassa parancsol megállást a negyedszázad történel- ti emlékei közt kutató elmének. Es nekünk szatmáriaknak ezenkívül Tiszabecs és Majtény jelenti Rákóczi (csillagának) dicsőséges harcának kezdetét, illetve szomorú végét. Mintha nekünk, az ősök utódainak nem is volna alapos jogunk jubilálni, hisz az ország. amit vétett Rákóczi el* len, valahogyan lóváteite porainak hazahozatalával. De a majtényi síkon elhaló jogok és sóhajok tőlünk többet is követelnek. Tegyük jóvá őseink hibáit és engeszteljük meg Rákóczi dicső széliemét avval, hogy emlékének szobrot állitunk. Ennek a gondolatával ünnepeljük tehát bensőséges, fájdalmas visszaemlékezések kő zepette áldozatos lélekkel, de egyben büszkén, hogy Isten a magyarnak adta II. Rákóczi Ferencet. Ifj. Láng József rk áldozópap. Állami iskola — felekezeti iskola? — Múlt heti vezércikkünk utóbangjai. Múlt heti vezércikkünkre az alábbi levelet kaptuk, amelyet teljes terjedelmében közre adunk : Tekintetes Szerkesztő űrt Ez év március 21 i b. lapjuk vezércikke: „Az iskola.“ Engedje meg Szerkesdő' ur, hogy néhány szóval hozzá szólhassak. A cikk irányelve az, hogy minden jó magyarnak a felekezeti iskolák mellett kell állást foglalni, vagyis, ha jövőnket féltő magyarok vagyunk, nemzeti önvédelmi harcunk zászlaját csak a jelekezeti iskola viheti győzelemre. Igen tisztelt cikkíró Ur! Ha megengedi egy kérdést teszek fel: Hát mi, — szegény állami tanítók — nemzetbomlasztó eszmét plántálunk a gyermekek le.kébe ? Mi vagyunk hát azok a nemzeti szempont bőt — ilyen körülmények között — nem kívánatos elemek, akik a radikális és szociális eszmék melegágyait előkészítjük csak azért, hogy ebből a szélső szociálizmus és radikálizmus fogékony talajt nyerjen? Elgondol hatóé, hogy az a 4000 állami ta niió nevel alapozásnélküli torony építő nemzedéket? Nem akarok hosszabb fejtegetésbe bocsájtkozni, nem részletezem, hogy mit nyújt a felekezeti s mit az ál lami iskola, csak azt az egyetlen egy ténykörülményt legyen szabad leszögeznem, hogy jobban centralizált felügyelettel minden tekintetben ered rnényesebb munkát lehet végezni s a tanítóval végeztetni, mint széttago- zódóbb ellenőrzés mellett. Elismerem, hogy a valláserkölcsös nevelés a nemzeti szellem fejlesztésének erős eszköze, de ez nincs ki küszöbölve a magyar állami iskolák bő'. sem Ne kovácsoljunk politikai tőkét a Miniszter ur kijelentésének félreértelmezéséből, mert Ő az iskolák felekezeti jellegüségét csak azért kívánja, mivel igy az iskolában a hittan oktatást jobban biztosítva látja. Ez azonban nem jelenti, s nem is jelentheti azt, hogy az állami iskolák nem nevelnek — úgy hazafias szellem, mint az általános ismeretet tekintve — olyan magas fokon álló becsületes nemzedéket, mint a felekezeti iskolák. Egységben az erő kedves Uraml Az Ön cikke pedig az állami s nem állami tanítók egységének a megbontására alkalmas, mert mint egy lenézeti s megbélyegzi az állami iskolák szerény, de annál munkásabb tanítói karát. A magam részéről csak azt ajánlom igentisztelt cikk iró Urnák, hogy maradjunk csak tovább is egy egy séges front katonái s ne tüzeljük egyik tanítót a másik ellen, ne kicsinyeljük le az állami tanító hazafias munkásságát a felekezeti tanító munkája mellett, mert ez, — ha semmi mást nem is eredményezne- a feldolgozott, nagyszerű tárgy megírásában, mint szépséghiba, még mindig jelentékeny és számottevő marad. Ne emeljük magasra a felekezeti tanító munkáját az állami tanító rovására, mert a kettő testvér s egyik sem fogja engedni, hogy bárki, íbár melyiket is ok nélkül megbántsa. Tisztel .et ay Szatmdrból elszakadt Szabolcs alle mi tanító. Kisfástanya, 1926. március 24. Becker János. Készséggel adtuk közre ezt a levelet, jól lehet vezércikkünk ténymegállapításainak és tendenciájának olyan sajnálatos félreértését mutatja, hogy felmentve érezzük magunkat a disputa alól. Nem akarjuk azonban még csak a látszatát sem annak, mintha az állami és felekezeti iskolák tanítóságát egymás ellen hangolni — lett volna célja közreadott cikkünknek — s ezért néhány megjegyzést szűk* ségesnek tartunk. A magyar tanitó, úgy az állami, mint a felekezeti iskoláknál áldozatos, nemzetneve’ő nagy munkát végez. A tanítóság egységét ilyen szempontból megbontani végzetes bűn volna, Az a cikk azonban, amit mi közre adtunk, nem . a tanitói munka bírálata volt, hanem a valláserkölcsi és nemzetvédelmi szem« pontok aggódó megszólaltatása annak a keserves tapasztalatnak alapján, hogy a radikális politika az iskolák mindenáron való államosításának erőszakolásával ma is legfőbb politikai céljait kivánja szolgálni. Cikkünk főkép ezt kivánta megállapítani, amikor azt irta, hogy „a radikális törekvésék elsősorban az iskolák fölötti intézkedési jog megszerzésére irányulnak.“ Jói értsük meg tehát, az iskolák fölötti rendelkezésen a hangsúly. Már pe* dig ennek tagadhatalanul első lépcsője a teljes államosítás. A fele* kezeti isko'ák fö ött azonban minden körülmények között a nemzeti gondolat hűséges zászlóvivői tartják kézben az intézkedés jogát. Az állami iskolákat azonban egy radikális politikai irányzat az izzó magyar lelkű tanítóság jobb meggyőződése és akarata ellenere is a maga nemzetietlen politikai céljai szolgálatába könnyebben "tudná bele kényszeríteni. Béke velünk 1 Nagykárolyba is utazhat autón! Szabó István és Társa hat személyes lukszus autófuvarazási vállalata megnyitotta a forgalmat az eddig nehezen megközelíthető elszakított városok felé. — Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett.) Telefon 64 szám Szabó István, 51 szám Lengyel Péter. Fizessen elő a „Szatmár ás ßereg“ hetilapra.
