Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-03-28 / 14. szám

/ Mátészalka, 1926. március 28. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 14. szám. P OUTI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg-1 Nyomda- és Laokfadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési dij; Félévre 69.000 K. Negyed évre 30910 K. II. Rákóczi Ferenc Nyircsaholy, márc. 27. Ma 250 esztendeje annak, hogy a zemplénmegyei Borsi­ban március 27-én megszüle* tett a magyar szabadsághős fennkölt ideálja: II. Rákóczi Ferenc. Történelmi korszak ragyogó csillaga, bus magyaroknak, Thököly kurucainak minden reménysége, erős bizodalma lett ő. És csakugyan élete a tanúbizonyság arra, hogy ide- álisabb, eszméiért élő hőst — mint Rákóczi - képzelni sem lehet. Az ő egyénisége nagy nemzeti tőkeként szep­lőtelen tisztaságban áll az utó­kor előtt, mert nemcsak a nem­zet törvényes jogait helyezte elébe minden anyagi kérdés­nek, de a jogot és szabadsá­got, mint törvényes igazunkat képviselte még óriási vagyona, gyönyörű szép családi élete és- végül hontalansága árán is. És mégis Rákóczitól, akit a nagy felbuzdulás idején a ma­rosvásárhelyi országgyűlésen a „haza atyja“-ként dicsőítettek, kamatostól szedtek el mindent, dicsőséget, érdemet, amikor a kurucok ügyére végzetes szat­mári béke után két évvel az 1715 évi 45. te'ben törvény­be iktatták, hogy Rákóczi és mindazon társai, akik az egye­temes amnesztiát nem vették igénybe, „mint törvényes ki­rályuknak és a hazának nyil­vános ellenségei, hazaárulók és az igazi szabadság felforgatói, jelen törvény erejénél fogva száműzetnek s hogy meglakol­janak, üldözendők és elfogan dók “ Azután Rodostó és sok-sok év után Kassa parancsol meg­állást a negyedszázad történel- ti emlékei közt kutató elmé­nek. Es nekünk szatmáriaknak ezenkívül Tiszabecs és Majtény jelenti Rákóczi (csillagának) dicsőséges harcának kezdetét, illetve szomorú végét. Mintha nekünk, az ősök utó­dainak nem is volna alapos jogunk jubilálni, hisz az or­szág. amit vétett Rákóczi el* len, valahogyan lóváteite po­rainak hazahozatalával. De a majtényi síkon elhaló jogok és sóhajok tőlünk többet is köve­telnek. Tegyük jóvá őseink hibáit és engeszteljük meg Rákóczi dicső széliemét avval, hogy emlékének szobrot állitunk. Ennek a gondolatával ünne­peljük tehát bensőséges, fáj­dalmas visszaemlékezések kő zepette áldozatos lélekkel, de egyben büszkén, hogy Isten a magyarnak adta II. Rákóczi Ferencet. Ifj. Láng József rk áldozópap. Állami iskola — felekezeti iskola? — Múlt heti vezércikkünk utóbangjai. Múlt heti vezércikkünkre az alábbi levelet kaptuk, amelyet teljes ter­jedelmében közre adunk : Tekintetes Szerkesztő űrt Ez év március 21 i b. lapjuk ve­zércikke: „Az iskola.“ Engedje meg Szerkesdő' ur, hogy néhány szóval hozzá szólhassak. A cikk irányelve az, hogy minden jó magyarnak a felekezeti iskolák mellett kell állást foglalni, vagyis, ha jövőnket féltő magyarok vagyunk, nemzeti önvédelmi harcunk zászlaját csak a jelekezeti iskola viheti győ­zelemre. Igen tisztelt cikkíró Ur! Ha meg­engedi egy kérdést teszek fel: Hát mi, — szegény állami taní­tók — nemzetbomlasztó eszmét plán­tálunk a gyermekek le.kébe ? Mi va­gyunk hát azok a nemzeti szempont bőt — ilyen körülmények között — nem kívánatos elemek, akik a radi­kális és szociális eszmék melegágyait előkészítjük csak azért, hogy ebből a szélső szociálizmus és radikálizmus fogékony talajt nyerjen? Elgondol hatóé, hogy az a 4000 állami ta niió nevel alapozásnélküli torony építő nemzedéket? Nem akarok hosszabb fejtegetésbe bocsájtkozni, nem részletezem, hogy mit nyújt a felekezeti s mit az ál lami iskola, csak azt az egyetlen egy ténykörülményt legyen szabad leszö­geznem, hogy jobban centralizált felügyelettel minden tekintetben ered rnényesebb munkát lehet végezni s a tanítóval végeztetni, mint széttago- zódóbb ellenőrzés mellett. Elismerem, hogy a valláserkölcsös nevelés a nemzeti szellem fejleszté­sének erős eszköze, de ez nincs ki küszöbölve a magyar állami isko­lák bő'. sem Ne kovácsoljunk politi­kai tőkét a Miniszter ur kijelentésé­nek félreértelmezéséből, mert Ő az iskolák felekezeti jellegüségét csak azért kívánja, mivel igy az iskolá­ban a hittan oktatást jobban bizto­sítva látja. Ez azonban nem jelenti, s nem is jelentheti azt, hogy az ál­lami iskolák nem nevelnek — úgy hazafias szellem, mint az általános ismeretet tekintve — olyan magas fokon álló becsületes nemzedéket, mint a felekezeti iskolák. Egységben az erő kedves Uraml Az Ön cikke pedig az állami s nem állami tanítók egységének a megbontására alkalmas, mert mint egy lenézeti s megbélyegzi az állami iskolák szerény, de annál munkásabb tanítói karát. A magam részéről csak azt aján­lom igentisztelt cikk iró Urnák, hogy maradjunk csak tovább is egy egy séges front katonái s ne tüzeljük egyik tanítót a másik ellen, ne ki­csinyeljük le az állami tanító haza­fias munkásságát a felekezeti tanító munkája mellett, mert ez, — ha semmi mást nem is eredményezne- a feldolgozott, nagyszerű tárgy meg­írásában, mint szépséghiba, még mindig jelentékeny és számottevő marad. Ne emeljük magasra a felekezeti tanító munkáját az állami tanító rovására, mert a kettő testvér s egyik sem fogja engedni, hogy bárki, íbár melyiket is ok nélkül megbántsa. Tisztel .et ay Szatmdrból elsza­kadt Szabolcs alle mi tanító. Kisfástanya, 1926. március 24. Becker János. Készséggel adtuk közre ezt a le­velet, jól lehet vezércikkünk tény­megállapításainak és tendenciájá­nak olyan sajnálatos félreértését mutatja, hogy felmentve érezzük magunkat a disputa alól. Nem akarjuk azonban még csak a lát­szatát sem annak, mintha az állami és felekezeti iskolák tanítóságát egymás ellen hangolni — lett vol­na célja közreadott cikkünknek — s ezért néhány megjegyzést szűk* ségesnek tartunk. A magyar tanitó, úgy az állami, mint a felekezeti iskoláknál áldo­zatos, nemzetneve’ő nagy munkát végez. A tanítóság egységét ilyen szempontból megbontani végzetes bűn volna, Az a cikk azonban, amit mi közre adtunk, nem . a tanitói munka bírálata volt, hanem a val­láserkölcsi és nemzetvédelmi szem« pontok aggódó megszólaltatása an­nak a keserves tapasztalatnak alap­ján, hogy a radikális politika az iskolák mindenáron való államosí­tásának erőszakolásával ma is leg­főbb politikai céljait kivánja szol­gálni. Cikkünk főkép ezt kivánta meg­állapítani, amikor azt irta, hogy „a radikális törekvésék elsősorban az iskolák fölötti intéz­kedési jog megszerzésére irányulnak.“ Jói ért­sük meg tehát, az iskolák fölötti rendelkezésen a hangsúly. Már pe* dig ennek tagadhatalanul első lép­csője a teljes államosítás. A fele* kezeti isko'ák fö ött azonban min­den körülmények között a nemzeti gondolat hűséges zászlóvivői tart­ják kézben az intézkedés jogát. Az állami iskolákat azonban egy radi­kális politikai irányzat az izzó ma­gyar lelkű tanítóság jobb meggyő­ződése és akarata ellenere is a ma­ga nemzetietlen politikai céljai szolgálatába könnyebben "tudná be­le kényszeríteni. Béke velünk 1 Nagykárolyba is utazhat autón! Szabó István és Társa hat személyes lukszus autófuvarazási vállalata megnyitotta a forgalmat az eddig nehezen megközelíthető elszakí­tott városok felé. — Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett.) Telefon 64 szám Szabó István, 51 szám Lengyel Péter. Fizessen elő a „Szatmár ás ßereg“ hetilapra.

Next

/
Thumbnails
Contents