Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-03-21 / 13. szám

Mátészalka, 1926. március 21. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 13. szám. EBEK POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. mm Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg" Nyomda- és Laokiadó Részvénytársasáa. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj: Félévre 60.009 K. Negyed évre 300J0 K. Az iskola. Mátészalka, március 20 A nemzetgyűlés a közelmúlt héten megszavazta a tanyai iskolákról szóló törvényjavas­latot. Ezzel kapcsolatban sok egészséges és sok egészségte­len gondolat merült fel a vita során. Különösen a felekezeti vagy állami iskolák körül fo­lyó vita volt eszmékben és ta­nulságokban gazdag. A szélső szociálizmus és ra­dikalizmus természetesen a fe­lekezeti iskolák ellen foglalt állást és pedig azért, mert a felekezeti iskola kevésbbé te­szi fogékonyá a lelkeket azok­nak a tanoknak befogadására, amelyekből a szocializmus és radikalizmus táplálkozik. Ép­pen ezért kell a felekezeti is- -4cdák mellett állást foglalnia ma minden jövőjét féltő ma­gyarnak. Mert amennyire igaz az, hogy az oktatás állami feladat, az iskolák tehát lehetőség sze­rint állami kezelésbe veendők, annyira igaz az is, hogy ná­lunk ma az államosítás ko­moly veszedelmet jelentene. Nem akarunk ismételten a francia iskolákra utalni, ame­lyeket színvonalon alul állított a vallásoktatás eltörlése, mert hiszen ez közismert igazság. Annál inkább utalnunk kell azonban arra, hogy ma nálunk főkép a felekezeti iskolák biz­tosítják a nemzeti szellemben való nevelést. Jól ismerjük a radikális tö­rekvéseket és a nemzetközi célokat. Tudjuk, hogy ezek a törekvések elsősorban az isko­lák fölötti intézkedési jog meg­szervezésére irányulnak. És ennek az első lépcsője az ál­lamosítás. A felekezeti iskolák fölött minden körülmények kö­zött a nemzeti gondolat hűsé­ges zászlóvivői tartják kézben az intézkedés jogát, az állami iskoláknál azonban egy hirte­len politikai hullám okozta pünkösdi királyság olyan mé- telyező nyomokat hagy hátra, mint amilyen nyomokat a szov­jet iskolái hagytak. A nemzetet ilyen körülmé­nyek között az önvédelmi harc szólítja a felekezeti iskolák vé­delmére. Mert a felekezeti is­kola jelenti a valláserkölcsi oktatást, a valláserkölcsi okta­tás peeig jelenti a nemzeti szellem megszilárdulását. Az a kenetteljes embertan és pol­gári erkölcstan, amit a szoci­alizmus akar a valláserkölcsi oktatás helyébe tenni, körül­belül az az építkezés, amely a toronynál kezdődik, alapozás nélkül. Mert hiszen minden polgári erkölcsnek, minden ez­zel kapcsolatos filozófiának az alapja a valláserkölcs. Ebből sarjadzott minden, még a po­gány bölcselet is. És azok, akik a bölcseletet a keresz­tény világnak felforgatására akarták felhasználni, a történe­lem szerint uj prófétáként léptek fel régi tanoknak uj magyará­zatával. Nekünk ma ilyen uj prófé­tákra nincs szükségünk. Ne­künk csak a régi, bevált és meg nem rendíthető alapokra lehet építenünk. És mindaddig, mig az uj próféták felforgatás­sal fenyegetnek, rendületlenül meg kell állanunk a felekezeti oktatás és a felekezeti iskolák szükségessége mellett. . (kk.) Március 15-ének megünneplése a vármegyében. — A »Szatmár és Bereg“ tudósítása. — A magyar szabadság-esz­mék rügyfakadása koronaként bontakozott ki, a népek sza­badság mozgalmai fölé 1848 március 15 én, a hazafiui ér* zés és gondolat felemelő alap­vetésével. Nincs még egy nem­zet a világon, amely szabad­ságát olyan körülmények kö­zött olyan eszközökkel és meggyőződéses jelszavakkal vívta volna, mint a magyar. Igaz ugyan, hogy nincs is még egy olyan nemzet, amelynek összesége annyit szenvedett volna, a megpróbáltatások or­kánjait annyiszor viselte volna, mint éppen mi magyarok. És ma, amikor egy trianoni ink­vizíció kínjait szenvedjük, két­szeresen lobbant szemünkbe 1848 március 15-ének vissz­fénye. A csonka ország csonkame­gyéjében mindenütt méltóan emlékeztek meg március 15 ről abban a szent reményben, hogy a közeljövő ismét tanúja lesz egy leigázást nem tűrő nem­zet hazafiainak csodatetteiben Mátészalkán délelőtt úgy a róm. kath, mint a ref. és izr. templo­mokban Istentisztelet volt. Mind a három Istentiszteleten zsúfolásig telve voltak a templomok. A le­venték és cserkészek nagy létszám«* mai vonultak fel. Ugyancsak kép­viseltették magukat az összes ha­tóságok is. Mind a három temp­lomban Istentiszteletet tartó pap hazafiságtól izzó lendületes beszéd­del prédikált a nemzetet feltá­masztó egyetértés hirdetése mellett. Tizenegy órakor a polgári iskola tanári kara és növendékei tartották meg nagyszámú közönség jelenlé­tében ünnepélyüket. D. u. 4 óra­kor az Iparosok és Kereskedők Székházában a református iskolák tanítói és növendékei ünnepelték március 15-ikét szép műsor szá­mok mellett. A mátészalkai községi iparos ta­nonciskolában d. u. 3 órakor tar­tották meg az ünnepélyt, melyen az ipartestület elöljárósága és a felügyelő bizottság szép számmal volt képviselve. Az ünnepi beszé­det Borbás János ref. tanító tar­totta, méltatva a nap nagy jelen tőségét és fontosságát. A tanoncok sikerült énekszámokkal és szava latokkal szerepeltek. Végül pedig Dr. Rosenberg Ignác a felügyelő­bizottság elnöke buzdította a ta- noncokat a tántorithatatlan haza­szeretetre s élességeik lelkiis­meretes telje i: lésére. Őt órakor a Kölcsey cserkész- csapat tartott előadást a polgári iskola tornatermében. Itt a közön­ség különösképen oly nagy szám­ban jelent meg, hogy sokan kivül is maradtak. A fiatal cserkészek élén Kendoff Károly polg. iskolai tanár cserkész­parancsnok ismertette a cserkész­intézményt, majd egymásután fo­lyékonyan s nagy tetszést aratva peregtek le a müsorszámok, Kendoff tanárnak hálás köszöne­tét s cserkészeinek dicséretet mon­dunk fáradságot nem ismerő mun­kájukért — igazi cserkészek. Nagyecseden. A nagyecsedi áll. iskola tantestülete a f. évben is méltó keretek között ünnepelte T.eg a márciusi nagy napot. D. e. 9 órakor több mint ezer ifjú sora­kozott az áll. iskola udvarán — Levente-egyesület, ifjuságLegyesü- let, ref. leánykör, a továbbképző és iskola növendékei — honnan a ref. templomba vonult istentisz­teletre. A templomban Berey Jó­zsef tb. esperes mondott tüzes ün­nepi beszédet és magas szárnya- lásu imát, a ref. dalárda Biró La­jos vezetésével hazafias éneket adott elő. Az iskola ünnepségen Papp Ignác igazgató lendületes megnyitó beszéde után szebbnél- szebb költeményeket szavaltak úgy az áll. iskola növendékei, mint a résztvevő összes egyesületek kivá­lasztott tagjai. Az ünnepi beszédet Görömbey Zoltán áll. tanító mon­dotta, tartalmas, lelkesítő gondola­taival magával ragadta a közönsé­get. A levente egyesület disszakaszt állított, az ifjúsági egyesület, a ref. leánykör énekkara és az állami iskola kétszólamu kara ^Papp Ig­nác igazgató vezetésével nagy ha­tással hazafias és irredenta dalo­kat énekelt. Tiszaszalka község népe felemelő módon ünnepelte meg március 15-ikét. A délelőtti istentiszteleten, hol nagyhatású ünnepi beszédet tartott Kelemen Gyula ref. lelkész, Nagykárolyba is utazhat autón! Szabó István és Társa hat személyes lukszus autófuvarozási vállalata megnyitotta a forgalmat az eddig nehezen megközelíthető elszakí­tott városok felé. — Érdeklődni lehet Kossutb*utca 445. (Községháza mellett.) Telefon 64 szám Szabó István, 51 szám Lengyel Péter. Fizessen elő a „Szatmár és Beregi hetilapra.

Next

/
Thumbnails
Contents