Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-01-17 / 3. szám
1936. január 17-én. 3-lk oldal. SZATMÁR és BEREQ keztönk s ami erős visszhangot keltett a magyarnyelvű sajtóban. Munkatársunk nyilatkozatra szólította fel dr Bölöni Zoltánt a Magyar Párt szilágysági tagozatának ügyvezető aleinökét, aki a következőket mondotta : — Hive vagyok a gyülekezési és szervezkedési szabadságnak, azonban nem helyeselhetem a külön alakulást, különösen olyan módon, ahogy történt, hét napi időközzel alakult meg a Zsidó Nemzeti Párt, mintegy demonstrálva azt, hogy ők nem magyarok. — Szerintem ez a hét napra való alakulás nem azt jelenti, hogy ott szükség lett volna rá, csak annak demonstrálását, hogy ők nem magyarok. Éppen Nagykárolyban fur- ,csa ez, ahol a magyar közélet első megnyilvánulásának idejében nagy súllyal esik latba, holott mi mindent elkövetünk, hogy kivívjuk a zsidóság részére is a kulturális és közéleti szabadságokat és jogokat. Á népoktatás fejlődése az egyesített vármegye területen 1925 évben — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Lapunk élénk figyelemmel kisérte mindenkor a vármegye kulturális fejlődését éppen azért annak az 1925 évi fejlődéséről, haladásáról is mintegy beszámol. Még egy év sem záródott le oly gazdag kultur- munka tevékenységgel, mint az 1925 év. A megértés és a közös egyetértés eredménye, hogy a múlt évben a kővetkező helyeken szer- vezteíeü iskola, óvoda és nyárimén hely : 1. népiskola szerveztetek. 1. Ujfalussy tanyán (Mátészalka) ref. jelleggel egy tanerővel. 2. Zsírostanyán uradalmi jelleggel egy tan rővei. 3. Gróf Károlyi tanyán (Fehérgyarmat) községi jelleggel egy tanerővel. Ii. Óvoda szerveztetett: 1. Csen- gerben községi jelleggel egy óvó* nővel és egy dajkával (már működik is). 2. Kömörőn. 3. Hodászon. 4. Peuyigén. 5. Cégénydányádon. 6 Turistvándiban ezeknek megnyitása 1926 évre halasztatott. ill. Nyári menház szerveztetett: Gacsályban, Szamossályiban, Her- mánszegen, Kölesében, Szainosta* tárfalván, Fülesden, Sonkádon, Kishódoson, Nyircsaholyban, Tisza' szati eszközök, melyeket mind összeszedtünk, otthon kitisztittat- tuk s vizsgálat alá vettünk. A megállapítás az volt, hogy a talált tárgyak az úgynevezett kőkorszakból valók, tehát Sárváron a magyarok bejövetele előtt több ezer évvel már emberek éltek állandóan. A lápon levő sziget, a főleg halászattal, vadászattal foglalkozó ősembernek biztos szállást adott. Védte egyik oldalon a végtelen láp, másik oldalon rengeteg erdőség. A viz bőven ellátta hallal, csikkal, vizi szárnyasokkal s ezek tojásaival; az erdő vaddal, tüzelő anyaggal; a síiget elrejtve benn a lápon, a nád tenger között, lakással. Ez a sziget később, a magyarok bejövetelekor már vár volt. Nem kőfal védte a bentlakókat, hanem a láp mocsara, sara, ezért adták a máig is fennálló Sárvár nevet az erősségnek. A magyarok a keresztyén vallásra térvén, Sárváron monostor épült. Sárvár monostorának kegy* uraságáért á Rákócziak is pereskedtek, de már 1425-ben ők bir- ták. Valószinüleg Nagyecsed és vára hatalmas fejlődésével szűnt meg Sárvár jelentősége s már a 15-ik században elpusztult. Az épület romjai ma is felfedezhetők. becsen, Tisztaberekén, Nagyhódoson, Szatmárököritón, Olcsvaapáti- ban, Gebén, Komlódtótfaluban, Sza- mosbecsen, Tiszacsécsén, Turri- csén, Garbolcon, Szamoskéren, Ján* kon. IV. Továbbképző községi gazda* sági népiskola szerveztetett: Ján* kon, Kocsordon, Kölesében, Nyírmeggyesen, Mátészalkán, Nyírcsászáriban, Hodászon, Szamosszegen, Szatmárököritón, Penészleken,Olcs- ván, Oicsvaapátiban, ilken, Vitkán, Győrieleken. Az iskola fejlesztése, illetőleg szervezése egy pár helyen a helyi érdekeltségek merev elzár- kózzttságánál fogva egyelőre nem sikerült. így nem sikerült Tyúkodon az egyik tanyai iskolát megszervezni, holott ezen iskola építésére dr Szűcs István min. tanácsos személyes kiszállása alkalmával Laczák Kálmán kir. tanfelügyelő közbenjárása mellett a községnek 60 millió államsegélyt helyezett kilátásba. Ennek az iskolának szervezése fontos, mert a láp közzé szorított szegény munkások szom- juhozzák az iskolát s várták, mert ők is szeretnének tanulni s gyermekeiket is megkímélnék a veszélyes 5—6 kilométeres úttól, amit az iskoláért naponként megtesznek sárban, fagyban, hidegben. Ennek az iskolának el esni nem szabad s nem is esik el, mert az illetékes egyének ezt feltétlen megfogják valósítani. Ugyancsak a már minden tekintetben magállapodás* ban levő pórházai tanyai iskola is a helyi érdekeltségek indolenciája következtében megsemmisült, illetőleg ezen tanya iskolás gyermekei — a 3 kilométernél távolabb eső — szabolcsvármegyei bátorligeti áll. iskolába lettek utalva, azon igézet folytán, hogy a tanulók naponként ezen iskolába a tanya bérlője által fogattal lesznek oda és vissza szállítva. Vajha igy lenne!? Ez a kis részlet kultúra szempontból levált a vármegye testéből. — Ilyen eljárások mellett még mindig Szatmármegyét fogják egyes napi lapok az analfabéták vármegyéjének nevezni. A vármegyei iskolák működésűk tekintetében kifogástalanok. A tanítók hivatásuknak úgy az iskolában, mint azonkívül elismerést érdemlő módon működnek. A nagy- ecsedi áll. iskola tantestülete a legnagyobb egyetértéssel s ügyszeretettel, odaadással mintaszerűen működik. A mátészalkai polgári iskola is földed; s fokozott tevékenységével igen szép és eredményes munkát fejt ki. A tanári testület átérezve hivatását, egyetértő munkával nem csak tanit, hanem nevel is. Az iskolánkivüli népművelés is a legteljesebb fejlődésnek indult, mert az egyesitett vármegyének 52 helyi népművelési bizottsága 1925-ben 68-ra emelkedett. A bizottságok előadásokat és analfabéta tanfolyamokat szerveztek. Több helyen énekkarok szerveztetnek s nemesen szórakoztató műkedvelői előadások tartatnak. Az a tartalmas lendület, amely a vármegye kultúráját fokról-fokra emelni, a vármegyét az utolsók közül e térén az elsők közzé illeszteni, az iskolákat, a tanitókat munkájuk mellett mintegy felemelni igyekszik nem más, mint a vármegye kir. tanfelügyelője. (fg.) Levente ünnepé!) KiitorjMban. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — „És mégis mozog a föld.* Ez teljesedett be Kántorjánosiban 1926 január 1-én. ügy tetszett már évek óta, hogy a faluban nincs élet, a közömbösség jégkérge fagyasztotta meg a sziveket. De ez csak látszat volt, mert alatta lappangott a lelkesedés parázsa, melyet a tettre- kész akarat nemsoká lángragyuj- tott. Ez akarat a Levente ifjúságban rejlett, mely nem törődve fáradtsággal, sokszor kicsinyléssel, nagyszerű jelét adta annak, hogy egyesülésben van az erő. Saját kebelében műkedvelő társaságot és énekkart alakított; gondos és fárasztó előkészület után ez év január 1-én oly jól sikerült hangversennyel egybekötött műkedvelő előadást rendezett, hogy az nemcsak a kételkedőket lepte meg, hanem a közömbösöket is felrázta csüggetegségükből és megerősítette Isten után maguk erejébe vetett önbizalmukat. Az ünnepélyt, melynek színhelye a gk. iskola tarterme volt. Gönczy József ref. lelkész nyitotta meg magasszárnyaiásu beszéddel, melyben a testi es szellemi erők har* mónikus fejlesztését hangsúlyozta. Ezután szinre került „Esküszünk“ irredenta színmű Erdélyi Gyulától. A szereplők mind kiválóan megállották helyüket, de különösen kitűntek Nagy László a Magyar Géniusz és Czine Zsigmond Petőfi szelleme szerepében. „Busmagyarok imádságáét Rév- fy Gézától énekelte a Levente dalárda meglepő készséggel. A „Kis kurucok“ szinmü Kozma Imrétől következett ezután, melyben az apró szereplők színpadon való otthonossága, eleven mozgása meglepte a közönséget. Különösen jó volt Czine Sándor és Német István humoros játéka. Huber Károly „Nemzeti zászló“ c. müvét nagy hatással adta elő a levente dalárda. Tirkanics „Kis irredenták“ cimü müvét adták elő Horváth Sándor és Pankotay Barna gimn. tanulók nagy közvetlenséggel. Befejezésül Szabados Béla Hiszekegyét énekelte a levente dalárda, mely extázisba hozta a közönséget. Ezután a közönség átvonult a táncmulatság színhelyére, a ref. iskolába, melynek 2 terme szűknek bizonyult a vidékről is nagy számban megjelentek befogadására, mivel a rendezőség az előző heti rossz ut és bizonytalan időjárás miatt nem számíthatott ily tömeges pártolásra. A táncmulatság oly fesztelen volt, hogy a hajnali órákig elhu* zódott, anyagilag is oly fényesen sikerült, hogy a bevétel meghalad* ta az 5 milliót, Mint értesültünk, a színdarabok betanítását Juhász Béla ref. tanitó, Péter Miklós jegyzőgyakornok levente oktatók ér Horváth Sándor ref. tanitó, a k<r vezetését pidig Császi Miháiy kán- tortanitó végezték, kiknek céljuk a szépen megindult mozgalmat állandósítani és tovább fejleszteni. Sasíitss őket nemes munkájukban igaz lelkesedésük. (—) Árverési hirdetmény. Folyó hó 19-én délután 2 órakor egy hat személyes ezüst evőeszköz, 1 női arany óra, 3 drb különböző aranylánc és 2 drb aranygyűrű lesz a Szatmárvármegyei Gazdasági Bank Részvénytársaság üzleti helyiségében a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés ellenében kir. közjegyző jelenlétében eladva. Szatmárvármegyei Gazdasági Baak R.-t. A nagyecsedi ifjúsági egyesület dec. 26-án az áll. iskola igaz* gatójának, Papp Ignáctiak vezetésével úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sikerült müsoros- táncestélyt rendezett saját könyvtára alapja javára. Szinre került Gáczy István: „A gyütt-ment“ c. színdarabja, Hajdú István néhány irredenta költeménye és a dalkör által előadott két férfikar. Sok dicséretet érdemelnek Kovács Teréz, Maródi Emma, Némedi Jolán, Kovács Lajos, Erdélyi Gusztáv, Fehér Lajos, Hunyadi László szereplők. Az est tisztajövedelme több, mint másfélmillió koronát hozott az egyesületnek.
