Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-11-14 / 48. szám

1926. november 21-én. SZATMAR és BEgEQ 3-lk ql&aj. korcsmájának, megkegyelmez a fa­lunak s visszatér a régi vonalra, Hanem itt aztán neki terpeszke­dik, itt-ott kitéreget, megbokroso* dik s neki a százados fáknak, a hires diósnak. S mit neki 4—500 gyümölcsfa, még, ha aranyalmát s kókuszdiót terem is : lendülj fokos, illetve fejszel s gazdag ősfák, dió, alma Matuzsálemek, Dáriusok ször­nyű zuhanással dőlnek le és ki. Igaz, ezek már régi termőfák s egy egy fa legalsó hangon, mai pénzben, pengőben eddig 2—3 hold földet érőt is teremhetett; igaz az is, hogy az árát az értékelő nemes bizottság mai pénzben, papírban 1—2, na, mondjuk 3 millióban meg is állapította ; kár tehát itt és bánat jóformán spéciéi a fát érte ; az is igaz, hogy még jó, hogy igy meggondolta magát az a beste töl­tés és nem ment neki a falunak, de mégis miért kellett éppen pont azoknak a drága fáknak igy neki­menni, ilyen világban, a mikor: „ültessünk fát!?“ És megvallom, Aki egy évvel ezelőtt végigte­kintett Nyircsászárin s benne a nyugati kultúra nyomait kereste, aligha távozott a községből más érzéssel, mintha a Góbi-sivatagon járt volna. A lelkészlak, melyet tűz emésztett meg, romokban hevert, az iskolát hatóságilag kellett be­záratni és lerombolni. Az egyik ta­nító lakásából egyetlen egy szoba volt használható, a többi minden percben összeomlani készült, a másik tanitó egyszerűen egy fél parasztházban volt kénytelen meg­húzódni. A községháza, melynek tanácstermében az iskola ideigle­nesen menedéket talált, szintén be csörgött, roskadozott. H Szatmár és Bereg egyik múlt évi száma szóvá is tette az ott uralkodó si­ralmas állapotokat. Annál jobban esik, hogy most már oly előhala- dásról számolhatunk be, mely az alig 500 holddal rendelkező kis­gazda községnek nemcsak becsü­letére válik, hanem magas kultur- érzéke mellett is tanúbizonysá­got tesz. fi görögkatbolikus egyház a roskadozó tanitói lakást már a múlt ősszel újjáépítette. Ugyanak­kor megmozdult a politikai község is és az egyházzal egyetértőén elő­készületbe vették egy uj tanitói lakás s modern kéttantermes iskola építését. A kerület nemzetgyűlési képiselője Dr. Barthos Andor, Be- nisch Arthur miniszteri tanácsos, Laczák Kálmán kir, tanfelügyelő kezdettől fogva nemcsak élénk fi­gyelemmel kisérték az eszme fejlő­dését, hanem a saját hatáskörük­ben is oda igyekeztek, hogy a köz­ség megfelelő állami támogatással mielőbb céljához jusson. Egy évi fáradozás után, f. évi augusztus 20 án végre meg lehetett áldani az én belőlem a gyáva félelem is be­szél — vájjon jót lehet e állni egy ilyen rusnya töltésről, hogy ha ki­jön abból a megpocsékolt csécsei dióából, nem bokrosodik e meg pusztító jókedvében és ... nekijön, tapasztalva ellenállhatatlanságát (1), egyenesen a kóródi hires hősök- emlékoszlopának 1 ? „Ültessünk fákat 1“ Szolid szá­mítás szerint a csécsei „árvízvé­delmi intézdés“ 200 millió értékű gyümölcsfát követelt meg, el- és kikerülhetetlenül áldozatul. Jövőre drágább lesz a csécsei dió és pép sze: ritkább 1 Tüzelőfa azonban több ; és a tiszaháti magyar keres egy kis pénzt, a melyről igy szól a kubikus magyar dala: „Verje meg az Isten azt az édes anyát, Aki kubikusnak neveli a fiát. Szegény kubikusnak azért nincsen háza, A mit keres kell az a korcsmára, a kár­tyára, a mozira, Meg arra a kökényszemii leányra.“ iskola alapkövét, a múlt vasárnap pedig már át is adták rendelteté­sének a modern két tantermes uj iskolát s a vétel utján szerzett s megfelelően átalakított második tanitói lakást. Az iskolaizentelés alkalmából a község szépen sikerült ünnepséget rendezett, melyen a hajdudorogi püspököt, mint az uj iskola leendő felettes hatóságát Bányay Jenő ka­nonok, egyházmegyei főtan fel ügyelő képviselte, a közigazgatási hatósá* gok részéről Madarassy István fő­szolgabíró volt jelen. Ott láttuk az ünnepélyen Tivadar Elek szatmár- vármegyei főesperest, Damjanovich Ágoston nyiri kér. esperest, Laczák Kálmán kir. tanfelügyelőt, Fesztóry Ottó Géza várm népművelési tit­kárt, Mikes őrnagy, várm. testne­velési felügyelőt, Heiser Mihály nyírbátori minorita házfőnököt, P. Horváth Cyrill hittanárt, Papp György, Szuchy Elek, Ruttkay Sán­dor lelkészeket, Meisels Vilmos földbirtokost s még a környék szá* mos polgári és tanügyi előkelő­ségét. A püspöki megbízott, Bányay kanonokot az állomáson az isko­lás gyermekek és leventék cso­portja várta nemzeti lobogók alatt. Az érkezettet Kozma János lelkész üdvözölte, Kosztyu Magduska pe­dig az iskolásgyermekek nevében bájos kis virágcsokrot nyújtott át. Négy órakor vette kwdetét az is- kolaszentelési szertartás egyházi része, melyet Bányay Jenő kano­nok, Tivadar Elek főesperes és Damjanovics Ágoston esperes vé­geztek. Utána Madarassy István főszolgabíró és Bányay Jenő ka­nonok, egyházm. főtanfelügyelő eL nöklete alatt a községi képviselő- testület és az iskolaszék közös diszgyülést tartott. Madarassy István főszolgabíró megnyitó beszédében rámutatott a lelkekben való építő munka szük­ségességére s arra a nagy jelentő­ségre, mit e szempontból minden uj iskolaépület jelent. Utána Mol­nár Dezső körjegyző vázolta rövid beszédben az iskola megépítésé* nek előzményeit s a község nevé­ben kinyilvánította, hogy az épü­letet a görögkatholikus egyháznak átadja, Bányay Jenő kanonok, hajdudo- rogegyházmegyei fStanfelügyelő modotta el ezután nagyszabású diszbeszédét. A vailáserkölcsös, tu­dományos és hazafias nevelés hár­mas célpontját tűzte ki az uj is­kola számára, melyet egyházmegyei főhatósága nevében s képviseleté­ben a nyírcsászári görögkatholikus egyház részére átvettnek nyilváni tott. Egyúttal a főpásztor elisme­rését s köszönetét, s egyúttal ál­dását is tolmácsolta Nyírcsászári község részére. Utána Lzczák Kál­mán kir. tanfelügyelő mondott izzó hazafias érzéstől áthatott beszédet. Majd a helybeli iskolaszék nevé­ben Kozma János lelkész szólott. Berzsenyit idézte, ki az államok alapjául a tiszta erkölcsöl jelölte meg. Erkölcsi tisztaságot csak a pozitív vallásos világfelfogás biz* tosit, mert az erkölcsnek és társa* dalmi rendnek az az egy alapja lehet csupán, melyet Krisztus a szeretet két főparancsában megje- jöl. A közjó érdekében a politikái hatalomnak együtt kell működnie a lelki hatalmat képviselő egyház­zal, csak akkor lesz képes meg-, szerezni az emberi társadalom ré­szére azt a nyugalmat és békét, melyet megszerezni s fenntartani hivatva van. Különösen fontosnak tartja itt e határszélen, hogy az állam támogatásával politikai köz­ség épen görögkatholikus iskola részére emelt ily díszes épületet. Túl a határon magyar lelkek fi­gyelik mi történik itt; magyar lel­kek, kik túlnyomó részben gőrög- katholikusok, s kiknek csábítóik­kal szemben jói esik iátniok, hogy itt megbecsülésben részesül egy­házuk, s akik éppen ezért nem lankadó vággyal ápolják a hazá­hoz való bensőséges ragaszkodás szent tüzét. A közgyűlés jegyzőkönyvbe fog­lalta az iskolaépítés körül szerzett érdemét Molnár Dezső körjegyző­nek. Üdvözlő irat küldését hatá­rozta Kiebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszternek, Pogány államtit­kárnak, Miklósy István hajdudoro­gi püspöknek, Barthos Andor nem- zetgy. képviselőnek és Péchy Lász­ló főispánnak. A díszközgyűlést vacsora követ­te, melyen Bányay Jenő kanonok a pápát és a kormányzót, Laczák Kálmán kir. tanfelügyelő Miklósy püspököt, Kozma János lelkész Kiebelsberg kultuszminisztert, Bar­thos Andor és Laczák Kálmán tan- felügyelőt, Molnár Dezső körjegy­ző Bányay kanonokot, Papp György Molnár Dezsőt, Ruttkay Sándor lelkész Kozma Jánost s Balogh László kántortanitó a helybeli ura­dalmat éltette. Az ünnepséget Szigligeti „G gány“-ának jólsikerült előadása s ezt hajnalig tartó tánc fejezete be. Az előadást a helybeli műkedvelő ifjúság rendezte. A precíz összjá- ték s pompás összetanulás Balogh László kántortanitó sok fáradozá­sának gyümölcse volt. Csak mellékesen említjük meg itt, hogy a nyírcsászári gör. kath. hívek ugyancsak a közelmúltban templomukat eternit palával újból befedték, kifestették s gyönyörű uj oltárokkal látták el, s igy a múlt­ban még teljesen elhagyottnak mondhatott községben már csupán a parókiaépület és óvoda fölépíté­se szükséges, hogy teljesen minta­szerűen rendben legyen. ALADDIN csodalámpa a téli esték öröme. — Árusítására a képviseletet: PATAKI JENŐ üveg és porcelán­kereskedése szerezte meg. Nagy Mikulás vásár! a Hering-cukrászdában Mátészalka, gróf Tisza István-utca, hol már most szebbnél-szebb karácsonyfára való díszek a legolcsóbban beszerezhetők.- Saját- készitményü szalon cukorkák nagy választékban. 44—53 Fiiszeriizlet berendezéssel azonnal KIADÓ Fehérgyarma­ton a Piac-téren, Felvilágosítást ad Dr. SZABADOS BÉLH ügyvéd Fehérgyarmaton. A mátészalki gör. kath. egy­ház november 21-én vasárnap d. e. 10 órakor szenteli fel iskoláját és vele kapcsolatos kápolnáját. A fel- szentelési szertartást és a szent* misét Tivadar Elek szatmármegyei főesperes fogja celebrálni a nyiri egyház kerület papságának rész­vételével. Szentbeszédet Damjano­vics Ágoston kerületi esperes fog mondani. A szertartás alatt a máté­szalkai és nyircsaholyi gör. kath. énekkarok fognak felváltva énekel* ni. Az ünnepségen részt fognak venni a vármegye és a város elő­kelőségei és hivatalos tényezői. A felszentelési ünnepség után disz- ebéd lesz a vármegyei kaszinóban, meiven egy teríték ára 50.000 kor. Saját érdekében Győződjön meg HOGY női felöltőket, bundákat legolcsóbban HERCZEG ANNA modellházában VÁSÁROLHAT Debrecen, Piac-utca 41. szám. Téli leánykabát végigbélelt már 350 ezertől, téli női kabát végigbélelt már 490 ezertől, divat női kabát szőrmegallér és kézelővel 590 ezertől DEBRECEN, PUC-Uita 4i. ________HEBCZtE MM MBDELLHÄZA _____ DEBRECEN, PIAC-11TCÁ 41. Ti szaháti. Fényes innepséo Méta adták Ét rendeltetésének a nyircsészéri gk. iskolai. — A „Szatmár és Berega tudósítása. — \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents