Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-09-26 / 40. szám

4-lk oldal. SZATMAR és BEREO 1926 szeptember 26-án. A Tábla is elítélte Kóródi Ka­tona Jánost a főispán megrá- galmazásáért. A budapesti kir. Ítélőtábla hétfőn tárgyalta azt a rágalmazási pert, amelyet Péchy László főispán indított Kóródi Ka­tona János ellen. A bíróság bűnös­nek mondotta Kóródi Katonát sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsé­gében s ezért 3 millió korona fő és 500 ezer korona mellékbünte­tésre ítélte. Egy csengeri gazdasági cse­léd kitüntetése. Nemes gondolat volt a földművelésügyi minisztertől, hogy a hosszabb szolgálatot ér­demben eltöltött gazdasági cselé­deket, mezőgazdasági munkásokat jutalomban részesíti. Lapunkban örömmel adtunk hirt minden alka­lommal azokról az ünnepségekről, amelyeket a kitüntetések átadása­kor a hatóságok is emlékezetessé iparkodnak tenni a jutalmazottak számára. Szuhányi Ferenc nemzet­gyűlési képviselőnek hűségben 55 évig szo'vált derék cselédje Hor­váth Ferenc, akit legutóbb tünte­tett ki a miniszter elismerő okle­véllel és 500 ezer korona jutalom­mal. A kitüntetést Kozány' tb. fő­szolgabíró adta át szép ünnepség keretében, amelyen a környékbeli birtokosok és gazdasági cselédek nagy számban vettek részt. Az ün­nepély végeztével Szuhányi Fe­rencnél ebéd volt. A XVII. m kir. osztálysors já­tékot a Pénzügyminiszter megbí­zásából a Pénzintézeti központ ren­dezi és bonyolítja le Október 16 án kezdődik az uj osztálysorsjáték, melynek játéktervét igen előnyösen megjavították. A sorsjegyek meny- nyisége 72 000, melynek felét 36.000 t okvetlen kisorsolják, tehát minden második sorsjegy nyer. A nyeremények összegét 69 milliárd koronára emelték A sorsjegyek ára: egész 250000 korona, fél 125000 korona, negyed 62 500 korona, nyol­cad 31 250 korona. Jutalom 3 és s/z milliárd, főnyeremény 2 és */, mil­liárd, úgy, hogy a legnagyobb nye­remény szerencsés esetben 6 és 1/i milliárd korona készpénz. Kisorso­lás alá kerülnek továbbá 1250,625, 500, 312, 250, 187, 125, 112 mil­liós stb nyeremények. Dr Zsdánszky Kálmán október hó 1-én kezdi meg ez uj iskolai évben a zongora tanítást, melyre jelentkező tanítványok felvételét és órarendi beosztását a nagytrafik­ban eszközli. Újabb oláh akció a magyar tiszviselők ellen. Szatmár, hol mindössze 25—30 kisfizetésű ma gyarajku hivatalnok maradt, a vá rosi tisztviselők létszámában, most létszámcsökkentés címén ezek ha- lálositéletét mondotta ki. Ez újabb akció egy dr Pap Ottó nevű bizony­talan nemzetüségü bankvezér ás kálódásaira vezethető vissza, ki ugyanakkor 8 millió lei jutalékot egy kö’csön közvetítéséért nem átalt felvenni a várostól amikor költség-redukálás cimén követelte e kis ekzisztenciák elbocsátását. Hja ezek fizetése nem az ő zsebét gyarapította. A beregi ref. egyházmegye Lelkészegyesülete f. hó 20 án tar­totta rendes ószi gyűlését Vásá- rosnaményban. A gyűlést Kelemen Gyula tiszaszalkai lelkész rövid imája és Balogh Sándor elnök megnyitó beszéde vezette be. Na­pirend előtt Lánczy József esperes és Kelémen Gyula lelkész szólották a megjelentekhez, szerető támoga­tásukba ajánlván a három csonka egyházmegye közös lapját, a „Pász* tortüz“-et, melynek első száma épen a gyűlés ideje alatt jelent meg. A lelkészegyesűlet örömmel üdvözölte a vállalkozást s kimondotta annak anyagi és szellemi támogatását. A jelenvoltak kivétel nélkül elő is fi­zettek, — sőt felül is fizettek. A gyűlés tulajdonképeni tárgya a leg­sürgősebb belrnissziói teendők meg­beszélése volt s a legközelebbi nagyszabású gyűlés előkészítése. Ez Tiszaszalkán tog tartatni, hol az istentiszteletet Szeles Sándor daróci és Csatáry Jenő jándi lel­készek végzik, előadást tartanak Kovács Károly gulácsi, és Varga Ferenc vásárosnaményi lelkészek. A gvü és májusban lesz s ez alka­lomra a lelkészek feleségeit és Fe­kete Gyula belrnissziói előadót is megfogja hivni a lelkészegyesület. Remélhető, hogy ez a jól előkészí­tett összejöveti 1 nagyobb érdeklő dést fog kiváltani, mint amilyet ez alkalommal szomorúan kellett kon­statálnunk. (klmn) A szatmármegyei gazdasági fel ügyelőség nagyarányú csoport­ja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara legelögazdasági kiállítá­sán. Amikor a Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara meghirdette I. Országos Legelő , Rétgazdasági és Takamány termesztési kiállítását, abból a meggyőződésből indult ki hogy hazánkban csak akkor lesz lehetséges az állattenyésztést szak­szerűen és tenyészszinvonalban je lentősen emelni, ha a jelenlegi, leg­több helyen keserves állapotú lege­lőinket megjavítjuk. A többnyire elhanyagolt rétjeink okszerű keze lését, másrészt pedig a változatos, sokféle takarmánytermeszíésnek ál­talánossá tételét elérhetjük. A Ti­szántúli mezőgazdasági kamara rendkívüli munka zolgáltatással és nagy áldozattal épen ezért rendezi m°g az egész világon úttörő legelő, rétgazdasági és takarmánytermesz­tési szakkiállítását, hogy a gazda­közvéleményt és illetékes tényezők figyelmét e tovább nem halasztható feladatokba terelje és a gyakorla­tias munkára e téren irányt mutas son. okulást nyújtson. A kiállítás magvát a Kamara szakgyüjtemé- nyei alkotják, melynek egyes cso­portjai a következők: A helyes és okszerű legelőmüvelést, legelőhasz­nálatot és legelőjavitási eljárásokat, valamint a rétmivelés, réthasználat és rétjavitás feladatait bemutató képek, maggyüjtemény és modellek, a Tiszántúl szikes területre vonat kozó térkép és adatfelvételek, a legelők, rétek és takarmánynövé­nyek trágyázását feltüntető össze­állítás. Figyelmet felkeltő csopor­tok tárják elő a takarmánynövények kórokozóit, a védekező eljárásokat a legelő állategészségügyét és a Kamara állattenyésztési intézmé­nyeit is, továbbá az egész Tiszán­túl jellegzetes legelő és rélflOrajat. A kisérletügyi szakintézmények cso- porija a Debrecen—paiiagi gazda­sági Akadémia hatalmas gyűjte­ménye, a debreceni Vegykisérleti áilomás és az ezzel kapcsolatos talajtani állomás agyaga mellett, kiváltó érdekességü lesz a német Qrünlaudbund egyik vezéremberé­nek Niggi Lajosnak csoportja, amely a kiválóan sikeres német legelők és rétj ivitásból tár elő érdekes anyagot. Nagyszámú szakszerű anyag mellett a Tiszántúli Madár­védelmi Egyesület a tiszántúli le- legelők és rétek madárvilágát mu­tatja be. A lápi rétek és legelők helyezetét külön csoportban mutat­ja be a m. kir. szatmármegyei gaz­dasági felügyelőség nagyarányú csoportja. A kiállítás ünnepélyes megnyitása október hó 2 án dél­előtt 10 órakor lesz Debrecenben, az Arany Bika szálloda nagytermé­ben. A kiállítás megtekintését fél­áru vasúti jegy igazolványok köny- nyitik meg. Az igazolványok meg* szerhetők a mátészalkai menetjegy­irodában és a vármegyei gazdasági felügyelőségnél darabonként tízezer korona. Az utazás igy 11. osztályon 35.000 K. és a 111. osztályon 23200 korona lesz. A csoportos kirándu­lás vármegyei gazdasági egyesület és a kir. gazd. felügyelőség veze tésével október hó 2 án Mátészal­káról a hajnali 2 05 órás vonattal fog megtörténni. Idejében való je­lentkezés esetén külön vasúti ko­csiról gondoskodik a gazdasági felügyelőség. Elegáns bársony kalapok ér keztek Éles Juliette női kaiapsza Ionjába Mátészalka Kossuth-u 17 (Alm;r patika mellett). Érthető és indokolt az az óri­ási érdeklődés, mellyel a nagykö­zönség a m. kir. osztálysorsjegyek iránt viseltetik. Legutóbb is igen sokan nyertek nemcsak milliókat, hanem miliiárdokat is, azonkívül a m. kir. Pénzügyminiszter ismét megjavította az uj játéktervet és felemelte a nyereményeket. A juta lom 3 és V* milliárd, a főnyere­mény 2 és V» milliárd, úgy, hogy egyetlen sorsjeggyel 6 és */* mii liárd korona is nyerhető. Húzás október 16 án kezdődik. A sorsje­gyek ára: egész 250000 korona, fél 125000 korona, negyed 62 500 korona az összes árusítóknál. Amíg egy csomag elér odáig. Nem szokásunk bántani senkit se. Most se tesszük Csak megállapítjuk, hogy egy Mátészalkán feladott cso­mag amelyet a csengeri hivatal másnap átvett, Komlódtótfaluba <*gy hét múltával sem jutott el. Hogy kié a felelősség? ÁMapitsák meg az arra hivatottak. — A Szatmárvármegyei Lóver seny Egylet Hölgyek dijára ado­mányoztak : Isaák Elemérné, Jékey Ferencié 100 000—100 000 K, Do- mahidy Viktorné 150000 K t. Két hét alatt két veszedelmes tűzvész Szamoskéren. Az éjféli órák álmai idejében rémes konga- tás verte fel a kis szamosmenti község lakosságát rövid két hét alatt már két Ízben. Először szept. 11 én, amikor a Bán Gyula portá­ján támadt a tűz, másodszor szept. 23-án, amikor 1. Biró Lajos udva­ráról fenyegette a pusztulás az egész falut. Gondatlanság-e, elve­temültség-e e tüzek okozója, de az bizonyos, hogy ha a jó Isten ke­gyelmes nem lett volna a faluhoz, hiába a lakosság igyekezete, a le­venték ügyessége, porrá éghetett volna az egész község. Mindkét eset alkalmával szép csendes idő volt. A tüzfecskendőt pár héttel ezelőtt hozatták rendbe. Nagy Pál tanító, aki a nyáron a Leventeok- taíó tanfulyamot hallgatta és a tűzoltásra is kiképezte magát, — megtanította a Leventéket is a tűz­oltásra és a fecskendővel való bá­násmódra A lakosság pedig seré­nyen és készségesen állott talpra a veszedelem ellen a harangok szavára és Sós Gyula községi biró utasítására. Régi időkben, ha tetten érték a gyujtogatót, bele dobták az általa gyújtott tüzbe. Most legalább is statáriális bíró­ság elé kellene állítani. A lakosság várja és kéri is a legszigorúbb nyomozást a tüzesetekkel kapcso­latban. Hányán juthatnak koldus­botra hányán kaphatnak az ijed­ségből örökös betegséget, szívbajt. Szamoskéren 1912-ben is sok gyúj­togatás volt. Az embereken páni félelem és aggodalom kezd erőt venn', hogy a tüzesetek ismétlődni fognak. Igaz. hogy Isten megőrzi az övéit minden veszedelemtől, de elvárja, hogy az ember ne kisértse őt. hanem tőle telhetőén is minden lehetőt tegyen meg a baj elkerülé­sére. A hatóságok figyelmét ez utón is felhívjuk a szamoskéri vö­rös kakasra. A Hirsch posta jó szolgálatokat tesz. A leggyorsabb csomagkézbe- sités lenne a célja. A sátoros ün* nép miatt azonban a cimzetmek magának kellett azt behordani a szálkái vasúttól, aminek talán még­sem szabad lett volna megtörténni még — Mátészalkán sem. MOZI. A mátészalkai Apolló mozi most szombaton és vasárnap a „Sárga Ördög“ cimü nagysikerű filmet mutatja be E Radius-Paromount világattrakció főszerepét Pola Negri játsza színes, eseményekben gaz­dag történet keretében. A máté­szalkai mozi műsorát véleményünk szerint úgy kell összeválogassa, hogy kulturhivafást szolgáljon, itt a megye székhelyén, ahol a köz­művelődés céljait szomorú körül­mények miatt erőteljesebben nem lehet megvalósulásra segíteni. Úgy halljuk azonban, hogy a mozi olyan összeköttetéseket keres a filmpia­con, amelyek ellen a leghatározot­tabban tiltakozunk, s amelynek ku­lissza — titkait nem leszünk haj­landók elhallgatni éppen a Han­gya iránt érzett szeretetből. KOMLOS GEZfl női felöltők divatháza DEBRECEN, (MEGYEHAZA MELLETT.) Feltűnő olcsó órak! Elegáns női felöltők, leány feltők, gyermek kabátok, se lyemruhák, szövetruhák. Női szőrme tmndiK, leäny szőrme- bundák, gyermek szörmeMak, divatboák, mosok. KOMLÓSI GÉZA női felöltők divatháza Debrecen, (Megye­háza mellett)

Next

/
Thumbnails
Contents