Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-09-12 / 38. szám
Mátészalka, 1926. szeptember 12, Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 38. szám. POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Mátészalka, Kossuth-u. 17. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Berea" Nyomda- és Lankiadó Részvénytársaság, Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 60.000 K. Negyed évre 30000 K. Isten szeme előtt. (fiucbéria tisztelendő nővérnek.) Minden csak dicsérje, zengje az Erőt, de méltóbb a bűnös, ha alázatos Isten szeme előtt. Mert nem lehet ember szivét elrejtse, s ha Káin is, egész a temetőig Isten elfelejtse. Nála az oldatlan titok, a Kezdet, bőséggel ő áldja, gyümölcs, ha érik, a magot, gerezdet. rekvéseket, amelyek az uj nemzedék lelkében lobogó lánggal égnek. Ez az uj lelkiség uj világ- felfogás tüzében edződik s az iskolák győzelmes ifjúsága a magyar erő és egészség, mozdító hit és akarat uj arcát formálja már is a magyar firma- mentumon. A fajiságát tudatosan nagyratartó uj nemzedek a krisztusi erkölcsök hitvalló buzgalmával ott acélozza erejét a levente testnevelés mezőin s a cserkésztáborok szabad levegőjén egy őszinte demokrácia kéklő ege alatt. Ez a nemzedék örök mozgásnak indul a magyar tétlenségben s büszkén, tanulnivá- gyón nyitja meg az iskolák kapuját is. az, hogy a beregi hőcsatorna tiszai szivattyú telepe minél előbb kifogástalanul működ« jék. A békebeli vizszabályozás befejeztével hatalmas területek fognak felszabadulni az intenzív mezőgazdaság céljaira. A belvizek teljes elvezetésével azonban számot keil vetnünk azzal, hogy Csonka-Bereg területén különösen a hátok tövén és a laposok peremén Végtelen világát Napokkal méri, de hódoló, egyszerű ajándékul csak a szived kéri. Csonka-Bereg szik-gyanús területei. a szikesedés folyamata fokozottabb mértékben fog megindulni.- A „Szatmár és* Bereg* tudósítása. — Neki ölti kékjét a csillagos ég is, leikéből leikezett, édes gyermeke te vagy — mégis mégis Minden csak d.csérie, zengje a? Erőt, de méltóbb a bűnös, ha alazatos Isten szeme előtt. Mert nem lehet ember szivét elrejtse s ha Káin is, egész a temetőig Istent elfelejtse 1926. szept. 12. Fábián Sándor. Szeptember nyárvégi napjain az iskolák tárt kapuja előtt érdemes dolog arról meditálni, lesz-e gyü- möícs fán, amelynek nincs virága, vtgv virág-e most hazánk ifjúsága? Úgy szivén üti az embert ez a kérdés, hogy puf- fogó közhelyek banális vezércikk-émelygése feleletet nem adhat rá. A századeleji idők forradalmas hitvallóit s a kihamvadt liberalizmus nevelőit a háborús világégés rettenetes temetői csendje némitja el annak az ifjúságnak a szeme előtt, mely ösztönösen érzi az eltemetett magyar jövendő minden tragikus csapását. Kétségbeej- tőbb helyzetben, szomorúbb körülmények között nem nőtt fel még ifjúság, mint egy évtized óta a ma serdült nemzedék. Ez a generáció olyan irtó zatos küzdelembe indult, amelyen még az apák hite sem segíthet, mert nem tudja átérteni és átérezni azokat a tö Csonka—Szatmár szik-gyár,us területeiről e lap múlt heti számában közöltem tudósítást. Azóta bejárva Csonka—Beredet, az egyesitett vármegye északi feléről is beszámolhatok. Csonka—Bereg területe talajok dolgában bizony nagyon rosszul áll. Amig Szatmárban csak Vá" mosoroszi, a két Szekeres, R'c^e és Kisnamér.y majd a íurontuii Paládok környékére terjednek a rossz talajok, addig Beregben c ak- nem az egész megmaradt terület talaja rossz. A beregi talajok rosszasága elsősorban a talaj kötött (tömött) voltában gyökerezik. A talaj ned vés időjárásnál sáros, pépszerü, mig tartós szárazságnál kővé ke ményedik. Tehát hasonló tulajdonságai vannak, mint szikes talajoknak. Ezek is annyira tömöttek, hogy a viz nem tud bennök elszivárogni, amellett — s a növényzetre ez a fontosabb — nem szel- lősek. Levegő nem járja őket, a növény gyökerei nem tudnak eléggé belehatolni, ha meg aszályos időben a talajt tátongó repedések szel delik, a gyökérzet szakadozik szét. Valódi szikeseknek a beregi talajok mindamellett még sem mondhatók. Hiányzik b-lőlük a szikes sóknak az. a felhalmozódása, ami teszem azt, a nagykáilói homoki szikfoltokban tapasztalható vagy ami a hajdú városok hatalmas méretű agyagos szikeseinek sajátja. Lehet, hogy a helyszínén [Csaroda, Daróc, Má" rok, Hete, Gulács és Tarpa) gyüj tött talajminták vegyelemzései is (amikre, sajnos, munkatorlódás miatt, csak a tél folyamán kerül» hét sor) már némi szikesedet fognak kimutatni, mert a növényzet alapján végzett megfigyelések ebbéli gyanúnkat csupán csak egy helyt — Hetén — támogatták. Itt ugyanis Boros barátom, a botanikus, kétségtelen sziki növényeket talált, egyebütt a ónban a növényzet csupán 1 igen sovány talajt árult el, olyant, amelyen csak táp lálékban igénytelen növények tenyészhetnek. Ezért kell a beregi talajokra több trágya, mint egyebütt a rónán, A hetei szikesedés is csak kezdődő szikesedés s csak igen kicsi területre, csupán egy-fgy foltra szorítkozik. Hiszem, hogy behatóbb, részletesebb kutatások még több ilyen foltot mutathatnának ki Csonka-Bereg területén, de az idei nyári kutatások csupán c-^ak á*nézetesek, csak tájékoztató jellegűek, amelyek a köz- ségenkint való részletes talaj-térképezést nem engedhetik meg. A részletes kutatások csak a kővetkező esztendők feladatai. Van Beregnek jó talaja is. Nern a magasabban fekvő hátak homokosabb, tehát porhanyósabb talajaira, hanem a mélyen fekvő laposok (rétek), mélyedések omlós fekete földjére gondolok. Ezek he- lyenkint hatalmas foltokban jelentkeznek, de ma még — hozzáférhetetlenek. Tavasszal viz lepi el őket s még nyáron is vizenyősek. Ezeket a televény dús talajokat csak teljes vizszabályozás mellett lehetne jobban hasznosítani- Ennek pedig első feltétele A hetei szikesedés folyamata másutt is jelentkezni fog, a meglévő szikgyanus foltok (hamuszürke talajok) pedig növekedni fognak. — A vizlecsapolásnak ezzel az árnyoldalával számolnunk kell és fel" készülten kell fogadnunk a bekövetkezendő — akadályokat. Akadályok ezek csak a talaj-ja vitás országos' rdekü mun kálataiban s igy kellő tudomány és gazdasági szervezettség mellett komoly akarással idővel elodáz- hatók. A talaj elszikesedésének folyamata ugyanis nem olyan gyors menetű. Ami szikesedés és vele rokon talaj-eltömődés a Tíszaháton és környékén jelemeg mutatkozik, az már a Tisza szabályozás következménye. A Tisza termékenyítő áradásainak elmaradtával csappant meg a beregi öntés-talajok termékenysége és emiatt lett kötöttebb, tömöttebb a talaj, A Tisza szabályozását pedig mintegy félszázad előtt történt. A belvizek teljes elvezetésének szikkasztó és szikesitő hatása esetleg, hamarabb, 2—3 évtized alatt fog jelentkezni. — Eddig várni azonban nem szabad. A talajromlásnak ezt az okait már előbb kell megszüntetni. Hogy és miként, azt a talajminták vegyelemzése alapján megállapított talajjavitási módszerek (öntözés, meszezés stb ) fogják eldönteni. Hogy Csonka-Bereg szikgyanus talajainak kihatásaival aránylag hamar és a többi vidékeknél tüzetesebben foglalkozhattunk az nem a kutatók érdeme. A helyi hatóságok IC W& Első Szatmárvármagyei Tetiatkezési Vállalat Mátészalka. "Wl A Mónus Kálmán-féle TEMETKEZÉSI VÁLLALATOT ÁTVETTEM s azt minden igénynek megfelelően felújítva berendeztem. Kossuth-utca 445 szám. SZABÓ ISTVÁN. Telefon 64 szám. Fizessen elő a „Szatmár és Bereg“ hetilapra. r
