Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-09-05 / 37. szám

SZATMAR és BEREO 1926. szeptember 5-én. a mostani ifjúságnak, nekünk kell erősen, bátran, keményen és kitar­tóan megszorítani s azt minden poklokon keresztül diadalra vinni. Ezt az ifjúságot tehát meg kell becsülni, annál is inkább, mert ez az ifjúság nem is egy, hanem két fegyverrel, testi és szellemi fegy­verrel küzd a haza talpraállitá- sáért. A csengeri kis ünnepségen Csen- ger és a határszéli falvak számot­tevő embereinek személyes megje­lenése friss erőt öntött már már csüggedő lelkűnkbe. Türelmesen várunk tovább. Várjuk a társada­lom szeretetének, megértésének minél szélesebb körben való meg­nyilvánulását, várjuk a társadalom erkölcsi támogatását, kérjük anyagi támogatását. Nem kérjük mi a szükségest, csak a feleslegest, ab­ból is csak egy kis részt, mert tudjuk, hogy sokan vannak még, akik abból részesülni akarnak. Nél* külöz, kínlódik a magyar ifjúság, segítséget vár. Szenved a lelkünk, testünk egyaránt. Nem vagyunk mi elégedetlenek, nagyravágyók, nem kérünk mi előkelő, jól fizetett állá­sokat. A mi igényeink a csonka ország teljesítő képességéhez van­nak szabva nagyon is. Nem is zú­golódunk, hiszen addig, amíg el­jön az a várva-várt boldogabb jövő, amig felépül újra az integer Nagy- magyarország, leszünk mi mérnöki diplománkkal egyszerű előmunká- sok, tanárival házitanitók, ügyvédi- bírói diplománkkal írnokok, orvo­sival kórházi ápolók s igy tovább, mert tudjuk, hogy a sivár jelen után boldog, megelégedett jövő vár ránk. Elvárjuk, hogy a társa* dalom támogassa az ifjúság nemes mozgalmait. Ingyen neki semmit ne adjon, de munkáját honorálja, mozgalmaiban, törekvéseiben se­gítse, ezáltal ne engedje leikéből kiveszni a hitet és kitartást. Ne engedje, hogy lelkében — látva azt, hogy vele nem törődnek — a csüggedés, elkeseredés és elége* detlenség verjen tanyát, mert ha ehhez eljutunk, Magyarországnak ütött a végórája. Ámde bátran hirdethetjük, hogy hazánk számára van jövő, van re­2*{k oldal. _____________________ És z és szív. Műsoros diák-estélyi szabadelöadás. Irta: Dr. Schmiedt Béla. (Mérk.) Észl Járjuk végig a 20 km.-es Simp­lon, a 15 km.-es Szt. Gotthárd alag- utakat, az angliai Themse alatt át­futó országutat és megsejtjük, hogy mi az emberi koponya . .. Mi az ész? — Barangoljuk vé­gig az építészet labyrintusait, a 150 m, magas, alapjában 228 m. széles Cheops piramis, az 50 000 néző befogadására alkalmas Colos­seum, a 130 m. magas kupoláju Szt. Péter bazilika, a közel 600 évig épülő kölni dóm stb. hangos bizonyitékai az ész királyságának. Mi az ész? — Maholnap helyet cserélünk a madarakkal. Nemso­kára. több nyomot hagy hátra az emberiség a levegőben, mint a földön. A földet hatalmunk alá hajtottuk, a vízzel játszunk, a le­vegőt pedig legyőztük .. . Aki meg akarja tudni, hogy mire képes az emberi elme, az szegőd* jék csillagász mellé és töltsön el egy derűs augusztusi éjszakát a csillagvizsgáló kupolájában ... Az izmos ököl és feszülő ma­lacka a karon hasznosak. De a világ száguldó gépezete mellé nem mény, mert vannak még Magyar- országon, a végeken emberek, akik­ben van hit, van erő, akik váll­vetve, karöltve, egyesülve dolgoz­nak a magyar ifjúsággal és fel­fogják építeni e szegény, sokat szenvedett Magyarországot! Ezzel nyilvánosan mondok kö­szönetét mindazoknak, akik e na­pokban ránk gondoltak saug. 21-én tartott irredenta estélyünkön tény­leg vagy lélekben részt vettek és a legnemesebb érzések és vágyak magvát hintették el vele a serdülő fiatalságban, amely most már látja, hogy a nemzetért élni, dolgozni, lelkesedni és szenvedni érdemes és dicső! Isten áldása rátok csengeriek. A szilveszteri viszontlátásig, hazafias szeretettel Zsarolyán. Jeney Béla ifj. elnök. CsDnka-Szatmármegye szikpns területei. — A „Szatmár és Bereg* tudósítása. — Múlt heti számunkban már hirt adtunk arról, hogy a földmivelés' ügyi minisztérium megbízásából végzett alföldi szik-kutatásokat Szatmármegye területére is kiter­jesztették s a munkát meg is kezd­ték. Csonka-Szatmár területe a szik­kutatások tekintetében a Nyírség­gel és a Bodrogközzel együtt al­kot egy körzetet, melyben a kuta­tásokat dr Strömpl Gábor geológus és dr Boros Áddm botanikus vég­zik. Tekintettel a kutatási-körzet nagyságára, a tanulmányok csak futólagosak. Ugyanígy történik azon­ban a többi körzetek (Kiskunság, Hajdúság, Kőrösök köze stb ) ta­nulmányozása is. Az idei szik-kutatások — egye­lőre — csak tájékoztató jellegűek. Amolyan átnézetes agrogeologiai (talajtani) felvételek, amelyek célja az, hogy az Alföld többféle minő­ségű szikes területeinek elterjedé­séről nyújtsanak felvilágosítást, A kutatásnak ez a módszere azon­ban nemcsak elméleti. A tudomá­nyos cél mellett elsősorban a gya­korlati cél a fontos A szikes-tala­jok minősítése csupán a beteg talajok diagnózisa, a talaj-betegség okának a meg­állapítása, melyet aztán nyomban az orvoslás módjának meghatáro­zása követ. Ezért vesznek a kuta­tók helyenkint talajmintákat s mert az elszikesedés folyamaté* izomhősök, hanem észbajnokok szükségesek 1 Tolsztoj azt mondotta, hogy a legnagyobb ajándék, melyet Isten a századoknak adott, a .gondolat“ ... és nem pusztán az izom. Egyél, igyál, szeress — hangoz­tatta Szárdanapál — minden egyéb nem ér egy babszemet. Szárdana­pál ősatyánk tévedett. Ha járt volna valaha a dohos könyvtárakban — jobban mondva — a tudomány berkeiben, akkor szép nevét egész­ségesebb gondolattal hozta volna forgalomba. Még Wilde Oszkár szellemes paradoxonét említem, melynek azonban fordítottja igaz —: Semmi sem oiy káros, mint a gondolko­dás ... és ebbe is belepusztulnak az emberek, mint akármilyen más betegségbe és — tette hozzá Wilde — szerencse, hogy az angolok nem hajlandók a gondolkodásra, igy az angol nemzet pompás egészségi állapotát nemzeti butaságának kő* szönheti. Szívl A Szentirás elnevezte szivünket kincsnek, melyből az ember ó és uj dolgokat hoz elő. Mindenkor megifjodó kincs, mert az ész elö­regszik, a szív sohasem. Tevékeny­sége mérhetetlen. Lángja olthatatlan. nak leggyorsabb árulója a növény­zet, a szik-gyanús területek flórájá­nak tanulmányozását a geológus mellett a botanikus végzi. A be­gyűjtött talaj- és talajvíz-mintákat az ősz és tél folyamán szakava­tott vegyészek fogják megvizsgálni s csak e vegyelemzések alapján történik és történhetik meg a szik- javitási módszerek megállapítása. Minthogy az idei kutatások során ezrivel gyűlik majd össze a talaj és vízminta, ezek laboratóriumi fel­dolgozása hónapokat igényel. A begyűjtött anyag hatalmas voltára való tekintettel ezúton is türelemre kérjük az illetékes gazdákat, ameny- nyiben a vegyelemzések ill a talaj­já vitás! módszerek végleges ered­ményeit csak a tél folyamán kö­zölhetik az érdekeltekkel, Csonka-Szatmár szikesterületek dolgában az Alföld többi, délibb és nyugatibb fekvésű megyéihez viszonyítva kedvező képet mutat. Ezt elsősorban erdőt fievelő csapadékosabb kiimájának köszönheti s csak másodsorban sok folyóvizének. Az a 100 —200 mlm es évi csapadéktöbblet, amely Szatmári az Alföld közepével szem­ben éri, elegendő arra, hogy a szi- kesedés talajrontó folyamata ne öltsön nagy arányokat. Az árvizek hatása e tekintetben — hogy úgy mondjuk — még ked­vezőbb, mert a szikesedést ugyan* Mi a szív? Megtapasztaljuk, ha megölel anyánk, ha szeretnek, ha betegségünkben ápolnak.. .. A legelső rádió állomás a para­dicsomban volt. Ádám és Éva már rádiózott. Egy ifjú és leány hevülő szive két tökéletes felvevő és le­adó rádió-készülék . . . Sőt ennél a rádiónál szólni sem kell s máris megértjük egymást. A szív az ember vagyona. Állí­tom, hogy teljesen vagyontalan ember pusztán jóságos szivével te­hetne annyi jót, mint tehetne egy gróf 10.000 hold földdel. A világnak szivet kell adni — sóhajt fel egy iró, mert szív nél­kül élni nem lehet. És ha a világ­nak lesz szive, akkor megoldódik a jelen kor legnehezebb feladványa: a szociális kérdés. A népjólét nem az ész ügye, hanem a szívé. A szociálizmust tehát nem kathedrán és bírói széken fogják megoldani, hanem megoldják egymásközött a „jószivü“ emberek ... Szív nélkül a világ pokol volna... Amerikában — mondotta valaki — a virágnak illata, a gyümölcsnek ize, az embereknek szive nincsen. Ha ez igaz volna — de nem igaz — azt mondanám, hogy a pokol Ame­rikában van. csak hátráltatják illetve megaka­dályozzák. Ugyanez a hatása az erdőnek is s éppen azért kár, hogy az erdőfoltok mindinkább ritkul­nak, zsugorodnak. Szikmentesnek Csonka-Szatmár területe mégsem mondható. A vizszabályozások a szikesedés tekintetében ugyan­csak éreztetik káros hatásukat. Ezt ma már tudjuk s kár volna el­hallgatnunk, eltitkolnunk. A vizszabályozásnak ez az árnyoldala az Alfőldön évtizedek óta minde­nütt mutatkozik s az Alföld pere­mei felé egyre inkább terjed. Nem a vizszabályozás rossz, vizi mérnö­keink azt mintaszerűen csinálták meg, csupán az árterületek kiszá­radásával járó szikkadás természetes következ­ménye, hogy a terület idővel 20—25 esz­tendő leforgása alatt (az Alföld száraz kiimája miatt] többé-kevésb- bé elszikesedik. A vizszabályozás nyomában járó elszikesedés folyamata mutatkozik Csonka Szatmár területén is. Az elszikesedés csak kis mértékű, mert a megye csapadékosabb volta (az Alföld 450—500 mm.-rel szemben évi 600 - 650 mm.) az elszikese* dést késlelteti, ill. meg akadályozza. Kutatásaink eddigi során csupán a Kántorjánosi melletti Nagyréten találtunk két­ségtelen szikesedést, de ez is csak kisebb mértékű. A rét növényzeté­ben a sziket kedvelő növények már tömegesen virítanak, de a va­lódi sziket jellemző fajok még hi­ányzanak. Tény, hogy a szikesedés nagy idővel, ha elejét nem veszik növekedni és erősödni fog. Egészen más jellegűek a turháti „szikesek“. Nem valódi szikek. Növényzetük egyáltalán nem sziki ezután a* Két világ van tehát: gondolati és szív világ! Mindkét világnak megvannak a maga hősei. Az ész világ hősei: a feltalálók, tudósok, irók ... egy­szóval az „eszes emberek“. A szív világ hősei a: kedves önfeláldozó, egyszóval „szives emberek“. A csak eszes emberek veszedel­mesek. Becsapják és — ami igen nagy bűn — untatják az embere­ket. Azért, ha valakit úgy emle* getnek: „igen jó esze van“, azt ősztönszerüen kerüljük, mert attól tartunk, hogy attól minden kitelik. Hogy valaki kulturember legyen, ahhoz nem elég az ész kultúrája, a szív kultúrája is szükséges, nem elég a borotva ész, mert a zseni­ális eszü egyének, lelkileg sokszor nádszál karakterek. Ök a gondo­latok mesterei néha malacok lesz­nek. Ezekre rá lehet alkalmazni Verlaine versét: az angyal — ezek művészetének angyala — akkor ébred, mikor a barom felébred, ak­kor az angyalnak nyoma vész, a barom pedig szabadon csörtet.. . A csak tudósoknál az érem egyik oldala sokszor az, hogy Shakes- peare-t kőnyvnélkül tudják, de az érem másik oldala az, hogy brutá- litásuk három asszonyt is föld alá visz s pár év múlva a gyerme­«

Next

/
Thumbnails
Contents