Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-09-05 / 37. szám
SZATMAR és BEREO 1926. szeptember 5-én. a mostani ifjúságnak, nekünk kell erősen, bátran, keményen és kitartóan megszorítani s azt minden poklokon keresztül diadalra vinni. Ezt az ifjúságot tehát meg kell becsülni, annál is inkább, mert ez az ifjúság nem is egy, hanem két fegyverrel, testi és szellemi fegyverrel küzd a haza talpraállitá- sáért. A csengeri kis ünnepségen Csen- ger és a határszéli falvak számottevő embereinek személyes megjelenése friss erőt öntött már már csüggedő lelkűnkbe. Türelmesen várunk tovább. Várjuk a társadalom szeretetének, megértésének minél szélesebb körben való megnyilvánulását, várjuk a társadalom erkölcsi támogatását, kérjük anyagi támogatását. Nem kérjük mi a szükségest, csak a feleslegest, abból is csak egy kis részt, mert tudjuk, hogy sokan vannak még, akik abból részesülni akarnak. Nél* külöz, kínlódik a magyar ifjúság, segítséget vár. Szenved a lelkünk, testünk egyaránt. Nem vagyunk mi elégedetlenek, nagyravágyók, nem kérünk mi előkelő, jól fizetett állásokat. A mi igényeink a csonka ország teljesítő képességéhez vannak szabva nagyon is. Nem is zúgolódunk, hiszen addig, amíg eljön az a várva-várt boldogabb jövő, amig felépül újra az integer Nagy- magyarország, leszünk mi mérnöki diplománkkal egyszerű előmunká- sok, tanárival házitanitók, ügyvédi- bírói diplománkkal írnokok, orvosival kórházi ápolók s igy tovább, mert tudjuk, hogy a sivár jelen után boldog, megelégedett jövő vár ránk. Elvárjuk, hogy a társa* dalom támogassa az ifjúság nemes mozgalmait. Ingyen neki semmit ne adjon, de munkáját honorálja, mozgalmaiban, törekvéseiben segítse, ezáltal ne engedje leikéből kiveszni a hitet és kitartást. Ne engedje, hogy lelkében — látva azt, hogy vele nem törődnek — a csüggedés, elkeseredés és elége* detlenség verjen tanyát, mert ha ehhez eljutunk, Magyarországnak ütött a végórája. Ámde bátran hirdethetjük, hogy hazánk számára van jövő, van re2*{k oldal. _____________________ És z és szív. Műsoros diák-estélyi szabadelöadás. Irta: Dr. Schmiedt Béla. (Mérk.) Észl Járjuk végig a 20 km.-es Simplon, a 15 km.-es Szt. Gotthárd alag- utakat, az angliai Themse alatt átfutó országutat és megsejtjük, hogy mi az emberi koponya . .. Mi az ész? — Barangoljuk végig az építészet labyrintusait, a 150 m, magas, alapjában 228 m. széles Cheops piramis, az 50 000 néző befogadására alkalmas Colosseum, a 130 m. magas kupoláju Szt. Péter bazilika, a közel 600 évig épülő kölni dóm stb. hangos bizonyitékai az ész királyságának. Mi az ész? — Maholnap helyet cserélünk a madarakkal. Nemsokára. több nyomot hagy hátra az emberiség a levegőben, mint a földön. A földet hatalmunk alá hajtottuk, a vízzel játszunk, a levegőt pedig legyőztük .. . Aki meg akarja tudni, hogy mire képes az emberi elme, az szegőd* jék csillagász mellé és töltsön el egy derűs augusztusi éjszakát a csillagvizsgáló kupolájában ... Az izmos ököl és feszülő malacka a karon hasznosak. De a világ száguldó gépezete mellé nem mény, mert vannak még Magyar- országon, a végeken emberek, akikben van hit, van erő, akik vállvetve, karöltve, egyesülve dolgoznak a magyar ifjúsággal és felfogják építeni e szegény, sokat szenvedett Magyarországot! Ezzel nyilvánosan mondok köszönetét mindazoknak, akik e napokban ránk gondoltak saug. 21-én tartott irredenta estélyünkön tényleg vagy lélekben részt vettek és a legnemesebb érzések és vágyak magvát hintették el vele a serdülő fiatalságban, amely most már látja, hogy a nemzetért élni, dolgozni, lelkesedni és szenvedni érdemes és dicső! Isten áldása rátok csengeriek. A szilveszteri viszontlátásig, hazafias szeretettel Zsarolyán. Jeney Béla ifj. elnök. CsDnka-Szatmármegye szikpns területei. — A „Szatmár és Bereg* tudósítása. — Múlt heti számunkban már hirt adtunk arról, hogy a földmivelés' ügyi minisztérium megbízásából végzett alföldi szik-kutatásokat Szatmármegye területére is kiterjesztették s a munkát meg is kezdték. Csonka-Szatmár területe a szikkutatások tekintetében a Nyírséggel és a Bodrogközzel együtt alkot egy körzetet, melyben a kutatásokat dr Strömpl Gábor geológus és dr Boros Áddm botanikus végzik. Tekintettel a kutatási-körzet nagyságára, a tanulmányok csak futólagosak. Ugyanígy történik azonban a többi körzetek (Kiskunság, Hajdúság, Kőrösök köze stb ) tanulmányozása is. Az idei szik-kutatások — egyelőre — csak tájékoztató jellegűek. Amolyan átnézetes agrogeologiai (talajtani) felvételek, amelyek célja az, hogy az Alföld többféle minőségű szikes területeinek elterjedéséről nyújtsanak felvilágosítást, A kutatásnak ez a módszere azonban nemcsak elméleti. A tudományos cél mellett elsősorban a gyakorlati cél a fontos A szikes-talajok minősítése csupán a beteg talajok diagnózisa, a talaj-betegség okának a megállapítása, melyet aztán nyomban az orvoslás módjának meghatározása követ. Ezért vesznek a kutatók helyenkint talajmintákat s mert az elszikesedés folyamaté* izomhősök, hanem észbajnokok szükségesek 1 Tolsztoj azt mondotta, hogy a legnagyobb ajándék, melyet Isten a századoknak adott, a .gondolat“ ... és nem pusztán az izom. Egyél, igyál, szeress — hangoztatta Szárdanapál — minden egyéb nem ér egy babszemet. Szárdanapál ősatyánk tévedett. Ha járt volna valaha a dohos könyvtárakban — jobban mondva — a tudomány berkeiben, akkor szép nevét egészségesebb gondolattal hozta volna forgalomba. Még Wilde Oszkár szellemes paradoxonét említem, melynek azonban fordítottja igaz —: Semmi sem oiy káros, mint a gondolkodás ... és ebbe is belepusztulnak az emberek, mint akármilyen más betegségbe és — tette hozzá Wilde — szerencse, hogy az angolok nem hajlandók a gondolkodásra, igy az angol nemzet pompás egészségi állapotát nemzeti butaságának kő* szönheti. Szívl A Szentirás elnevezte szivünket kincsnek, melyből az ember ó és uj dolgokat hoz elő. Mindenkor megifjodó kincs, mert az ész elöregszik, a szív sohasem. Tevékenysége mérhetetlen. Lángja olthatatlan. nak leggyorsabb árulója a növényzet, a szik-gyanús területek flórájának tanulmányozását a geológus mellett a botanikus végzi. A begyűjtött talaj- és talajvíz-mintákat az ősz és tél folyamán szakavatott vegyészek fogják megvizsgálni s csak e vegyelemzések alapján történik és történhetik meg a szik- javitási módszerek megállapítása. Minthogy az idei kutatások során ezrivel gyűlik majd össze a talaj és vízminta, ezek laboratóriumi feldolgozása hónapokat igényel. A begyűjtött anyag hatalmas voltára való tekintettel ezúton is türelemre kérjük az illetékes gazdákat, ameny- nyiben a vegyelemzések ill a talajjá vitás! módszerek végleges eredményeit csak a tél folyamán közölhetik az érdekeltekkel, Csonka-Szatmár szikesterületek dolgában az Alföld többi, délibb és nyugatibb fekvésű megyéihez viszonyítva kedvező képet mutat. Ezt elsősorban erdőt fievelő csapadékosabb kiimájának köszönheti s csak másodsorban sok folyóvizének. Az a 100 —200 mlm es évi csapadéktöbblet, amely Szatmári az Alföld közepével szemben éri, elegendő arra, hogy a szi- kesedés talajrontó folyamata ne öltsön nagy arányokat. Az árvizek hatása e tekintetben — hogy úgy mondjuk — még kedvezőbb, mert a szikesedést ugyan* Mi a szív? Megtapasztaljuk, ha megölel anyánk, ha szeretnek, ha betegségünkben ápolnak.. .. A legelső rádió állomás a paradicsomban volt. Ádám és Éva már rádiózott. Egy ifjú és leány hevülő szive két tökéletes felvevő és leadó rádió-készülék . . . Sőt ennél a rádiónál szólni sem kell s máris megértjük egymást. A szív az ember vagyona. Állítom, hogy teljesen vagyontalan ember pusztán jóságos szivével tehetne annyi jót, mint tehetne egy gróf 10.000 hold földdel. A világnak szivet kell adni — sóhajt fel egy iró, mert szív nélkül élni nem lehet. És ha a világnak lesz szive, akkor megoldódik a jelen kor legnehezebb feladványa: a szociális kérdés. A népjólét nem az ész ügye, hanem a szívé. A szociálizmust tehát nem kathedrán és bírói széken fogják megoldani, hanem megoldják egymásközött a „jószivü“ emberek ... Szív nélkül a világ pokol volna... Amerikában — mondotta valaki — a virágnak illata, a gyümölcsnek ize, az embereknek szive nincsen. Ha ez igaz volna — de nem igaz — azt mondanám, hogy a pokol Amerikában van. csak hátráltatják illetve megakadályozzák. Ugyanez a hatása az erdőnek is s éppen azért kár, hogy az erdőfoltok mindinkább ritkulnak, zsugorodnak. Szikmentesnek Csonka-Szatmár területe mégsem mondható. A vizszabályozások a szikesedés tekintetében ugyancsak éreztetik káros hatásukat. Ezt ma már tudjuk s kár volna elhallgatnunk, eltitkolnunk. A vizszabályozásnak ez az árnyoldala az Alfőldön évtizedek óta mindenütt mutatkozik s az Alföld peremei felé egyre inkább terjed. Nem a vizszabályozás rossz, vizi mérnökeink azt mintaszerűen csinálták meg, csupán az árterületek kiszáradásával járó szikkadás természetes következménye, hogy a terület idővel 20—25 esztendő leforgása alatt (az Alföld száraz kiimája miatt] többé-kevésb- bé elszikesedik. A vizszabályozás nyomában járó elszikesedés folyamata mutatkozik Csonka Szatmár területén is. Az elszikesedés csak kis mértékű, mert a megye csapadékosabb volta (az Alföld 450—500 mm.-rel szemben évi 600 - 650 mm.) az elszikese* dést késlelteti, ill. meg akadályozza. Kutatásaink eddigi során csupán a Kántorjánosi melletti Nagyréten találtunk kétségtelen szikesedést, de ez is csak kisebb mértékű. A rét növényzetében a sziket kedvelő növények már tömegesen virítanak, de a valódi sziket jellemző fajok még hiányzanak. Tény, hogy a szikesedés nagy idővel, ha elejét nem veszik növekedni és erősödni fog. Egészen más jellegűek a turháti „szikesek“. Nem valódi szikek. Növényzetük egyáltalán nem sziki ezután a* Két világ van tehát: gondolati és szív világ! Mindkét világnak megvannak a maga hősei. Az ész világ hősei: a feltalálók, tudósok, irók ... egyszóval az „eszes emberek“. A szív világ hősei a: kedves önfeláldozó, egyszóval „szives emberek“. A csak eszes emberek veszedelmesek. Becsapják és — ami igen nagy bűn — untatják az embereket. Azért, ha valakit úgy emle* getnek: „igen jó esze van“, azt ősztönszerüen kerüljük, mert attól tartunk, hogy attól minden kitelik. Hogy valaki kulturember legyen, ahhoz nem elég az ész kultúrája, a szív kultúrája is szükséges, nem elég a borotva ész, mert a zseniális eszü egyének, lelkileg sokszor nádszál karakterek. Ök a gondolatok mesterei néha malacok lesznek. Ezekre rá lehet alkalmazni Verlaine versét: az angyal — ezek művészetének angyala — akkor ébred, mikor a barom felébred, akkor az angyalnak nyoma vész, a barom pedig szabadon csörtet.. . A csak tudósoknál az érem egyik oldala sokszor az, hogy Shakes- peare-t kőnyvnélkül tudják, de az érem másik oldala az, hogy brutá- litásuk három asszonyt is föld alá visz s pár év múlva a gyerme«
