Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-01-17 / 3. szám
POLITI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÄSI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenne minden vasárnap Előfizetési dij: Félévre 60.015 K. Negyed évre 30000 K. törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése őszinte elkesedéssel és ragaszkodással ünnepelte Pochy László főispánt. Üdvözlő távirat a miniszterelnökhöz az ország presztízsének megvédésében kifejtett tevékenységéért. — A „Szatmár 'és Bereg» eredeti tudósítása. — Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága í5-én, pénteken délelőtt Péchy László fő* ispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A bizottsági tagok oly nagy számban jelentek meg, hogy régen nem volt a törvényhatóságnak ilyen népes közgyűlése. Elnöki megnyitójában a fő* ispán üdvözölte a közgyűlést, majd szép szavakkal vázolta az ország és vármegyénk általános helyzetét. Hosszú évek sora óta — mondotta — hiába vártunk egy boldog uj esztendőt, amely erre a megnyomorgatott országra enyhülést, felszabadulást egy jobb jövő kilátásait hozta volna meg. Hiába vártunk. Hála az, isteni Gondviselésnek, béke- türésünii, reményünk azonban ennek dacára nem veszett el, megfogyva, megcsonkítva, elszegényedve, de törve nem él nemzet e hazán. Reménységgel, bizakodással, tekintettünk ez elé az uj esztendő elé is, alig várva a végét az elmúlt esztendőnek, amely különösen a magángazdaságokra nézve olyan rettentően szomorú volt. De reményeink, úgy látszik, most is csak remények maradtak. Sok jóval ez az esztendő sem kecsegtet, legalább a kezdet nem ezt mutatja. Megpróbáltatásunkat az Ur Isten, úgy látszik, még nem találta elégnek, tovább kell haladnunk a job- bulás, a megtérés utján, hogy végre a kereszt levétessék váltóinkról. Itt van kezdetnek az óriási árvíz, mely minket sem kiméit, itt van a rettenetes békési vivözön, az irgalmatlan trianoni békének nagyobb dicsősége, amely ezreket és ezreket tett koldussá, hajléktalanná és kimondhatatlan károkat okozott az ország közgazdaságának is. Itt van a frank-hamisítás ügye, amely egyes emberek közönséges bűncselekménye ugyan, de magukkal rántottak hazafias színezet adásával különben jóhiszemű fantasztákat is, akik Trianon nélkül képtelenek lettek volna a megtántorodásra, ez az ügy viszont alkalmas volt arra, hogy ellenségeink által kihasználva az ország jó hírnevét és becsületét kezdje ki. De én mindennek dacára keresztyén hittel, nemzetem kitartásába, becsületességébe, erős élni és feltámadni akarásába vetett rendületlen bizodalommai állítom, hogy lesz még { nekünk boldog uj esztendőnk és talán a kezdet rosszasága után még ez az esztendő is rejthet magában valami szebbet és valami jobbat részünkre. Istenbe vetett hitem, nemzetembe vetett bizodalmámon kívül megerősíti ezt a fanatikus meggyőződésemet az a tudat, hogy az ország kormányának rudja mellett a kormányelnök ur Őnagyméltósága személyében olyan ember áll, akinek erélye, munkabírása, szívós akarata és minden kétségen felül álló tiszta hazafiassága, öntudattal viszi az országot a nagy cél felé és aki most legutóbb is megmutatta, hogy sem balra, sem jobbra nem tekintve, az oiszág presztízsét és becsületét meg tudja védeni. Épen ezért, én azt hiszem, hogy a tisztelt törvényhatóság érzelmeinek adok kifejezést, amikor most elnöki megnyitóm során arra kérek felhatalmazást, hogy a törvényhatóság ragaszkodásáról és bizalmáról a Kormányelnök Ur Öméltóságát, neki az uj év alkalmából szerencse kivá- natainkat tolmácsolva, biztosíthassam. A közgyűlés lelkes elhatározással adott felhatalmazást a miniszterelnök üdvözlésére s ennek alapján az alábbi táviratot küldte a főispán gróf Bethlen István miniszterelnökhöz : „Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága mai rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel hozott határozatában felhatalmazott, hogy az újév alkalmából szerencsekivánatait tolmácsolhassam és az ország presztízsének megvédésében Nagyméltóságodnak a legutóbbi napokban is kifejtett céltudatos tevékenysége iránti őszinte nagyrabecsülésének megnyilatkozásaként Nagyméltóságodat a törvényhatóság törhetetlen ragaszkodásáról és bizaN máról biztosítsam“. A főispán megnyitó beszéde után Székely Gyula rk. püspöki hely nők gyönyörű szavakkal üdvözölte Péchy László főispánt abból az alkalomból, hogy hat éve áll élén a vármegyének. „Méltóztassanak megengedni, — mondotta — hogy napirend előtt jelszólaljak s ünneppé avassam ezt a közgyűlést a vármegye nevében, mert e vármegye ünnepi formák között is mély tisztelettel, bizalommal és ragaszkodással adózik érdemekben gazdag főispánja iránt. Alkalom erre a tiszteletadásra az elmúlt öt esztendő. Öt esztendő csekély idő, de a törvényhatóság életében jelentős állomás, amely megállást, tisztelet-adást parancsol. Megállást parancsol nekünk, akik ezt az öt esztendőt nyitott szemmel néztük. Öt év előtt hallottunk célkitűzéseket a vergődő haza javára s azóta láttunk is diadalokat és nagy eredményeket, úgy, hogy nem számon - kérni, de ünnepelni kell azt a főispánt, aki szorgos kézzel, nagy tudással szolgálja a polgárság javát és vármegyénk országos megbecsülését. Ünnepeljük mély tudását, erős kezét és örömmel azt a pihenést nem ismerő munkát, mely közgazdasági életünket is több intézménnyel gyarapította. Ünneplésünk egyben elégtétel is azokért a meghurcoltatásom kért, amellyel személyes ellenségei törtek ellene. Az Isten éltesse Őt!u Zugó éljenzés fogadta a püspöki helynök szavait s őszinte ünneplés közepette mondott köszönetét az üdvözlésért az elnöklő főispán. jól eső érzéssel és igaz hálával veszem - mondotta — a törvény- hatóságnak illusztris szónoka által kifejezett bizalom nyilvánítását. Bár állásom természeténél fogva par excellence kormány-bizalmi állás és a magas kormány kitüntető bizalma folytán foglalom el ezt a díszes helyet a vármegye főispáni székében, immár csaknem hat esztendeje, de biztosítom a tisztelt Törvényhatóságot arról, hogy a kormány megtisztelő bizalmát elhárítottam volna magamtól vagy a bizalmat megköszönve helyemet ott hagytam volna, ha nem éreztem volna főispánkodásom alatt állandóan a vármegye törvényhatósága túlnyomó részének, mondhatnám talán teljes egészének, bizalmát és jóindulatú támogatását. Mert nézetem szerint a nagy feladatok megvalósításához, a vármegye ügyeinek előbbre viteléhez nem elegendő az a bizalom, amelyet a magas kormány részéről bírni szerencsém van, szükséges ahoz az egész törvényhatóságnak bizalma és jóakaratu támogatása. Az irántam tanúsított bizalomból azt látom és ez arról győz meg engemet, hogy a vármegye közönsége felismerte és tudja intencióimnak tisztaságát, a vármegye érdekében kifejtett önzetlen és odaadó munkásságomat, melyet vajha a vármegye érdekében siker koronázhatna. Ez volna életemnek legnagyobb öröme és hosszú közszolgálati pályámnak jutalma. Bizalmukat és támogatásukat az eredményes munka kifejtéséhez továbbra is kérem és én ezt a bizalmat és támogatást azzál óhajtom viszonozni, hogy mindenkor és mindenben erőimnek legjavát fogom a törvényhatóság javára és a törvény- hatóság felvirágoztatására fordítani. Mégegyszer hálás szívből köszönöm a törvényhatóságnak ilyen kitüntető formában megnyilatkozó bi - zalmát. jr Állami tisztviselők figyelmébe! Kedvezményes arcképes vasúti igazolványokat gyorsan és pontosan készítek. Tisztelettel: SZABÓ ISTVÁN New-York fényképészete. Fizessen elő a „Szatmár és Beregi hetilapra.
