Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1934
25 tak a fontosabb tárgyai az igazgató előterjesztésein alapuló módszeres megbeszéléseknek, de azonkívül minden havi értekezletnek van egy osztály szemle című tárgy sorozati pontja, melynek kere tében minden osztályfő beszámol saját osztályának az elmúlt hónap folyamán fölmerülő nevelési vonatkozású ügyeivel. E címen a tanári értekezlet úgyszólván egyénileg foglalkozik minden szóba- kerülő növendék nevelésének kérdésével. Ugyanezek a tanári értekezletek számos oktatási módszeres kérdést is megtárgyalnak, milyenek voltak: a magyartalanságok elleni küzdelem, a hanyag növendékek feleltetésének és osztályzásának módja, a dolgozatok íratásának lendje, stb. stb. Az intézetben uralkodó nevelés szellemével függ össze két ellentétesnek látszó és különös tapasztalat, amelyet már többször tettek szóvá intézeten kívül állók. Egyrészről az I. osztályos nö- véndékek szülői gyakran fölpanaszolják, hogy leányaik minősítése feltűnően hanyatlott nálunk a legutolsó középiskolai bizonyítványhoz képest. Ezt a szülők rendszerint az osztályozás túlzott szigorúságával magyarázzák. Másrészt idegenek évről-évre szóvá teszik azt a feltűnő jó átlagot, a sok jeles képesítést, amelyet fölmutatnak az intézetet elhagyó V. éves növendékeink. Érthetetlennek látszik az az ellenmondás, hogy ezeket a minősítéseket ugyanaz a tanári kar állapítja meg, amelynek az osztályzatai még szigorúnak látszottak az I. évfolyamon, sőt az oklevél osztályzataira még ezenkívül befolynak a tanári karnál hivatásuknál fogva szigorúbb, ellenőrzésre hivatott közegek, mint a püspökhelyettes elnök és a miniszteri biztos. Ezt a különös ellentétet csak azzal lehet megmagyarázni, ami különben mindig nyilvánvaló volt az intézet belső életével ismerősök előtt, hogy intézetünk, különösen internátusunk szelleme az öt évfolyamon keresztül rendkívül erős alakító hatással formálja át növendékeink lelkét a fegyelmezett és engedelmes, de öntudatos és kötelességtudó női jellem irányában. Ennek az átalakító erőnek egyik növendékünk sem tud ellenállni és a hatás évről-évre mutatkozik, szinte kivétel nélkül, minden növendékünk fokozatosan javuló bizonyítványában. A tanári kar nevelő munkáját kiegészítették azok az ünnepi alkalmak, amidőn az intézet növendékei részt vettek valamelyik helybeli szervezet vallásos vagy hazafias tárgyú ünnepélyén vagy előadásán. Nov. 1-én a hősök temetőjében az ifj. énekkar a Himnuszt énekelte v. Szomjas Frigyes vezetése mellett. Az ifjúság megkoszorúzta a tanítónőképző gondozására kiosztott 6 hősi
