Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1933
19 szünkre járó terménybérért. A bérlet 1935. szept. 29-én telik le. Az ősz folyamán a társtulajdonosok alapos javítást végeztettek a tanyában lévő istálló tetőzetén. A hálás nyilvántartás céljából megemlítjük, hogy a tanítónőképző ezidén is használta a Szarvas nagyközség által ingyenhasználatra átengedett 3000 négyszögöles községi földet a man- golzugi szőllőkön túl fekvő Körös parton, mint konyhakertet házi kezelésben. Sajnos, a hűvös nyár miatt annyira későn történt egyes termények betakarítása, hogy a korán beállott őszi esőzések következtében az őszi szántás elmaradt, a tavaszi szántás pedig nem a legmegfelelőbb előkészítés a konyhakerti művelés számára. A Haviár-ház telkén lévő konyhakertet is házi kezelésben műveltük. Az intézeti köztartás konyhai hulladékából egész éven keresztül sertéseket tartottunk, amelyek kihizlalásával fedeztük a köztartás zsír- és husszükségletének egy részét. Az intézet gazdaságának mindenes munkáit Surina Mihály állandó férficseléd látta el ; a kisinternátusban és a Tessedik- épületben pedig Oljarcsik György családos mindenes. Utóbbi a tanév végével távozván, helyét az intézet 1934. júl. 1 -töl kezdve Osztruliczky Pál családos mindenessel töltötte be. Az intézet közétkezőjét, háztartását és kertgazdaságát Beöthyné Vida Irén házvezetőnő irányította dícséretreméltó szakértelemmel, nagy elismerést érdemlő pontossággal és igyekezettel. 7. Az intézet és ínternátus telkei, épületei és karbantartásuk. Annak, hogy az intézet három telken működik, a pedagógiain kívül megvan az a gazdasági hátránya is, hogy a sok épület valamelyikén minden esztendőben van valami javítanivaló, annak ellenére, hogy ma már az intézet épületei korántsem látszanak elhagyatottnak vagy rozogának. A karbantartás és a jó külső megóvása, az egészség követelményeinek kielégítése évenkint igen költséges tatarozási munkákat tesz szükségessé. A Tessedik-épület telke külsőre sokat nyert azzal, hogy 1932. tavaszán az épület melletti parkot kőfallal vettük körül. A kőfalat szerződés szerint vasbetonalapon, cementhabarcsba rakott és cementtel vakolt téglából kellett építeni, hogy emberi számítás szerint belátható időn belül ne kerüljön sor a javításra. Barton Vencel helybeli vállalkozó azonban olyan kötő