Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
6 beszéljünk addig merőlegesről, míg meg nem magyaráztuk, se derékszögről, se átmérőről stb. Ha kevés és jól ismert szavakat kell is használnunk magyarázat közben, ez nem jelenti azt, hogy a magyarázatnak szűkszavúnak kell lenni. Ellenkezőleg a már ismert szókincs fölhasználásával terjengős és áradozó stílusban kell magyaráznunk : újra meg újra el kell mondani az okoskodást vagy bizonyítást; ugyanazt a gondolatmenetet sokféleképpen'meg- fogalmazva ugyanazon szavakkal, de eltérő mondatszerkesztésben. Egyik tanuló egyik fogalmazásban, a másik más fogalmazásban ragadja meg a gondolatot, eszmél rá arra, mit akarunk mondani. Az alább következő módszertan maga is mutat példát arra, miként kell többször megforgatni, szinte „megrágni“ ugyanazt a gondolatot, mielőtt a magyarázatot befejezettnek tartanánk. Mikor olyan szót akarunk a tanulókkal megismertetni, amit még eddig nem használtunk, annak értelmét meg kell magyarázni, mielőtt használatba vennénk. Van azonban egy rövidebb módja is az új szó használatba vételének. Ha már van a használt szókincsben olyan szó, amelyiknek a jelentése azonos, vagy majdnem azonos a bevezetni kívánt szóéval, akkor gondoskodunk arról, hogy a régebben ismert és az új kifejezés ugyanazon mondatban, ugyanazon mondatrész gyanánt, egymás mellett többször forduljon elő: így a régi szó értelme lassanként átragad az új szóra is. így vezetjük be pl. a szög szót a szöglet révén, vagy az edény alapja kifejezést az edény feneke közvetítésével, stb. Az új mértani nevet akkor legkönnyebb megtanítani, ha az általa jelentett fogalmat szemléltetni lehet, akkor fölösleges minden magyarázat: amit most a táblára rajzoltam, az egy idom, négyoldalú idom. A kérdezést nem szabad túlhajtani. Csak akkor kérdezzünk, mikor föltehető, hogy a tanuló értelmes feleletet tud adni, de ilyenkor aztán kell is kérdezni. Minél több igazságot derítenek ki a tanulók maguk, annál jobb. Az időrabló és hiábavaló kérdéseket kerülni kell; úgyszintén az olyan kérdést is, amire a tanuló csak hosszú kínlódás és 4—5 pótkérdés megoldása után tudhat csak felelni. Említettem, hogy elősegíti a megértést, ha a tanító bőbeszé- dűen, ismétlésekbe bocsájtkozva magyaráz, és többféleképpen elmondja ugyanazt a dolgot. A szabályok megfogalmazására pont az ellenkező utasítás érvényes. Ha valamely viszonyt, műveletet kimerítően megmagyaráztunk, bírjuk rá a tanulókat, hogv a magyarázat tanulságát ők maguk foglalják röviden szabályba. A szabály
