Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931

40

után újra megállt; valószínűleg kicsi volt a cigány az autóbusz nagyságához képest,

Beláthatatlan ideig állhattunk volna bosszankodva a történteken, ha a véletlen arra nem küld egy többé-kevésbbé üres kocsit, amely azután felvett bennünket; így körülbelül 11 '2 órás késéssel érkeztünk Mátraházára. Ott már türelmetlenül várt ránk a másik csapat, de beszélgetés közben kiderült, hogy ők sem jártak sokkal jobban, nekik is kijutott a defektből.

Rövid pihenő után rossz, ködös időben kapaszkodtunk fel a Kékesre. Utunk hol hegyen, hol völgyön, részben virágos tisztáson, legnagyobbrészt azonban sötét bükkös erdőn vezetett keresztül. A sziklákon egyre feljebb jutva végre ritkulni kezdett az erdő és mi fent állottunk a Kékes csúcsán 1010 méter magasságban. Itt a hatalmas Vass József-kilátóra mentünk fel, hogy Csonka- Magyarország legmagasabb pontjáról gyönyörködjünk a természet utánozhatatlan szépségében. Sajnos azonban a kilátást jórészt elfogta a sűrű köd, s mi nem igen láttunk mást, mint rendkívül gyorsan gomolygó, csodálatos alakba tornyosuló felhőket, és itt-ott a felhők alól kiemelkedő erdős hegycsúcsokat. Mégis végtelen öröm fogott el bennünket, hogy hazánk legmagasabb pontjáról gyönyörködhetünk országunk legszebb természeti tájában, és a természet minden elénk táruló szépségében. Még a félig felhőbe burkolt vidék is olyan megragadóan szép volt, hogy őszinte csodálatunkat önkénytelenül is dalban fejeztük ki, s újjongva énekeltük a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország“-ot.

Leérve a Kékesről gyalog indultunk el a parádi üveggyárba. A mintegy 18—20 kilométernyi út hosszúságát elfeledtette velünk a vidék vadregényes szépsége. Hangtalanul lépkedtünk a titokzatosan suttogó sötét lombok alatt, a zöldelő páfrányok és illatos erdei virágok között, figyelve az erdő meséjére, melynek komor fenségét csattogó madárdal tette vidámmá és hangulatossá. — Kiérve a sűrű erdőből, meglepetten vettük észre, hogy közben megeredt az eső, s így az út hátralevő részét félig-meddíg futva tettük meg az üveggyárig. Ünnepnap lévén, a gyár nem dolgozott, de az üvegolvasztást, az állandóan égő kohókat, az üvegfúvást és formálást bemutatták kérésünkre. Egy-egy üvegedény készítésének módját és menetét is elmondta, illetve bemutatta vezetőnk. Az üveggyártól nem messze tör felszínre a híres kénes gyógyforrás. A kellemes ízűnek nem mondható egészséges italt és gyógyvizet innen szállítják az ország minden részébe.