Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931

Sőt az T — A X m képlet még többre is használható. Kiszámíthatjuk vele minden olyan test (tehát nemcsak üres edény) térfogatát, amelyiknek alapja egyenlő és párhuzamos a fedőlapjával, ha az oldaléléi (vagy összes oldalvonalai) párhuzamosan haladnak az alaptól a fedőlapig. Az ilyen testeket hasábalakú testeknek mondjuk (mert nagyjában hasonlítanak a fahasábhoz). A képletet nemcsak akkor lehet használni, ha üreges testről van szó, hanem akkor is, ha a testnek nincs belső ürege, hanem valamilyen anyaggal van tele. A térfogatszámítás T — A X m képletét használjuk pl, a következő esetekben: 1. üreges testeknél: láda, szoba, gödör térfogatának a számításához; 2. nem üreges testeknél: téglarakás, oszlop, fal, faderék stb. térfogatának a számításához. A számítást megelőzőleg mindig meg kell állapítani, hogy a test hasábalakú-e. Vagyis : 1. van-e az alappal teljesen egyenlő és párhuzamos fedőlapja, 2. párhuzamosan haladnak-e az összes oldaléléi (oldalvonalai) az alaptól a fedőlapig. Az persze nem okvetlenül szükséges, hogy az illető test alapján álljon, lehetséges az is, hogy valamelyik oldallapján fekszik, ilyenkor az ú. n. alap- és fedőlap a két végén van a testnek.

Példák a térfogatszámításhoz. H

1. Kiszámítandó az ABCDEF- /\

GH téglarakás térfogata. A BCD az H alap, AE, vagy BF a magasság.

(26. ábra.)

2. Kiszámítandó egy fekvő faderék térfogata. Ennek alapja zpc---A vagy B körlap, magassága/

az oldalvonal. (27. ábra,) vZ_

3. Kiszámítandó az AB- CDEFGH

f\

26. ábra.

árok térfogata, Az árok fe-^ neke keskenyebb,

mint fölül 28. ábra.

a szája. De ha ABCD végét vesszük alapnak, ezzel párhuzamos és teljesen egyenlő az EFGH fedőlap, hosszú oldalélek pedig párhuzamosak az alap- és fedőlap között. (28. ábra.) Az ABCD négyszögletű alap területét felbontjuk két háromszögre. A nagyob