Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
33 a sugárral egyenlő. Lesz tehát a kör területe: t0 — er" ? * ™ = ——g71—r. Mármost vagy azt mondjuk, hogy ezt a törtet lehet kettővel rövidíteni, amikor is a 2 mind a számlálóból, mind a nevezőből kiesik, vagy pedig a következőkép beszélünk: ha egy mennyiségnek (itt ez a mennyiség: r X 71 X r) kétszeresét elosztjuk kettővel, akkor a mennyiségnek egyszeresét kapjuk, vagyis magát a mennyiséget. Tehát, ha a törtben végrehajtjuk a kettővel való osztást, akkor a tört értéke a következő marad to = r X n X r. Ámde a képletben az r-eket egymásmellé írhatjuk, mert ha egy többtagú szorzást kell végrehajtani, mindegy, hogy a szorzást milyen sorrendben hajtjuk végre. A képlet tehát így alakul: to “ r X -7 X r - r X r X 51 = r! X ^ A legutolsó képletben az r X r helyett r2-t írtunk, amit úgy ejtünk ki, hogy r a négyzeten, mert az r az r-rel megszorozva egy olyan négyzet területét, adja, melynek minden oldala egyenlő r-rel. A to = r8 X képlet a kör területszámításának a képlete és szavakba foglalva így hangzik : a kör területét úgy számítjuk ki, hogy a sugár négyzetét szorozzuk 3'14-szel. A megadott képletek segítségével sok körnek kiszámíthatjuk a kerületét és területét. VI. RÉSZ, A kocka szemléltetése. A rajta végezhető mérések. A kockából felépített hasáb (oszlop). Ezen osztály anyagához a következő szemléltető eszközök szükségesek : 1. Egy bádogból készült 1 köbdeciméteres kockaalakú edény, 2. egy drb hitelesített literes, 3. egy drb négyszögletes bádogedény, melynek alapja 4X3 dm2, magassága 2 dm, térfogata tehát 24 dm3 (pár milliméterrel minden méretet nagyobbnak kell venni, mint az alábbiakból kitűnik); ezt a három edényt bádogosnál kell elkészíttetni, 4. puhafából készült 1 köbdeciméter nagyságú kockák, 24 drb, 5. egy tetszőleges nagyságú egyenes falú. kerekfenekü bádog vagy zománcos fazék. „Az előző öt évben már többféle mérést megtanultunk. Az első osztályban megtanultuk mérni a hosszúságot. A hosszúságot milyen mértékkel mértük? Dm-rel, m-rel stb. Szóval a hosszúságot olyan mértékkel mértük, ami maga is hosszúság. A második osztálytól az ötödik osztályig megtanultuk mérni, illetve számítani a téglalap, a romboid, a háromszög és a kör területét. Vájjon mivel kellett mérni ezeknek az idomoknak a területét? NégyzetJ
