Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931

16

téglalap alapját és magasságát dm-rel, azután be kell hálózni egyenes vonalakkal az egész területet, végül rá kell borítani minden négyzetdeci méterre a területmértéket. Van azonban egy sokkal rövidebb és egyszerűbb módja is annak, hogy a téglalap területét megismerjük. Figyeljetek ide, ti magatok fogjátok kitalálni, hogyan történik ez ?

A területmértéket először melyik sorban fektettük rá a téglalapra ? (Először az alsó sorban.) Vájjon hányszor fér el a négyzetdeciméter egymás mellett az alapon, ki tudná megmondani ? (Ezen a téglalapon 6-szor.) És a -téglalap alapja hány dm ? Az is 6 dm. Tehát ki tudom-e találni, hány négyzetdeciméter fér el az alapon, ha megmértem, hogy hány dm hosszú az alap. (Igenis, ki! Annyi négyzetdeciméter fér el az alapon, ahány dm hosszú az alap.) Jól van, mondjátok ezt utánam, valamennyien: a téglalap alapján annyi négyzetdeciméter fér el, ahány dm hosszú az alap. Elég lesz tehát megmérni dm-rel a téglalap alapját, már is tudom, hány dm2 fér el az alsó sorban, nem is kell rárakni a területmértéket.

De a téglalapra nemcsak egy sorban lehet ráborítani a négy- zetdecimétert, hanem több sorban is. Ezen a téglalapon hány sorban látjuk a négyzetdecimétereket ? (Öt sorban,) Hány van minden sorban? (6.) Mennyi van hát összesen ? (Ötször hat.) Már most, ha én megmérem a téglalap magasságát (mutatom deciméterrel, vájjon megtudom-e abból, hány sor négyzetdeciméter fér el a téglapon? (Nem felel.) Hány sor négyzetdeciméter van egymás fölött? (5 sor.) Hány dm a téglalap magassága (mutatom)? (Az is öt.) Tehát hány sorban vannak a négyzetdeciméterek ? (Annyi sorban, ahány dm a magasság.) Ügy van, ezt mindnyájan mondjátok utánam. A téglalapra annyi sorban lehet ráfektetni a négy- zetdecimétert, ahány dm a téglalap magassága.“ Ugyanezt az okoskodást, kérdés és feleletek alakjában, végig vezetjük a kéregpapírból formált téglalapon is (3X4 dm2).

Ebből láthatjuk, hogy nem szükséges négyzetekkel telerajzolni a téglalapot, anélkül is ki tudjuk számítani a téglalap területét. Megmérjük a téglalap alapvonalának a hosszát dm-rel (ennyi négyzetdeciméter fér el az alapon), megmérjük a téglalap magasságának a hosszát (ennyi sor négyzetdeciméter van egymás fölött), a kettőt összeszorozzuk, úgy kapjuk meg a téglalap területét. Az egyik téglalap alapjának a hossza 4 dm, magasságának hossza 3 dm, a téglalap területe 4X3 = 12 dm“, és tudjuk, hogy