Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
5 Ez a letört rész az egész pálcának csak egy törtrésze. Az egynek csak egyharmada. Ezt a számot, hogy egyharmad, törtszámnak nevezzük. A törtszám az egésznek mindig csak valamekkora részét jelenti, és nem egész mennyiséget, stb. stb." íme, így áradozva sokáig veszteglőnk a megmagyarázni való gondolatnál, sokat beszélünk róla, és a gyermeknek módjában van a megértésre szánt lényeget a terjengős magyarázatból kivonatolni. Valahányszor a számtantanításban nehezebb helyhez érünk, mindig ezt az eljárást kell követni. Ha eredményesen akarunk számtant tanítani, akkor nem érhetjük be azzal, hogy a megtanításra szánt műveletet csak egy példán, illetve csak egy órában magyarázzuk el. Még az az eljárás is helytelen, hogy a több példában magyarázott műveletet a későbbi példákon már csak rövidítve, összevontan vagy kivonatosan értelmezzük. Nehezebb föladatoknál számos példában és több órán keresztül, tehát mindaddig vissza kell térni a legrész- letezőbb magyarázatra, míg a tanulók meg nem értették a műveletet. Lehetőleg arra kell törekednünk, hogy a sok példán megértetett műveletet, illetve számtani szabályt azután maguk a tanulók szavakba foglalják, megfogalmazzák a mi vezetésünk mellett. Ha ez a fogalmazás nem is szabatos és tömör, de sokkal közelebb van a gyermek értelméhez, mintha olyan volna. Pl. ez a szabály : törtet törttel úgy osztunk, hogy a megfordított osztóval szorzunk, — korántsem mondható kimerítőnek és szabatosnak, mégis könnyebben tartja meg a gyermek, mintha így fogalmazzuk meg: „törttet törttel úgy osztunk, hogy az osztó tört nevezőjével megszorozzuk az osztandó tört számlálóját, az osztó tört számlálójával pedig megszorozzuk az osztandó tört nevezőjét." Némelyik tanító azzal is hibát követ el, hogy nem ismételted szüntelen a tanulókkal a régebben megtanult szabályokat. Ügy gondolja, hogy amit a tanulók már egyszer megtanultak, azt örökké tudják is; pedig a számtani szabályokat folytonosan kell ismételni és ismételtetni. Természetesen csak olyankor, midőn alkalmazásukra sor kerül. Fentebb említettük, hogy a megmagyarázásra szánt műveleteket föl kell bontani annyi elemi lépésre, amennyire csak lehet. Ezeket az elemi lépéseket külön-külön egy-egy korábban megtanult szabály alapján kell elvégezni. Valahányszor egy-egy lépéssel továbbhaladunk, mindig el kell mondatni a tanulókkal azt a szabályt, aminek alapján a lépést el akarjuk végezni. Ebben sohasem tűrjünk kivételt. Nem telik azzal
