Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
36 A IV. osztály tananyagában foglal helyet a közönséges és tizedes törtszámok megismertetése. Az egyfél, egyharmad, és egynegyed törteket már az alsóbb osztályokból ismerik a növendékek, a többi törtek ismertetésére itt kerül sor, a tört fogalmának behatóbb elemzésével együtt. A tört fogalmának megvilágítására nagyon alkalmas a bármely fűszerkereskedésben olcsón beszerezhető, mintegy másfél arasz hosszúságú hurkapálcika. A tanító ezen hurkapálcikákat tanórán kívül felosztja 2, 3, 4, 5, 6, stb. részekre, az elosztási pontokat a pálcákon tintával megjelöli. Egyik-másik elosztási pontnál a pálcikát zsebkéssel körülmetsszük, hogy köny- nyen eltörhető legyen. A hurkapálcákat először egy csomóban bemutatjuk és kiemeljük, hogy mivel mind egyforma és egyiknek sincsen híja, valamennyi pálca egész. Majd az egyik pálcát kettétörjük és az így keletkező részekre megmondjuk, hogy ezek már törtrészek. Ha egy egészet két törtrészre bontunk, akkor rész keletkezik. Az ilyen számot nevezzük törtszámnak. Az alsó szám mutatja, hogy hány részre törtük az egészet, az alsó szám nevezi meg, hogy hány részre volt felosztva az egész, azért ezt nevezőnek mondjuk. Osszunk fel egy hurkapálcát 5 részre, törjünk le belőle egy részt: l. Törjünk le belőle most két részt, ez nem egy ötöd2 rész, hanem két ötödrész: -5. Az alsó szám megnevezi, hogy hány részre osztottuk az egészet, azért ez a nevező, a felső szám megmutatja, hogy hány ötödrészt számláltunk össze, azért nevezzük számlálónak. Ezzel az eljárással szemléltetjük a legkülönbözőbb törteket: j, f, y, y, j, stb., azután a táblára felrajzoltatunk hosszú egyenes vonalat és azt felosztatjuk egyenlő részekre, a felosztott egyenes vonalon a tanulókkal megjelöltetjük a különböző törtrészek hosszát. A tanulókkal kísérletképpen felosztatunk almát, pálca alakú cukrot, ceruzát, papírlapot, stb. Gondolunk arra, hogy olyan törtek fölismerésében és megmutatásában is gyakorolják magukat, amelyeknek számlálói különböznek az egytől. Legutoljára a tanulók kezébe adjuk a méterrudat és a méterj r-.1, , 1 2 5 3 25 71 3 15 235 ., rúdon lolkerestetjuk annak 10, 10, 10, 100, in-0, 100, 1(XX), 1000, 1000, stb. részeit, ezeket a törteket mind föliratjuk a táblára, azután megméretjük az asztal hosszát, szélességét, az ajtó hosszát, szélességét, a tábla hosszát és szélességét, milliméter pontosságig és a kapott mértékeket föliratjuk a táblára tört vagy vegyes számok alakjában. Tehát: 1000m, 1000 m, 10uu m, (l -j- 100q) m, (l -f- 1000) m, stb. Most megmagyarázzuk a tanulóknak, hogy azokat a törteket,
