Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
29 nélkül vett) első részletszorzat alatt éppenúgy, miként a szorzó második jegye jobbra van az első jegy mellett. Mikor a tanulók a műveletet értik és begyakorolták, akkor a számtani példatárból vett gyakorlati példákon számíttatunk tovább az egész évben. Osztás. Az írásbeli osztás megértése nem kíván különösebb előkészítést, csak az a fontos, hogy a művelet magyarázata lépésenként haladjon előre. Nem szabad sem átugorni, sem összevonni olyan fokozatokat, amelyeknek külön megértése szükséges az elő- haladáshoz. Először olyan példát választunk, amelyikben az osztó egyjegyű szám és az osztó maradék nélkül foglaltatik az osztandó minden jegyében. Pl. 846 : 2. Most az osztást elvégezzük kétféleképpen. Először részelő osztással, azután bennfoglaló osztással. Az osztás eredményét, a hányadost az egyenlőségjel után fogjuk írni. Külön osztjuk el a százasokat, külön a tizeseket, külön az egyeseket. (Fontos, hogy a részelő osztással kezdjük először, mert így meg tudjuk állapítani a hányados első jegyének a helyi értékét.) 8 százast elosztok kétfelé, jut egy részre 4 százas. Ezt leírom az egyenlőségjel után és még utána írok két pontot a tízesek és egyesek helyére. 846 : 2 = 4 . . ; 4 tízest ha elosztok kétfelé, jut egy részre két tizes, beírom a hányadosba a százas után jobbról: 846 : 2 = 42 .; — 6 egyest ha elosztok kétfelé, jut egy részre 3 egyes, a 3 egyest beírom a hányadosba a tizes után. 846 : 2 — 423. Most ugyanezt elosztom bennfoglaló osztással is, de most már nem törődöm a számok helyi értékével, s az egész osztást leírom újra. 8-ban^a 2 megvan 4-szer; a 4-et leírom az egyenlőségjel után. 4-ben a 2 megvan 2 szer; leírom az egyenlőségjel után a hányadosba. 6-ban a 2 megvan 3-szor; leírom az egyenlőségjel után. Ilyen példák még 486 : 2, 264 : 2, 963 : 3, 648 : 2. Következő fokozat gyanánt olyan példát választunk, amelyikben az osztó nem foglaltatik az osztandó valamelyik jegyében, pl. 368 : 4. Most is részelő osztást végezünk először. 3 százast négyfelé nem tudunk elosztani, de 36 tízest el tudunk. 36 tízest ha elosztunk négyfelé, jut egy részre 9 tizes. A 9 tízest beírom a hányadosba az egyen- lőségi jel után és még utána írok egy pontot, hogy mutassa az egyes helyét. 368 : 4 — 9 . ; — 8 egyest ha elosztok négyfelé, jut egy részre 2 egyes, beírom a hányadosba a tizes után, 368 : 4 = 92. Ugyanezt a példát kidolgozzuk bennfoglaló osztással és a műveletet leírjuk ismét az előbbi mellé. Következő fokozat gyanánt olyan példát választunk, amelyik
