Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
12 hármat, mennyi marad? F.: Hat. Miért? F.: Mert hat meg három kilenc. Kilencből elveszek hatot, mennyi marad ? F.: Három. Miért? Mert három meg hat kilenc." A tizes körön túlhaladva, a kivonást is úgy végeztetjük, mint az összeadásnál tettük: két részletben. „Tizenháromból el kell venni hetet. Gyerekek, ezt úgy fogjuk elvenni, hogy először csak annyit veszünk el, hogy tíz maradjon. Mennyit kell elvenni tizenháromból, hogy tíz maradjon ? F.: Hármat. Ámde hetet kellett volna elvenni és csak hármat vettünk el. Mennyit kell még elvenni ? F.: Négyet. Nos, vegyél el tízből négyet, mennyi marad ? Tízből négyet elveszek, marad hat. Most már elvettük a tizenháromból mind a hetet. Marad hat.“ Mind az összeadásnál, mind a kivonásnál arra igyekszünk, hogy a magasabb számkörökben necsak egyesekkel végeztessünk műveleteket, hanem tízessel, sőt tizesmegegyessel is (pl. 13). Tehát tizenhárom meg négy, annyi mint tizenhét. De mennyi négy meg tizenhárom ? Itt már segítségünkre van, hogy a gyermekek megszokták : mindegy az összeadás, ha fordítva végezzük is. Tehát négy meg tizenhárom, az is tizenhét. De lehet, sőt kell a műveletet részletekben is elvégeztetni. Négyhez hozzá kell adni tizenhármat. Négyhez először hozzáadok tizet, lesz tizennégy. Ehhez hármat, lesz tizenhét. Nagyon sokat kell gyakorolni, hogy midőn tizesmegegyes számot (pl. 13) adunk valamilyen számhoz, akkor először a tízest adjuk hozzá és ezzel ugyanolyan végződésű számot kaptunk, mint amilyen volt az a szám, amihez adtuk: négy meg tíz, az tizennégy; azután hozzáadjuk a még hátralévő egyest. Tizennégy meg három, tizenhét. A kivonást is így gyakoroljuk. Tizennyolcból el kell venni tizenhármat. Nem vesszük el mindjárt az egészet, hanem először csak tizet. Tizennyolcból elveszek tizet, marad nyolc. Azután még ebből hármat: nyolcból hármat elveszek, marad öt. Minden számkörben gyakorolni kell a tizesmegegyes számokkal való összeadások és kivonások összes lehető eseteit. Szorzás és osztás. A hatos körig a szorzásról egyáltalában nem teszünk említést, sem az osztásról. Ennek az az oka, hogy a hatos körön alul nem lehet olyan szorzást végeztetni, amelyből világosan meg lehetne értetni a szorzás és az összeadás közötti különbséget. Ha például valaki már a négyes körben kezdené tanítani a szorzást, akkor a tanulók a szorzás kifejezéseit összetévesztenék az összeadással és azt hinnék, hogy a két művelet
