Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1929
21 tantervben megszabott keretek között folyt. Ereztük a hátrányos következményeit annak a szégyenletes állapotnak, ami a tanítóképzői tankönyvkiadás terén körülbelül tíz éve uralkodik. Még mindig csoportosan voltak tárgyak, amelyeknek tanításához nem állt rendelkezésre megfelelő tankönyv (történelem, földrajz, gazdaságtan, közgazdaságtan, neveléstan, fizika, mennyiségtan, stb). Nincsen iskolatípus, amelyet a tankönyvnyomorúság tekintetében a tanítóképzőhöz lehetne hasonlítani. Hiába volnának, kik megírnák a tankönyvet, nem kapnak engedélyt a kiadáshoz. Viszont némely tankönyvben felütötte fejét a felekezetiesség. Avagy egyáltalában nincsen tankönyv. Gondolható, milyen intenzív az olyan tárgyaknál a tanórák kihasználása, ahol 40 növendék tanul 3 tankönyvből. Ezen pont alatt kell megemlíteni, hogy egyetemes egyházunk közgyűlése J929. nov. 15-én hozott határozatával életbe léptette az ev. tanító- és tanítónőképzők új Rendtartási Szabályzatát, amely az 1929-ben kiadott Áll. Rendtartási Szabályzat tneg- felelő módosításával készült, Ugyanez az egyet, egyházi közgyűlés emelte érvényre az ev. tanító- és tanítónőképzők új Tanító- képesítő vizsgálati Szabályzatát, amely szintén a megfelelő célra kiadott, 1925-ik évi áll. Szabályzat átdolgozásával jött létre, A tanév folyamán megkaptuk a tanítóképzői ev. vallásoktatás módszeres utasítását is az egyet, tanügyi bizottság elnökétől (332—1930.). A lezárt tanévben, nyilvánvalóan az egyre súlyosbodott gazdasági helyzet folytán, nem jelentkeztek részvevők a francia és angol nyelvi tanfolyamokra. Lipter Melánia tanárnő azonban heti 1 órás német nyelvi tanfolyamot tartót 15 résztvevő számára. A testnevelés ügyét törekedett szolgálni az intézet, midőn a tornatanítással megbízott két tanárnőt, Lipter Melániát és Miklós Idát, intézeti költségen kiküldte az aszódi ev. polg. leányiskolái tornatanítás tanulmányozására, valamint az ápr. 12-én Budapesten tartott Niels Bukhrendszerű mozgásos torna-bemutató előadásra. Egyházi intézet lévén, tanító munkánkban nagy jelentősége van a kántorképzésnek, amelyet az 1927. évi okt. 27-iki egyet, közgyűlés által életbe léptetett kántorképesítési tanterv alapján végeztünk. A III .osztályban heti 2 órában (két csoport), a IV. és V. osztályban heti 1 — 1 órában készítettük elő a kántori tanfolyamra jelentkezett növendékeket. A kántorjelöltek felváltva orgo- náltak a naponként tartott reggeli és esteli könyörgéseken; az V. é. kánlorjelöltek szintén orgonáltak az intézetben vasárnapokon tartott házi istentiszteleteken, továbbá a tanév végén az Ujtemplom-