Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1928
6 vetkezményeit. Különben is az intézeti szabályoknak ellenszegülő növendék, kivált ha a szülői házban támasztékát találja, előbb- utóbb az intézet fegyelmi szabályaiba ütközik és az intézetet elhagyni kényszerül. 5. Az intézet és az internátus elhelyezése. Értesítőnk megszokott tartalmi beosztásán egy új fejezet beiktatásával kell változtatni. Manapság az intézet elhelyezése mindennapi gondunk legfontosabb tárgya. Jelenleg intézetünk három telken működik. Maga az intézet és az internátus egy része a gimnázium udvarán emelkedő régi Thessedik-épületben, a kisinternátus egy közeli szomszédtelken, a közétkező pedig egy harmadik telken lévő, ú, n. Haviár-házban. A Haviár-ház telkén vannak a közétkezővel kapcsolatos gazdasági és raktárépületek is. A két internátus ösz- szesen 100 bentlakó növendéket képes befogadni, a közétkező ebédlőhelyisége azonban csak 60-t, úgyhogy az internátus növendékei és a bentétkező küntlakók csak két csoportra osztva étkezhetnek. A vázlatosan jellemzett helyzetből számtalan egészségtani és nevelési hátrány következik, nem is szólva a napi teendők beosztásának nehézségeiről. Az a körülmény, hogy a bentlakó növendékek két csoportban étkeznek, az étkezés idejét napi 5 órahosszára nyújtja ki, beleértve a csoportok oda-visszajárását, ,a terítést és asztalbontást, amit mindkét csoport mellett a beosztott hetes növendékek végeznek. A napi ötórai étkezési idő a munkanap tartamát rövidíti, nehezíti a célszerű órarendkészítést, majdnem lehetetlenné teszi az egészségügyi napi séták szabályos megtartását. Ennek a visszahatása megint egészségi szempontból hátrányos. Az internátus egy részének a kisinternátusba és visszajárása szintén egészségi és fegyelmi veszélyekkel jár. Minthogy a kís- internátusba csak hálni járnak a növendékek, holmijuk egy részét a Thessedik-épületben kénytelenek tartani, ahol nincs arra megfelelő hely. A gyakori járás-kelést a legnagyobb fegyelemtartás mellett sem lehet egészen kírekeszteni. A legnagyobb baj mégsem az intézet háromlakiságában van, hanem abban, hogy maga a főépület minden tekintetben régi, szűk és alkalmatlan. A tető több helyen becsurog, itt-ott még a mennyezeten át is. Ha nem is jel- lemzem tovább a tarthatatlan helyzetet, az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a helyzet megérett a nagyon sürgős változtatásra. Szerencsére, ahol legnagyobb a veszély, legközelebb a segély. Egyház-
