Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1921

3 sáról. Buzgó és lelkiismeretes kartársat vesztettünk benne. 1922. január 13. Jeszenszky János vallástanár a tanév végéig tartó szabadságot kért és kapott a Felügyelő-bizottságtól, hogy Tótkomlósra mehessen helyettes lelkészi állásra. A földmivelésügyi miniszter ur 53552 — 1921. IX. A. I. sz rendelete még a nyári szünidő folyamán kinevezte intézetünkhöz gaz­dasági szaktanárnak dr. Gróf Béla v. kolozsvári gazd. akadémiai tanárt, kivel nagytudósu, értékes munkaerőt nyert intézetünk. Állását Szept. 17. foglalta el. Azonban még a tanév folyamán egy újabb földmivelés­ügyi miniszteri rendelet 25461. IX. B. 2—1922. sz. alatt áthelyezte Sze­gedre az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethöz. A húsvéti szünet alatt el is hagyta intézetünket. Távozását a tanári kar élénk sajnálkozása kisérte. A gazdasági szaktanári állás megüresedvén, az igazgató a püs­pök ur utján ismét kérelemmel fordult a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy a megürült állás a jövő tanévtől lehetőleg gazdasági szaktanitónő- vel töltessék be, ki a növendékeket a háztartási gyakorlatokba is beve­zethetné. Reményünk van a kérelem teljesítésére. 4. Fizetési ügyek. Az elmúlt tanév folyamán a következő előlép­tetések történtek. A 15902—1922. VIII. a. sz. VKM. rendelet 1922. jan. 1-től kezdődőleg Levius Ernő tanár fiz. kiég. államsegélyét évi 5800 koronában, háborús segélyét évi 4000 koronában, Supper Frigyes, Tö­mörkényi Dezső, Zámbory Endre tanárok és Remenyik László gyakorló­iskolai tanító fiz. kiég. államsegélyét egyenként évi 2600 koronában, háborús segélyét évi 2700 koronában, Preuss Mária tanárnő fiz. kiég. államsegélyét évi 150° koronában, háborús segélyét évi 2200 koroná­ban állapítja meg. Minthogy Jeszenszky János fizetésemelésének módo­zatait annakidején úgy állapította meg a Felügyelő-bizottság, hogy fi­zetésemelése együtt fog haladni az akkor Vili. fiz. osztályban levő ta­nárokéval, Jeszenszky fizetése is évi 400 koronával, háborús segélye pedig évi 100 koronával emelkedett. 1921. julius 1-től kezdve a 3800. M. E sz. rend. alapján (Búd. Közi. 135 sz. 1921.) az összes tanárok la­káspénze 115°/°-kal emelkedett: Kiss Sándornál és Leoius Ernőnél 2580 koronára, Nikelszky Zoltánnál 2064 koronára, Preuss Máriánál 1290 koronára, Supper Frigyes, Tömörkényi Dezső, Zámbory Endre és Lienj&s nyik Lászlónál 1677 koronára. A tanárok lakáspénzét a fönntartó egy­házkerület fizeti. 1921. szept. 1 óta Supper Frigyes a második, Reme­nyik ImszIó a harmadik 200 koronás ötödéves korpótlékát élvezi. (1921. nov. 24 Fbgi jkv. IX. p.) A tanári kar tagjai a törzsfizetésen kívül drá­gasági, rendkivüli és átmeneti segélyek címén háborús pótlékokban is részesültek az állam részéről, azonban e három utóbbi címen nyújtott segélyek összege mélyen alatta marad nemcsak a drágaság mértékének, hanem az állami tisztviselők részére ugyanezen címeken nyújtott se­gélyeknek is. Tanáraink megélhetését ez a hátrány annál mélyrehatób­ban érinti, mivel a fönntartó egyházkerület a maga részéről sem pénz­ben, sem természetben nem tudja segíteni az intézet tanárait. 5. Bentlakás és közétkező. A bentlakásnak összesen 42 lakója vo't, kik valamennyien a köztartásban étkeztek. Baranyai Julia 111. éves növendéknek az igazgató megengedte a kintlakást, de szintén bent ét­kezett. A bentlakás növendékeit ez idén három hálóteremben helyeztük el, melyek egyike az intézet díszterme volt. A hálótermek kényelme és fűtése már ez idén elérte a békebeli színvonalat. A köztartást pedig akár az élelem mennyisége, akár minősége tekintetében legjobbnak kell ítélnünk, ha bármely más, szerény anyagi forrósokra utalt tatlitónőképző élelmezésével összehasonlítjuk. Köztartási dijaink különben a legala­

Next

/
Thumbnails
Contents