Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1915

Ezen órabeosztás szerint, heti 42 órával a tanulókra nézve, folyt a tanítás. Minden egyes szaktanár előre elkészítette óráról-órára szóló részletes tanmenetét és ezek szerint haladtunk. Amennyire az idő engedte, a tanfolyam hallgatói a tanításban cselekvőig is részt vettek. Egy-egy órára kitűzött anyagot, az eredmény lehető biztosítása végett, az óra végén mindig összefoglaltuk és ha lehetséges volt, begyakoroltuk.

Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanfolyam hallgatói állandó érdeklődéssel, feszült figyelemmel és kitartó szorgalommal vettek részt az előadásokon.

Természetes, hogy a teljes anyagot ily rövid idő alatt fel nem dolgozhattuk, de az anyag lényegét a rendelkezésre álló rövid időre való tekintettel készült tannemet alapján jól feldolgoztuk és amit igy elvégeztünk, azt örvendetesen jó eredménnyel végezhettük. Ebben két körülmény lényegesen segítségünkre volt: az egyik, hogy a jelöltek egy része már készült a vizsgára, a másik, hogy a tanfolyam hallgatói nagyrészt intézetünk legjobb növendékei voltak

A vizsgálatok junius hó 2I-én kezdődtek és 24-én fejeztük be Nt. Keviczky László püspök-helyettes, elnök úr, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő úr, mint miniszteri biztosnak, továbbá Bartos Pál és Dankó Soma kerületi bizottsági tagok jelenlétében és az egész tanári-kar részvétele mellett.

A vizsgálat eredménye az lett, hogy mind a 18 jelölt magyar tannyelvű elemi népiskolákra képesit- tetett. Kántori képesítést 13 jelölt nyert.

Ntű. Keviczky László elnök úr, valamint a miniszteri biztos úr is meghatóan szép és lelkes beszéddel fordultak az ifjakhoz, mig az igazgató az intézettől búcsúztatta el a munka fegyverével ellátott, de a harc mezejére siető ifjú hősöket, akik közül a legtöbb vagy már megbetegedve, vagy sebesülten kerültek el onnan, hogy újból visszamenjenek és mint magyar ifjakhoz illik: hősökként harcoljanak. Egyik bajtársuk: Kohut Pál 10 sebtől borítva rokkantán hagyta el a harcteret, másik kettő: Klinkó János és