Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

40 melyen az itthon levő tanárok, egy kivételével, mind meg­jelentek s valamennyien alkalmasnak bizonyultak a kato­nai szolgálatra. A V. K. M. 1131 — 1915. leiratában a besorozott és a tanítás rendes befejezése érdekében fel­mentésre javaslatba hozott tanároknak a katonai szolgálat alól bizonytalan időre való felmentését közölte. Nem tudom eléggé vázolni azt a nemes büszkeséget s azt az igaz, önfeláldozásra kész lelkesedést, mely be­sorozott tanárainkat áthatotta. A kötelesség egyenlőre az intézetben teljesítendő munkára tartja vissza őket, de ne­hezen várják azt a percet is, melyben kint a harctéren is meghozhassák áldozatukat nehéznapokat élő hazájukért. Miután Lévi us Ernő kartársunk az 1915. április 19-ikén Szarvason tartott bemutató szemlén szintén alkal­masnak bizonyult a katonaszolgálatra, vele a szarvasi ev. tanítóképző egész tanárkara katonai szolgálatra kötelezett lett s ezt mint páratlanul álló esetet jegyezzük fel a többi intézetekkel szemben. Dec. 19-én Vámos Sándor zenedei tanuló külön­bözeti vizsgálatát tartottuk az I—II. é. tananyagból. A vizsgálat sikerült. Az 1914-ik évet, isten segítségével, minden komo­lyabban gátló akadály nélkül fejezhettük be. A rendes időben kezdődő tanítást mi sem zavarta rendes folyásá­ban. Ifjaink a nehéz időkhöz illő komoly kötelességtudás­sal igyekeztek eleget tenni feladatuknak. Viszont a tanári kar is a mulasztásokkal és az itt-ott előforduló kihágá­sokkal szemben fokozott szigorral óhajtott eljárni, kettő­zött önfegyelmezést és komolyságot kívánva ezzel is a növendékektől. Az 1915-ik év január havának 13— 14-ik napjára halasztott egyházkerületi közggyülés iránt nagy érdeklődés­sel és várakozással voltunk eltelve annál inkább is, mi­vel intézetünket érintő több fontos ügy szerepelt gazdag

Next

/
Thumbnails
Contents