Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914
34 az itteni őslakók eredetiségre, önállóságra való törekvését bizonyítja, amely körülmény magasabb fejlettséget, nem közönséges technikai képességet jelent. Megnyilatkozik az Ízlésnek és technikának eme fejlettsége az edények díszítési formáiban, a hálónehezékek egy-két ujdon- szerü alakjában, a mammuth-agyarból nagy ügyességgel csiszolt csontkorong s a szerpentinből készített kőkarperec előállításában. A szarvasi szappanosi telep tiszta neolit-kori kultúráját mi sem bizonyítja jobban, mint a fémnek teljes hiánya s a leleteknek a tipikus neolit-kori ó-bessenyői és Bukova-pusztai, általában Arankavidéki emlékekkel való feltűnő egyezése. A festett és figurális domborművű cserepek magasabb neolit-kori kultúrát jelentenek. Mindenesetre a szappanosi telep fejlett keramikája is megerősíteni látszik egy-két hazai archeológusunk ama erős nemzeti önérzeten alapuló feltevését, hogy hazánk az őskorban jelentékeny kulturközpont volt. Szinte kuriozumképen említhetem meg, hogy nagynevű hazánkfia, Kossuth Lajos, ki szintén foglalkozott s nem teljesen dilettáns értelemben, archeológiái búváratokkal, az Arch. Értesítő 1883-ik évfolyamában közölt cikkében igen pesszimisztikus véleménnyel van ama kul- turáramlatok értékével szemben, melyek keletről jöttek hazánk területére hazánkon át nyugatra, úgy a régibb történelmi, mint a prehisztorikus időkben. Szerinte az Ázsiából jött népvándorlási hullámok, még saját őseink sem, hoztak civilizációt hazánkba. Az ázsiai eredetű civilizáció szerinte csakis India és környéki helyeiről jöhetett, ahol magas fejlettségű őskultura lehetett. Persze azóta az archeológiái kutatások nagyon megingatták ezt a feltevést. Hiszen ha csak a nagy ázsiai utazó, Stein Aurél felfedezését vesz- szük figyelembe, ki Lop-Nor környékén egy régi folyó-