Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

- 30

szerepelnek. Korong, gömb, henger, hordó, kőkereszt s oldalt összeillesztett iker-tojásdad alak mellett ráncosán gyűrt gömbök vagy teljesen szabálytalan gömbded, ujbe- nyomásokkal díszített formát mutatnak. Nem minden hálónehezék átfúrt. A legtöbbnél ugyan a hálósuly közepét átható kis ujj vastagságú csatorna van, a fonal átfüzésére, a hálóhoz kötözés céljából. Van azonban a többi között egy szögletes körvonalú s két barázda által 4 cikkre osztott hálónehezék, mely a barázdákon átvont zsineggel lett hozzáerősitve a hálóhoz. (III. Tábla. 16. á ) Eredeti forma az ikertojásdad alakzatot feltüntető. (III. Tábla. 17. á.)

Van két igen eredeti alakú hálónehezék. Az egyik töredékben maradt fenn s felől korsószerii nyakkal ellátott s nem lehetetlen, hogy más rendeltetésű, esetleg a kunyhó tetejének díszéből származó töredék. (III. Tábla. 18. á.) Egy teljesen ép hálósuly különös formájával (Ili. Tábla. 24. á.) a hazai hálósulyok között egyedül álló. A szap- panosi telepen hozzá hasonló töredéket többet is leltem. E hálósuly formájához hasonló s felfüggesztésre alkalmas edény a külföldi, svájci cölöpépitmények leletei között előfordult. Egy ily ábra látható Dr. Platz Bonifác népies modorban Írott és sok avult nézetett tárgyaló müvében is. (Dr. Platz: Az ember eredése, faji egysége és kora. Budapest, 1905. 340 old. alsó sor.)

Előfordultak kúpos kecekövek, (III. Tábla. 20., 22., 23. á.) böncsők (III. Tábla. 20. á.) s kisebb hálónehezékek is. A hálónehezékek meglehetős vitás reliquiái a neolitkornak. Radimsky, Hoernes, Darnay szövőnehezékeknek hiszik, Szendrey, Ortvay, Wosinszky tűzi szertartásoknál alkalmazott symbolikus tárgyaknak vélik. A németek a kúpos alakú, sokszor át sem fúrt idomuakat „Feuerhunde“ névvel jelzik. E tűzi kutyák állítólag a viz forralására szolgáltak, felhevitett állapotban.

Rómer Flóris kúpos idomú, át nem fúrt formákat,