Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

28

Tábla. 21. á.) fordul elő. A bütyökdisz is igen gyakori vagy magánosán vagy többesével elhelyezve. (II. Tábla. 9. á.) A korong alakú kiemelkedés, mint gombdisz, szintén több esetben észlelhető. A lencseszem nagyságú dudorok az egész edény felíilelét fedik s a kőkorra jellemző lencsediszt alkotják. (II, Tábla. 25. á.) A mélyített és plasztikus díszek igen sok esetben kombináltan jelentkeznek. (II. Tábla. 22. á.) A festett edények szárítás után agyaggal kevert vörös vagy sárga okkerből készült mázzal vonattak be különböző vastagságban. A festett és díszített edényeknél vastagabb színes réteg lett a felületre kenve, a mélyített disz számára. A díszítés nélküli vörössárga v. gesztenyebarna szinü edényeket fényesre simították a máz megszáradása után.

Igen nagyfontosságu és jellemző díszítésű ama edénytöredék, melynek vörös alapszínén ívesen hajló fekete szalagdiszek láthatók, a szalagok szegélye mélyített vonallal jelölve. (II. Tábla. 15. á.) A figurális díszítések mélyítettek vagy plasztikusak. A mélyítettek kalászt ábrázoló formákat mutatnak, általában növényi motívumokat jeleznek. (III. Tábla. 9., 10., 11., 12., 13. á.) Plasztikus figurális disz csak egy töredéken észlelhető, de ez a különben is nagyon ritka domborműves töredékek között egyike a legbecsesebbeknek. (III. Tábla. 15. á.) Kecskefejet ábrázol s mint ilyen a hazai leletek között páratlanul álló. A csépai, szeghalmi, butmiri, bukova- pusztai, tordosi leletekhez méltán sorakozik. A csépai és szeghalmi (ez utóbbi vésett) díszek gímszarvast, a butmiri- és tordosiak emberi alakzatokat ábrázolnak.

A kecskefej ábrázolása, mint minden neolit-kori figurális dombormű, igen kezdetleges, bár formailag tökéletesebb kidolgozású a csépai, bukova-pusztai, tordosi vagy akár a cipruszi alakoknál is. A fej alakja s tartása elég természetes. A szarvak túlzottan hosszúak, de azért koránt-