Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 26 — tudatában már korábbi megszokás folytán associatio- ban kell állniok a suggerált cselekvésképzettel avagy a symbolikus részképzeteknek a részcselekvések képzeteivel. Egy hypnotizált egyén a leggroteskebb cselekvéseket végrehajtja, de csak úgy, ha általa ismert nyelven suggerálnak neki. A nyelv szavai úgy tekintendők, mint a dolgok, tárgyak, cselekvések sym- bolumai. A suggestio csak ezen symbolumok képzeteit ébreszti fel közvetlenül az elmében, s ezeknek idegizgalma tevődik át, kedvező föltételek mellett, a cselekvésképzetek, illetve cselekvések idegizgalmaiba. A sugestio eddigi vizsgálatát a következők-étanf?“ím ben tömörithetjük. A cselekvés és élmény lényegében idegfunctio eredménye. A cselekvést és élményt alkotó idegizgalmak összességében benfoglaltatik azon idegizgalmi folyamat « is, amely a nagyagyvelő tudatos kéregmezőin játszódik le és a többi idegfunctioknak kormányzására szolgál. Ezen középponti és uralkodó szerepű idegfunctio lefolyásában és fölűjulásában tudatos lehet*) s a tudat előtt mint a cselekvéslefolyás képzete nyilvánul. Ha ezen cselekvésképzet a vele szorosan associált symbolumképze- tek segítségével a tudatban fölújul és olyan kizárólagos uralomra jut, mint a cselekvés lefolyásakor lenni szokott, akkor önmagától felidézi a cselekvést alkotó összes idegizgalmakat. Tehát a suggestio tulajdonkép abban áll, hogy a suggeráló symbolum- képzet (a cselekvésre és élményre való fölszólitás, annak megnevezése által) fölidézi a vele szorosan kapcsolódott cselekvésképzetet, amely a tudatban kizárólagos uralomra jutván, cselekvésbe vagy élménybe tevődik át. Ámde mik azok a föltételek, melyek egy cselekvésképzésnek olyan kizárólagos tudatbeli ural*) A tudatosság el is maradhat bizonyos körülmények közt.
