Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1912
— 40 A harmadik dolog mélyen tisztelt Szakosztály amire kiterjeszkedni bátorkodom a tauitók szellemi nívójának emelésére vonatkozik. Az elemi népisk. tanítók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásakor a tanítóképzőkről is szó volt. Az egyik nemzetiségi képviselő: Daniján Vazul a tkép- ző növendékeinek előképzettségéről a következőket mondotta: „a tanítóság mai szellemi nívója még nem elég magas, de ehhez az szükséges, hogy a nívót emeljük, hogy képzettségét fokozzuk. Ehhez pedig legjobb módszer az hogy ne négyosz- tályu előképzettség, hanem 6-s fokozatosan 8-osztályu legyen, mert csak oly módon remélhető, hogy a tanítóság mind az oktatás. mind a nevelésügy terén sikerrel tölti be hivatását“. Antal Géza képviselő uj népoktatási törvényalkotását sürgeti. Az 1868 XXXVIII. t- c. sok intézkedését avultnak tartja. Ay a törvény, amely 45 év előtt hozatott avult, oda kell hatni, hogy az analfabéták száma kultúránk ezen szégyenfoltja csökenjen, hogy minél kevesebb ember legyen, aki legaláb az ellemi népiskolai oktatás áldásaiban nem részesült“. Olyan szerves törvényt sürget, mely az összes kulturális kérdéseket felöli. Határozati javaslatott nyújt be: Utasittatik a kormány, hogy az 1868. XXXVIII. t.-c revíziójához szükséges előmunkálatokat indítsa meg, az elemi népiskolai oktatás egész terére kiterjedő törvényjavaslat elkészítését vegye munkába. A ház e javaslatot magáévá is tette. Wlassícs Gyula a tanítóképzés és képesítés reformját, az egységes tanítóképzést sürgette. Ürömmel konstatálhatjuk, hogy népoktatásügyünk. ezzel tanítóképzésünk ügye kulturális legégetőbb kérdése lett. Kiváló államférfiaink a taitóképzés színvonalának emelésétől vonják nemzeti életünk előrehaladását, műveltségünk demokratikus kiterjesztését. A kilátásba helyezett népoktatási reform kötelességeinkké teszi, hogy minden lehetőt meglegyünk a tanítóság nívójának emelésére, mert bár kétségtelen, hogy az uj tanterv a múlthoz képest óriási haladást mutat, de korunk kívánalmainak az általános műveltséget illetőleg csak részben felel meg, „Felesleges és veszélyes — mondja Lechniczky Gyula — a tanítóképző elé a szakképzés és általános műveltség kettős célját kitűzni. A tanítóképzésnek csak egy célja van, tanítói személyiséget képezni.“
