Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1909
16 emelkedett szellemű püspöke, főtiszt, és mélt. Scholtz Gusztáv úr, intézetünk iránt viseltetett. A tanári testület munkáját méltányolta, igyekezetét s törekvő buzgalmát elsimerő szavakkal fokozta, és szeretettel karolta fel s támogatta mindazon törekvésünket, mellyel intézetünk, egyházunk és hazánk javát munkáltuk. Jóság, bölcsesség és szeretett vezérlik tetteiben. A tanári testület, fölöttes hatóságának ily élénk érdeklődése és támogatása mellett, a nehéz viszonyokkal szembe szállva, fokozott buzgalommal igyekezett hivatásából folyó kötelességeinek eleget tenni. Az eddig tartó aggodalom és kétségeskedés nem bénította meg kitai fásunkat és a jövő fejlődésébe vetett reménységünket, mert a fokozatos fejlődés utján haladva, láttuk, hogy igyekezetünk méltánylásra talál s reményeink részben már is teljesültek, tehát bízunk abban is, hogy a közel jövő meghozza még azt is, a mire intézetünk hosszú évtizedek óta vár. Az intézet megfelelő épületben van elhelyezve. A tantermek, valamint a zene-, rajz- és egyéb szükséges termek, nem különben szertáráink is megfelelő sőt fölös számban vannak, azonban bennük vajmi kevés van. A folyó tanévben e tekintetben is örvendetes fejlődés észlelhető, amennyiben fölszerelésünk vétel utján 3000 korona értékben gyarapodott s jövő évi költség- vetésünkbe valószínűleg még nagyobb tétel illeszthető be a felszerelések gyarapítása céljaira. Ugyancsak örvendetes tényként említhetem meg, hogy az egyházkerület 1909. évi szeptember 8—11. napjain Budapesten tartott rendes évi közgyűlésén egy uj tanári állást és pedig a történelem-földrajz szakra, szervezett, melyet az intéző- bizottság ajánlatára, ugyanakkor K i s s_ Sándor oki. középiskolai tanárral töltött be. Mindegyik osztályban s minden tantárgyból a tan-
