Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1941
jeles ügyésze, kinek szakavatott tanácsait mindig haszonnal fordítottuk intézetünk intézetünk javára. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük meg. 2. Az iskolai év lefolyása. A beiratásokat július 1-én és 2-án, továbbá szeptember 5-én és 6-án tartottuk. Szeptember 1-én volt alakulóértekezletünk, ugyanaznap és 2-án folytak le a magán- és különbözetivizsgálatok, míg a javítók 3-án és 4-én. Szeptemberi érettségi-vizsgálataink írásbeli részét 3—5-ig, a szóbelit 8-án tartottuk, dr. Rell Lajos elnök és dr. Sárkány Lóránd kormányképviselő vezetése mellett. Szeptember 9-én istentisztelet után ünnepélyesen megnyitottuk a tanévet, s 10-én megkezdtük a rendes tanítást, melyet az előírt szüneteken kívül február elején hatnapos szénszünet szakított meg. Június 19-én volt tanévzáró ünnepélyünk. Másnap kezdődtek a szóbeli érettségi-viszgálatok. Tanulóink létszáma ezen iskolai évben örvendetesen gyarapodott. 392 tanuló iratkozott be, tehát 30-cal volt több a beírattak száma, mint a múlt tanévben. Az első osztályba 89-en iratkoztak be, azért azt pár- huzamosítanunk kellett. A tanítás munkájának egyenletes menetét külső körülmények zavarták ; az abnormis időszámítás miatt télen félkilenc órakor kellett elkezdeni a munkát. Betegségi esetek, katonai szolgálatra való behívások, általában tanári személyi változások állandó tantárgyfelosztási, órarendi változtatásokat vontak maguk után. 3. A tanári testület személyi ügyei. Bárány György óraadó-tanárunkat a békéscsabai Rudolf-gimnáziumhoz hívták; helyére óraadóul dr. Hanzó Lajost, a helybeli tanítónőképző-intézet tanárát alkalmaztuk. Deme Dezső, Liszka István, Margócsy Gyula és Gasztonyi József tanárainkat, részben ismételten is, katonai szolgálatra hívták be. Minden ilyen eset az órarend megváltoztatását, s helyettesítéseket okozott. Ugyanazt eredményezte Keresztesi Lajos betegeskedése, majd halála, s Szederkényi Nándor óraadó-énektanárunk Sopronba való távozása. E nehézségeket helyettesítésekkel, nyugalmazott, vagy más intézetekben működő tanárok alkalmazásával igyekeztünk leküzdeni. Szabolcs Károly és Tótfalusi Aladár nyug. c. igazgatót, Szelényi László gazd. int. tanárt, továbbá Fasang Árpád tanítőnőképző-intézeti ének- és zenetanárt tudtuk megnyerni a helyettesítésekre. Intézetünk tanárai pedig szinte állandóan felemelt óraszám mellett végezték a tanítás nehéz munkáját. A szomorú vagy kellemetten, zavart okozó személyi ügyek mellett örvendetesek is voltak. Ezek közül első helyen említjük fel azt, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úr Lang János kartársunknak, kinek szolgálati ideje letelt, kiváló tanári egyéniségére való tekintettel, különös kivételképen megengedte, hogy tovább is tanítson. Óriási nyereség ez, melynek nagyságát mindnyájan fel tudjuk mérni, kik Lang János kitűnő tanári értékeit ismerjük. Örvendetes eseményként vettük az értesítést 8