Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1940

dékek ismereteiket. Erről tanúskodik a vizsgálatokon feladott első kérdés is, szóról-szóra így:

1. Miért szánthatták fel és művelhették meg (az igazgató) földjeit már szeptember és október hóban még a beálló esők előtt, holott ezer más földön október 15-ike előtt alig egy barázdát szántottak ?

A feljegyzésekben üres hely következik erre, nincsenek felírva az e kérdésre adandó feleletek, hanem jön a második kérdés :

II. Miért vannak a gyakorlati gazdasági kert rétjei és az igazgató földjei november hóban is sűrű zöld fűvel benőve, amikor mások régóta kopárak és szárazok ?

Öt pontba foglalva adja meg az erre várt tanulói feleleteket. Először is elő kellett sorolniuk olyan növényeket (lóhere, kutyazab, ánizs), mik erre alkalmasak, elmondaniuk, hogy ezeken a földeken ugyan nyáron nem legel a marha, nem tapossa le a füvet, következéskép az megmarad, hogy majd istállóba kerülhessen. Be kellett számolniuk arról, hogy azokat a réteket télen trágyázni szokták, majd tovább, hogy az azok szélére ültetett fák oltalmat nyújtanak a hideg észak, árnyékot a forró dél ellen.

A következő kérdés egyszerre az állattenyésztést érinti, s Tes- sediknek egyik kedvenc témáját veti fel :

III. Hogyan lehetséges, hogy Muikatirovich pesti tanácsos tanú- bizonysága szerint Szarvas és két-három más szomszédos helység több zsírt és sajtot szállít Pestre, mint a három egyesült Pesl-Pilis-Solt vármegye.

Szinte halljuk, amint a jól begyakorolt gyerekhad iskolázottan adja meg a kért és elvárt választ: mert a mintegy harmincezernyi juh táplált földeken legel, mert a juhászoknak saját juhaik vannak a nyájban stb.

Aztán megint egy másik legkedvesebb témájára, a fákra fér át, ezúttal azonban csak egész felületesen, mindössze egyetlen példával puhatolván a tanulók etéren szerzett, bizonyára rengeteg ismerete után :

IV. Miért ültettek a gyakorlati gazdasági kertben vadgesztenye-fákat is, holott annyi más gyümölcs- és vadon növő fa van már ott ?

Az erre adandó feleletekre nézve mindössze ezt jegyzi föl „a vadgesztenyefa sok haszna."

Az a kérdés, mely a vizsgán a legnagyobb alapossággal lett megvitatva, mely az egész vizsgaanyagnak — a feljegyzések szerint — több mint felét foglalja le, ezek után jön. Magában foglalja a gazda egész téli munkarendjének, tavaszi előkészületeinek előírását, sok-sok érdekes mellékkérdést kapcsolva okosan, mindig logikusan a főkérdés anyagához. E kérdésnél állapítható meg elsősorban a

10