Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1939
Iskolánk múltja. Tukididesz ősi módszerét követve, a szarvasi gimnázium keletkezése történeténél is feltárhatjuk az általános és a közvetlen okokat. Az 1790. XXVI. t. c. 5. pontja biztosította a protestánsoknak, hogy „mind alsó mint grammatikai iskolákat. . . mindenütt, ahol szükségesnek látszik, valamint felsőbbeket is“ alapíthassanak. És másfelől, amikor ezt a törvényt alkották, már működött és virágkorát élte Szarvason Tessedik Sámuel gazdasági tanintézete, s világhírnevet szerzett az alapítónak. Egyik paptársa azonban elkeseredett harcot indított gazdasági tanintézetén keresztül Tessedik ellen, s 1802-ben a Békés-bánáti egyházmegye gyűlésén sikerült keresztülvinnie egy, az 1790. XXVI. 5. szerint való latin iskola felállítását. így alakult meg a mai szarvasi gimnázium, míg Tessedik tanintézete négy év múlva megszűnt. A Békés-bánáti egyházmegye gimnáziumának székhelyéül akkor a magyar-német-tót lakosságú Mezőberényt választották, mint ahol a tanulóknak módjában állhat könnyen elsajátítani e három nyelvet. A protestáns áldozatkészség szép bizonyságaképen még az alapítást kimondó évben sikerült adakozásokból előteremteni a szükséges pénzalapot, úgyhogy Skolka András igazgatása alatt a tanítás már 1802-ben megkezdődhetett. Az 1830. év felé egyfelől a továbbfejlesztés eszméje kísértett. Másrészt a Bolza grófi-család, Szarvas áldozatkész, a község fejlesztéséért mindenre képes földesúri családja községünk fejlődését felsőbb latin iskola alapításával is igyekezett biztosítani. Felajánlott tehát az ev. egyházmegyének 305 hold ingatlant, arra az esetre, ha a gimnáziumot Szarvasra telepítik. Így került Szarvasra 1834-ben az addig Mezőberény- ben működött intézet, s a szarvasi ev. egyház jóvoltából az egykori Tessedik-féle iskolaépületben kapott hajlékot. Új székhelyén, a történeti emlékekkel telített épületben hamarosan hatalmas felvirágzásnak indult Vajda Péternek, Ballagi Mórnak, Greguss Ágostnak, hírneves tanárainak lelkes működése nyomán. Az önkényuralom idején az előző felvirágzás korszakát a legnagyobb válság váltotta fel. A kormány a középiskolák fennmaradását olyan feltételekhez kötötte, amelyeknek nem teljesíthetését a 6zegény protestáns egyházaknál joggal remélhette. Ám a protestáns 30
