Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1935

II.

A tanulóifjúság magatartása.

Felolvasta Korim Kálmán vallástanár az 1936. április 26-án tartott szülői konferencián.

Mélyen tisztelt Szülői Konferencia 1

A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űr ez év elején rendeletet adott ki, amelyben megállapítja, hogy a magyar tanulóifjúság magatartása bántóan rosszabbodott az utóbbi időben és ez a tény parancsolólag követeli a legsürgősebb és legalaposabb orvoslási eljárást, elsősorban a hivatásos nevelőktől, azután a szülőktől.

Ezt a szülői konferenciát is főképpen azért hívluk egybe, hogy ezt a fájdalmas valóságot mi is szemügyre vegyük és közös akarattal, őszinte megbeszélés és tanácskozás által megtaláljuk azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek segítségével kiküszöbölhetjük, szülők és tanárok, ifjúságunk kedvezőtlen magaviseletét előidéző okokat és mozzanatokat. Természetesen nem áltathatjuk magunkat azzal a reménnyel, hogy egyszeri, de esetleg többszöri megbeszélés által is gyökeresen és végérvényesen biztosíthatjuk a jövőre nézve ifjúságunk teljesen kifogástalan magatartását, mégis kötelességünk Istennel, a hazával és önmagunkkal szemben, de a magyarság szebb jövője érdekében is, hogy megtegyünk minden lehetőt a magyar ifjúság szellemi és erkölcsi fejlődéséért és tökéletesbítéséért.

Miben nyilvánul meg a tanulóifjúság kedvezőtlen és kifogásolt magatartása ? Mindenek előtt tiszteletlen. Nem adják meg a köteles tiszteletet a mai tanulók sem a szülőknek, sem a tanároknak, sem pedig a felnőtteknek. Megállásuk, köszönésük, beszédmodoruk azt árulja el a legtöbbször, hogy nem sokat törődnek a tekintéllyel, az számukra nem jelent valami túlságos nagy dolgot. Határtalanul elbizakodottak és ennek következtében sokszor vakmerőén túlteszik magukat