Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1934
49 Vajha ez a nemes emberbaráli szeretet, ez a ragaszkodó hűség, ez a boldog múlt iránti rajongó lelkesedés, ez az évről- évre megújuló visszatérés által adott példa is hozzájárulhatna az iskola nevelő munkájához s kerülhetnének ki belőle az egymást váltogató generációk sorából olyan férfiak, kiknek lelkében az iskola iránti hálás kegyelet olyan mélyen fog gyökeret verni, mint az évtizedekkel ezelőtt kikerülteknek lelkében. És ünnepélyessé teszi ezt az összejövetelt — mélyen tisztelt közönség — azoknak a találkozása, akik egy és több évtizedekkel ezelőtt váltak ki ez iskolának falai közül és akik itt egymással találkozva megfürösztik lelkűket a boldog ifjúkorra való visszaemlékezés forrásának üdítő vizében. Itt vannak immár a félévszázadosok, egy teljes emberi élet idejével a hátuk megett, az idők sok-sok viszontagságainak súlyával is terhelve, a nemes munkában talán megfáradva, de meg nem törve, hanem további cselekvésre és munkára, további példaadásra teltrekészen. Óh boldog öregek 1 akik részesei voltatok a jobb világnak és akiknek szíve-lelke ott él még mindig abban a szép múltban, akik láttátok a régi határokat és akik soha el nem múló és csökkenő hittel hiszitek azok visszatérését, tanítsátok továbbra is e szűk határok között felnőtt ifjúságot, tanítsátok szent meggyőződéssel, hogy amit Ti láttatok, amit Ti éreztetek, az erős munkával, szent hittel és bizodalommal vissza fog térni ezek számára is. De itt vannak azok is, akik 45, 40, 30, 25, 20, 15 és 10 évvel ezelőtt hagyták itt az iskola falait — a fiatalabb és idősebb öregdiákok, akik szintén szívük mélyébe zárták régi emlékeiket és ezalkalommal azok felelevenítő hatása alatt boldogan borulnak egymás kebelére. De ünnepélyessé teszi e mostani összejövetelt annak a nagy férfiú emlékének a megörökítése is, aki nevét a halhatatlanok sorába írta be kiváló tehetségével és alkotásaival és akinek emlékét az elismerés és példaadó kegyelet a közeli órákban avatja az örök dicsőség honába megtért iskola nagyjai közé. Kedves Öregdiák Társaim 1 E pillanatban lelkes öröm kapja meg a múltba visszatekintő lelkemet. Látom ez iskola nagy és értékes magvetését, látom a régi nagyok munkájának eredményét, látom abban, hogy mennél távolabb mentek időben, annál közelebb jöttök lélekben hozzá és ez az átható és mindenkit mélyen megható vonzalom, amely a múlt iránti 4
